Typographia, 1882 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-13 / 2. szám

2. szám Megjelen minden pénteken ELŐFIZETÉSI ARA Negyedévre 1 írt osztr. ért SZERKESZTŐSÉG Lipótváros, hold-utcza 7. sz. KIADÓHIVATAL VIII., Sándor-utcza 32. sz. Budapest, 1882. január 13-án Typographia KÖNYVNYOMDA SZÓK És BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE XIV. évfolyam Erscheint jeden Freitag PRANUMERATIONSPREIS Vierteljährlich 1 fl. österr. Währ. REDACTION Leopoldstadt, Mondgas-»c 7. BUCHDRUCKER und SCHRIETGIESSER ADMINISTRATION TT T _ ATC1 VIII. Alexandergasse 32. U JN (t Ali iN O A magyarországi ORGAN DEB - ---- ' Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete. A vidéki kerületi központok és egyletek tek. elnökségeihez. A magyarországi összes egyleti elöljáróságok és szaktárskörök felkéretnek a kitöltött statisztikai kérdőíveket f. hó 15-éig, legfeljebb 20-áig, az alulirt bizottság elnökéhez, FIRTINGER Károly úrhoz (Pesti könyvnyomda-részvénytársaság, hold-utcza 7) beküldeni. Budapest, 1882. január 9-én. A statisztikai bizottság. Takarékos üzletvezetés. Egyaránt fontos tényezőként tűnik fel úgy a kisebb, mint a nagyobb.könyvnyomdáknál az üzletvezetés körül helyesen alkalmazott takarékoskodás, mert talán egyetlenegy iparágnál sem kínálkozik annyi alkalom az elfecsérlésre és veszteségre, mint ezen a könyvnyomdászatnál. Említett ipart, magától érthetőleg senki sem űzi azért hogy pénzt veszítsen mellette, de igen sok nyomdatulajdonos nagyon is szerény felfogással bir annak valódi igazgatási rendszeréről és nem is ismeri azon okokat, a melyek a nagyobb jövedelmet hátráltatjáke. . . . , i A következő sorok főképen oly egyéneknek vannak szánva, kin az előadott gyakorlati intéseket jövőre saját előnyükre használhatják fel. Kisebb üzletekben a papír és egyéb anyag fogyasztása egy közönséges szakember által könnyebben ellenőrizhető, mint nagyobbakban ; jelentékenyebb veszteségek kisebb üzletekben csakis a főnök vagy meghatalmazottjának gondtalansága által keletkezhetnek; a papírraktár apróbb hulladékainak helyes felhasználásában, a gépek és más szerek rendben és tisztán tartásában, továbbá a készlet és anyag ”Írendezés''5s~‘áthelyezésébenr vfolgy 'megtakarítá*ok s ejlenek; d*a meg -oly kicsinyeknek is látszanak. „ . . . , Nem nagy tudomány kell hozzá,meggyőződést szerezhetnünk arról hogy a pénzkeresés mesterségénél mindennek, ami pénzbe kerül, a legpontosabb számításnak kell alávetve lenni, ha az egyes részek valódi értékét meg akarjuk tudni. . .. Mindennemű papírok, apugy mindenféle czikkek, melyek könyvnyomdába szükségesek, mérték után vétetnek és adatnak el; a könyvnyomdász mindig e szabályhoz tartsa magát. Papírvételnél számítsa le a költségeket és a netáni maradékokat tegye gondosan félre, hogy azokat alkalmilag kisebb nyomtatványoknál, melyek időről időre előfordulnak, felhasználhassa; az ilyformán értékesített papírmaradékok igen szép nyereséget hoznak. ....... A papírmaradékok mellett még egy igen fontos pont joni tekintetbe tudniillik az anyag. Itten különösen gondosnak kell lenni, mert az meg nem engedhető, hogy gondtalan vagy tehetségtelen fiuk avagy munkások a drága anyagot elfecséreljék és megrongálják mind csak azért mert ezek olcsóbban dolgoznak, mint a gyakorlott