Typographia, 1885 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-11 / 37. szám
Megjelftn minden pénteken ELŐFIZETÉSI ÍRA Negyedévre 1 frt osztr. ért.TYPOGRAPHIA HIRDETÉSEK árszabály szerint számíttatnak 37-ik szám A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE Kéziratok nem adatnak vissza SZERKESZTŐSÉG IV. Egyetem-utcza 4. szám KIADÓHIVATAL Vill., Sándor-utcza 32. szám Budapest, 1885. szeptember hó 11-én. XVII. évfolyam Szeptember 6 — 8. A III. országos nyomdászgyülés iránt — lehet, hogy tárgya rendkívül fontossága miatt — sokkal nagyobb volt országszerte az érdeklődés, mint az 1SZK-ban tartott első, s az 1881-ben tartott második országos nyomdászgyülés iránt. Magyarország mind a tizenkét egylete képviselve volt azon, még pedig minden egylet saját tagjai közül küldött képviselőket, nem pedig — mint ezelőtt egyik-másik egylet tette — valamelyik fővárosi szaktárs által képviseltette magát. A budapesti egyletet tizenegy, a kassai, kolozsvári, pozsonyi és temesvári egyletet két-két, az aradi, brassói, debreczeni, nagyszebeni, nagyváradi, pécsi és szegedi egyletet egy-egy küldött képviselte. A gyűlés tárgya — mint tudjuk — az országos nyomdász-egylet megalapítása s a fővárosi egylet által készített alapszabály-tervezet megvitatása, illetőleg elfogadása volt. A tárgyalás lefolyásával a hivatalos jegyzőkönyvből ismerkedhetik meg az olvasó ; mellőzzük is ezt, s csakis a gyűlést megelőzött előértekezletről, a kolozsvári küldöttek, illetőleg egylet magatartásáról a fővárosi egylet indítványával szemben és a gyűlésen elért eredményről emlékezünk meg néhány sorban. A küldöttek a vasárnap reggel 9 órakor tartott előértekezleten , az elnök, alelnök, két magyar és két német jegyzőnek a gyűlés elé való terjesztésében megegyeztek s tárgyalási szabályzatot készítettek, s a tanácskozásoknak a gyűléseken miként való vezetése czéljából. Megjegyezzük, hogy a megválasztottak mind azok, kiket az előértekezlet ajánlott. A gyűlés megnyílta után az előadók magyar és német nyelven ajánlották az országos egyletnek a fővárosi egylet által ajánlott alapon való elfogadását. Ez indítvány ellen a kolozsvári küldöttek egy határozati javaslatot terjesztettek be, amely szerint csak a rokkant-, özvegy- és árvapénztár tétetnék országossá ; javaslatuk a többi egyletek összes küldöttei által mellőztetett és az országos egyletnek az említett alapon való létesítése elhatároztatott. Erre a kolozsvári küldöttek kijelentették, hogy — megbízóik akaratához híven — a további tárgyalásokban nem vesznek részt, s a keddi gyűlésen már nem is jelentek meg. A kolozsváriak e magatartására alkalmilag még visszatérünk s reméljük, hogy nemsokára ők is egy véleményen lesznek a többi egyletekkel az országosítást illetőleg. Hétfőn a küldöttek a kiállítást látogatták meg, hol meggyőződhettek hazánk óriási haladásáról, kedden este pedig a jótékonysági kör által a régi lövöldében tiszteletükre rendezett estélyen vettek részt, s nagyobb részük szerdán reggel távozott körünkből. Reméljük, a legszebb emlékeket vitték magukkal, de azt is reméljük, hogy a gyűlés határozatát illető egyleteikkel is — mégpedig minél előbb — elfogadtatják. A III. országos nyomdászgyűlésről szóló jegyzőkönyv. Első nap, szeptember hó 6-án. Délelőtt 11 órakor a fővárosi nyomdász-dalárdák által elénekelt Hymnus elhangzása után lovag Falk Zsigmond úr, az országos gyűlés