és ügyes munkások , e tekintetben talán több hiba követtetik el, mint bárhol. Csak szót kell tekintenünk és elég kis üzletet találunk, ahol rövidlátás és a rend egészen figyelmen kívül hagyása által valóságos nsolihalmazok képződtek. Új írásokat ne vásároljunk könnyelműen, vagy pedig azért, mert minden újat meg kell szereznünk, hogy fitogtathassuk. — E tekintetben kis üzleteknél a kezelo_ helyzete _ sokszor kétségbeejtő, leginkább akkor, midőn a munka kevés és az árak alacsonyak Ha bébe-korba azon kedvező helyzetbe lövünk, hogy egy uj írásnemet megrendelhetünk, válasszuk azt meg óvatosan, úgy hogy az a meglevő anyaggal összhangzásban álljon és idő előtt meg ne romoljon — Épugy balgaság valamit második kézből vásárolni csakis azért mert olcsó, hosszas tapasztalat bizonyítja, hogy legjobb és legelőnyösebb minden szükségletet mindig újonnan beszerezni. — A kis üzletek tulajdonosai képezik legnagyobb részét azoknak, akik vásárlásaik által az alkuszokat fentartják és akik ennek következtében számtalanszor ezek áldozatául esnek; az ilyen vételek többnyire takarékoskodásból tétetnek, de előbb-utóbb kitűnik, mennyire csalatkoztak a számításban. Mindenekelőtt őrizkedjünk a megrendelőnek alacsony árakat szabni, mialatt a munka alig fedezi az előállítási költségét, ha nem követelhetünk a munkáért tisztességes árt, akkor mindenesetre sokkal takarékosabb az ilyen megrendeléseket egyszerűen mellőzni, ez által az anyag megkíméltetik és a jól fizetett munkákra tartható fenn. Nagy üzletekben a veszteségek a takarékoskodási rendszer hamis használata folytán még nagyobbak. Ahol a munkatermekben és irodában egységesen keresztülvitt rendszer nám létezik ott legtöbbnyire a reménylett nagy nyereség helyett állandó nagy deficit fog figurálni. Papirkezelőnek körültekintő és szakavatott személyiség választandó, aki minden czikk minőségéről és értékéről kellő tájékozottsággal bir. — Ilyen egyének jól díjazhatók, mert amit az óvatos és számitó papirkezelő egy kis tapintat és jóakarat mellett megtakarít és felhasználhat, százszorosan kárpótolja a jobb díjazást. Léteznek üzletek, melyek e tekintetben oly hanyagul vezettetnek, hogy azt lehetne róluk elmondani: ha egy feladatának tudatában levő ember venné az ügyeket kezébe, a felmerülendő megtakarítások által az üzlet összes kisebb munkái néhány hétre minden költség nélkül előállíthatók volnának. A takarékosság a szedő termekben szintén helyen van, mert itt fekszik az üzlet legértékesebb anyagja, amiért is ezekre különösen kellő gond és figyelem fordítandó. A gondtalan ügyvezető, olcsó és hasznavehetetlen segédek nagyban előmozdítják az anyag romlását. A szedőtermek után a géptermek veendők gondosan szemügyre ; tisztaság, gondosság, józan ítélet és a dologbani jártasság mellőzhetlenek, ha rendezett, takarékos forgalmat kívánunk elérni ; a munkák elrontatnak, a gépek megromolnak és több efféle bajok adhatják magukat elő, ha a vezetés ingatag kezekre van bízva, vagy ha csak olcsó munkaerőre tekintünk, ez nagyon szerencsétlenül alkalmazott takarékosság lenne, ez még a balgaságnál is több volna; • és mégis, igen sok üzlet létezik, mely ilyen alapokra fektetve dolgozik. Ha végig tekintünk az említett tényeken és gondolkodóba esünk, hogyan és miképen szaporítandó a