elnöke, következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: »Nagy örömömre szolgál önöket a mai napon a harmadik országos nyomdászgyűlés alkalmával üdvözölni. Önök megjelenése Magyarország fővárosában annál nagyobb örömmel tölt el, mivel e harmadik kongresszust a kiállítás ideje alatt sikerült létrehozni. Kiállításunk alkalmából, mint mondom, mely kiállítás fényes sikere mindnyájunk büszkeségére szolgál, mert ezen mondhatom európai hírű fényes eredményt, főkép mi iparosok teremtettük meg. A mai gyűlésnek tárgysorozata egyetlenegy pontból áll. Azért jöttünk össze, hogy egy létesítendő országos nyomdász-egylet alapszabályait tárgyaljuk. Ha nekünk sikerül tárgyalásaink által ezt az egyletet létrehozni, ezzel háromszoros feladatot teljesítünk. 1. Hazánkban összes kollegáinknak nehéz és szomorú esetek alkalmából segélyt nyújthatunk, 2. minden fontosabb esetre nézve kollegialitást, összetartást, összeműködést biztosíthatunk magunknak, 3. alkalmunk lesz egész befolyásunkkal oda hatni, hogy hazánk nyomdászati munkásait hazánkban oly pofozra emelhessük, melyen műveltség, szorgalom, szolidaritás és haladás tekintetében állniok kell. — A budapesti könyvnyomdászoknak az utolsó időben alkalmuk volt azon tapasztalásra jutni, hogy a főnököknél, azaz a munkaadóknál, a legjobb akarat uralkodik a munkások kivánatait teljesíteni. Nem szenved kétséget, hogy ennek visszaható ereje lesz a vidéki főnökökre is és igy most csak a munkásoktól függ, hogy az egyetértés, a jó és barátságos viszony munkaadó és munkás közt meglegyen, mert a nélkül minden további haladás lehetetlen. — Ama reményben, hogy e több, mint 40 év óta működő nyomdász tiszta szívéből jövő szavak, a kollegialitás és nyomdászati ipar haladása érdekében eredménynyel lesznek, a harmadik országos nyomdászgyűlést megnyitottnak nyilvánítom.« (Éljenzés.) Fölkéri egyúttal Zaka Lajost, a gyűlés előkészítésével megbízott 11-es bizottság előadóját, hogy a gyűlésben résztvevésre jogos küldöttek és vendégek névsorát fölolvassa. Zaka Lajos előadó jelenti, hogy az országos gyűlés tanácskozásaiban való résztvevésre jogosak, tanácskozási és szavazati joggal. Aradról Roosz Soma ; Brassóból Merkel János ; Budapestről: Darvas Adolf, Firtinger K., Kossovitz Rezső, Láng J. L., Neuhausler Vilmos, Nitsch Alajos, Pető Lipót, Ruzicska Gyula, Strauch Alajos, Tanay J., és Zaka Lajos; Debreczenből Fries József; Kassáról Kémery Béla és Rósa Viktor; Kolozsvárról Gombos Ferencz és Pongrácz Antal; Nagyváradról Salzmann Lajos; Pécsről Majorovits János; Pozsonyból Dirmayer Károly és Raffel Ödön ; Szegedről Fries Jakab ; Temesvárról Freta János és Rammer Gergely. — Csupán tanácskozási joggal Budapestről Steiner Adolf számvivő; Kolozsvárról Kiss József; Nagy- Szebenből Binder Lajos; Szegszárdról Báter János és Fejér Gyula; Szombathelyről Mayer Rezső. — Vendég: Bécsből Faber Károly. Elnök indítványára a gyűlés tisztviselőivé a következők választatnak : alelnökké : Fries József, magyar jegyzőkké : Láng József L. és Ruzicska Gyula, német jegyzőkké : Neuhäusler Vilmos és Nitsch Alajos. Elnök a tárgyalásokhoz következő szabályzatot terjeszti elő : 1. Valamely tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat, az indítványozónak azonban jogában van zárszóval élni. 2. A tárgyalási nyelv úgy magyar, mint német lehet. Aki valamely tárgyhoz szólni kíván, az illető magyar vagy német jegyzőnél jelentkezik és a feliratkozási sorrendben hivatnak fel elnök által a felszólalásra. 