befektetett tőke jövedelme, úgy azt találjuk, hogy ehhez az eszközöket nem kell messze keresnünk ; a czélt szorgalmas és értelmes segédszemélyzettel véljük leginkább elérhetőnek. — Kiterjedt üzletekben tökéletes rendszerek behozatala által meglepő takarítások érhetők el és számos elsőrangú intézet eg a kis bölcs elvek követése és helyes igazgatás alkalmazása által érte el mai nagyságát. — Olcsó munka, gondtalanság és az értekek alábecsülése biztos előhírnökei az üzleti romlásnak ; de tévesen alkalmazott takarítások sem tatnál?, via.mit az üzletet a vegromlastol;az utóbbi alatt az oktalan »szatócsoskodast« értjük, a mely nagyon is sokszor alkalmaztalak, mert olcsónak tűnik fel. (»Am. M. Print.*) Levelezések. Kolozsvár, decz. 25-én. T. szerk. ur! Az ipar felszabadítana, a mennyiben áldásos volt a hazai iparra, epugy meghozta magával hátrányait annak egyes ágaira nézve. Ezt tapasztalás után mondhatjuk, s alig hiszem, hogy ez elvitatható legyen. Legalább a nyomdászati ipar terén beállott verseny — mi az iparszabadság egyik legjelentékenyebb szüleménye — nem a legörvendetesebb állapotot idézte elő. A vállalkozási szellem korlátlan működhetése mindent felkutatott, hogy kitűzött czélját érvényre emelhesse, s így számtalan tekintet irányult a nyomdaiparra is, mint a megélhetés egyik alkalmatos eszközére. Azt azonban még nem ítélhetjük el, ha valaki a törvényhozta joggal élve, valamely ipar által állást szerez magának a társadalomban, ez által csak a közügynek szolgál, kivált ha azt az illető iparág s a kor kívánalmainak megfelelő eszközökkel teszi. De épen oly kárhoztatandó eljárásnak róható fel a közbotrányig fajuló s a fokozatos haladást mélyen sértő azon eszköz, melyet a kitűzött czél elérésére felhasználni nem lehet annak kizsákmányolása nélkül. Alig hiszem, hogy akadna valaki, ki ne tartaná nevetségesnek nyomdát nyitni anélkül, hogy annak egy meghatározott helye legyen. — Hja nálunk Erdélyben a vállalkozási szellem sokkal merészebb, mint azt bárki is gondolná! Itt valóságos vándornyomdákat szerelnek fel, melyekkel aztán időnkint vidéki kisebb városainkat fel-felkeresik egy pár hónapra, esetleg egy évre, természetesen ez által is nagyban elősegíteni törekedve az illető város szellemi és anyagi emelkedését! ” Alig pár éve, hogy Kolozsvár egyik szomszéd városában hirdetve len ^Gutenberg találmányának egy új műhelye s hogy a munka annál dicsőbb legyen, a szellemi fejlődés előmozdítása érdekében a tulajdonos megalapítá a »Haladás« czimű hetilapot, melyet olcsó árért juttatott a város olvasni vágyó közönségének birtokába. De a jóravaló buzgalmat siker nem koronázta. A háladatlan olvasóközönség a »Haladásit — mert talán sem tartalmát, sem pedig a nyomdai kiállítást illetőleg a kor kívánalmai szerint nem haladt — nem támogatta s ily viszonyok közt egyszer a »Haladás« is végkép megszűnt haladni. A mi vállalkozónk azonban nem csüggedvén el, összeszedte sátorfáját, a háladatlan városnak hátat fordított s bérezés kis hazánk utain tovább vándorolt, elérendő az »Ígéret« földjét, vagy hát városát. E város egy nagyhírű tanintézet székhelye lévén, meg volt győződve hogy biztos révhez ért. 8 valóban, alig állítá fel új műhelyét, máris kedvezett a szerencse, mert egy jeles tudós férfi heti folyóiratot mdi-