3. A szavazás kézfelemelés által történik és egyszerű szavazattöbbség dönt. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. — E szabályzat elfogadása után Elnök fölhívja előadót, a napirenden lévő tárgy ismertetésére és indítványtételre. Zakó Lajos előadó az egyletek országossá tételének eszméjét a létesítésre kellőleg érettnek látja, amennyiben már két év előtt indult meg e czélra a mozgalom, igaz hogy többé-kevésbé eltérő véleményekkel. A vidék is, ép úgy, mint a főváros, mindent megtett a létesítés érdekében, különösen sokat fáradtak s czikkeztek e tárgyban Kenderessy Lajos debreczeni s megboldogult Róna K. J. nyitrai szaktársaink. A mult év október havában tartott közgyűlésen a budapesti egylet szintén foglalkozott az üggyel s kimondta, hogy helyesli az egyletek országossá tételének eszméjét. De csak úgy hajlandó az eszmét keresztülvinni, ha az egylet minden ága országossá tétetik. Ugyanaz a közgyűlés a III. országos nyomdászgyűlés előmunkálására tizenegy tagú bizottságot alakított, melynek kötelességévé tette az egyletek országossá tételének kérdését a hozott határozat szellemében élőmunkálm s amennyire lehet, a vidék és a főváros között levő ellentéteket összeegyeztetni. E bizottság megkezdvén munkálatait, összehasonlítás végett bekérte valamennyi vidéki egylet alapszabályát, az ország nyomdász-statisztikáját tőle telhetőleg egybeállitotta s mindent megtett a budapesti egylet ez ügyben hozott határozatának keresztülvitelére, de a viszonyok azt követelik, hogy a vidékre nézve az önképző-osztályhoz járulás ne tétessék kötelezővé, hanem csak ott tartassék főn ily osztály, ahol erre az országos egyletnek kellő számú tagjai leendenek. A 11-es bizottság kidolgozta az országos egylet alapszabálytervezetét s minden vidéki és fővárosi egyleti tagnak megvitatás czéljából megküldte. A budapesti egylet ez alapszabálytervezetet ez évi augusztus hó 2-án tartott közgyűlésén egész terjedelmében elfogadta. Az alapszabálytervezet értelmében a rendes heti illetékek, magasságuknál fogva, áldozatot igényelnek, de ez áldozatok hasznát csak majdan a jövő nemzedék fogja észrevenni. — A 11-es bizottság nevében kéri tehát az alapszabálytervezetet tárgyalási alapul elfogadni és ennek értelmében az országos egyletet a budapesti egylet minden osztályára vonatkozólag országossá tenni. (Helyeslés.) Elnök jelenti, hogy a következő távirat érkezett: »Áldásos siker kisérje működésüket; a gyűlés összes tagjait Losonczról melegen üdvözli Darula.« (Éljenzés.) Firtinger Károly előadónak szavait német nyelven tolmácsolván, Elnök kéri a küldötteket a tárgyhoz hozzászólni. Pongrátz Antal a maga és Gombos Ferencz küldött-társa nevében a kolozsvári egylet megbízásából a 11-es bizottság javaslata ellenében ellenzéket kell, hogy képezzen. Két indok vezérli erre őket: 1-szer a vidékiek kevés keresetükből nem képesek oly magas illetéket fizetni, mint aminő az alapszabálytervezetben fölvéve van s mely összegből pedig az országos egylet betegeit nem vagy alig lesz képes kellően segélyezni; 2-szer meg az egylet magas segélyei mellett a csekély keresetűek részéről sok visszaélés fog elkövettetni, melyeket elhárítani sok esetben lehetetlen lesz. Kéri következő határozati javaslatuknak elfogadását: »1. Tekintetbe véve azt, hogy a minta-alapszabály 5. §-a, illetve a vidéki tagokra vonatkozó szabályzat 2 ik pontjában a betegsegélyző-