Typographia, 1885 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-11 / 37. szám

Megjelftn minden pénteken ELŐFIZETÉSI ÍRA Negyedévre 1 frt osztr. ért.TYPOGRAPHIA HIRDETÉSEK árszabály szerint számíttatnak 37-ik szám A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE Kéziratok nem adatnak vissza SZERKESZTŐSÉG IV.­ Egyetem-utcza 4. szám KIADÓHIVATAL Vill., Sándor-utcza 32. szám Budapest, 1885. szeptember hó 11-én. XVII. évfolyam Szeptember 6 — 8. A III. országos nyomdászgyülés iránt — lehet, hogy tárgya rend­kívül fontossága miatt — sokkal nagyobb volt országszerte az érdek­lődés, mint az 1SZK­-ban tartott első, s az 1881-ben tartott második országos nyomdászgyülés iránt. Magyarország mind a tizenkét egylete képviselve volt azon, még pedig minden egylet saját tagjai közül küldött képviselőket, nem pedig — mint ezelőtt egyik-másik egylet tette — valamelyik fővárosi szaktárs által képviseltette magát.­­ A budapesti egyletet tizenegy, a kassai, kolozsvári, pozsonyi és temes­­­­vári egyletet két-két, az aradi, brassói, debreczeni, nagyszebeni, nagy­váradi, pécsi és szegedi egyletet egy-egy küldött képviselte. A gyűlés tárgya — mint tudjuk — az országos nyomdász-egylet megalapítása s a fővárosi egylet által készített alapszabály-tervezet megvitatása, illetőleg elfogadása volt. A tárgyalás lefolyásával a hivatalos jegyzőkönyvből ismerkedhetik meg az olvasó ; mellőzzük is ezt, s csakis a gyűlést megelőzött előértekezletről, a kolozsvári kül­döttek, illetőleg egylet magatartásáról a fővárosi egylet indítványával­­ szemben és a gyűlésen elért eredményről emlékezünk meg néhány sorban. A küldöttek a vasárnap reggel 9 órakor tartott előértekezleten , az elnök, alelnök, két magyar és két német jegyzőnek a gyűlés elé való terjesztésében megegyeztek s tárgyalási szabályzatot készítettek, s a tanácskozásoknak a gyűléseken miként való vezetése czéljából.­­ Megjegyezzük, hogy a megválasztottak mind azok, kiket az előérte­­kezlet ajánlott. A gyűlés megnyílta után az előadók magyar és német nyelven ajánlották az országos egyletnek a fővárosi egylet által ajánlott alapon való elfogadását. Ez indítvány ellen a kolozsvári küldöttek­­ egy határozati javaslatot terjesztettek be, a­mely szerint csak a rok­kant-, özvegy- és árvapénztár tétetnék országossá ; javaslatuk a többi­­ egyletek összes küldöttei által mellőztetett és az országos egyletnek­­ az említett alapon való létesítése elhatároztatott. Erre a kolozsvári­­ küldöttek kijelentették, hogy — megbízóik akaratához híven — a to­­­­vábbi tárgyalásokban nem vesznek részt, s a keddi gyűlésen már­­ nem is jelentek meg. A kolozsváriak e magatartására alkalmilag még­­ visszatérünk s reméljük, hogy nemsokára ők is egy véleményen lesznek a többi egyletekkel az országosítást illetőleg. Hétfőn a küldöttek a kiállítást látogatták meg, hol meggyőződ­hettek hazánk óriási haladásáról, kedden este pedig a jótékonysági kör által a régi lövöldében tiszteletükre rendezett estélyen vettek részt, s nagyobb részük szerdán reggel távozott körünkből. Reméljük, a legszebb emlékeket vitték magukkal, de azt is reméljük, hogy a gyűlés határozatát illető egyleteikkel is — még­pedig minél előbb — elfogadtatják. A III. országos nyomdász­gyűlésről szóló jegyzőkönyv. Első nap, szeptember hó 6-án. Délelőtt 11 órakor a fővárosi nyomdász-dalárdák által elénekelt Hymnus elhangzása után lovag Falk Zsigmond úr, az országos gyűlés elnöke, következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: »Nagy örömömre szolgál önöket a mai napon a harmadik országos nyomdász­gyűlés alkalmával üdvözölni. Önök megjelenése Magyarország fővárosában annál nagyobb örömmel tölt el, mivel e harmadik kongresszust a ki­állítás ideje alatt sikerült létrehozni. Kiállításunk alkalmából, mint mondom, mely kiállítás fényes sikere mindnyájunk büszkeségére szol­gál, mert ezen mondhatom európai hírű fényes eredményt, főkép mi iparosok teremtettük meg. A mai gyűlésnek tárgysorozata egyetlen­egy pontból áll. Azért jöttünk össze, hogy egy létesítendő országos nyomdász-egylet alapszabályait tárgyaljuk. Ha nekünk sikerül tárgya­lásaink által ezt az egyletet létrehozni, ezzel háromszoros feladatot teljesítünk. 1. Hazánkban összes kollegáinknak nehéz és szomorú ese­tek alkalmából segélyt nyújthatunk, 2. minden fontosabb esetre nézve kollegialitást, összetartást, összeműködést biztosíthatunk magunknak, 3. alkalmunk lesz egész befolyásunkkal oda hatni, hogy hazánk nyom­­dászati munkásait hazánkban oly pofozra emelhessük, melyen művelt­ség, szorgalom, szolidaritás és haladás tekintetében állniok kell. — A budapesti könyvnyomdászoknak az utolsó időben alkalmuk volt azon tapasztalásra jutni, hogy a főnököknél, azaz a munkaadóknál, a leg­jobb akarat uralkodik a munkások kivánatait teljesíteni. Nem szenved kétséget, hogy ennek visszaható ereje lesz a vidéki főnökökre is és igy most csak a munkásoktól függ, hogy az egyetértés, a jó és barát­ságos viszony munkaadó és munkás közt meglegyen, mert a nélkül minden további haladás lehetetlen. — Ama reményben, hogy e több, mint 40 év óta működő nyomdász tiszta szívéből jövő szavak, a kolle­gialitás és nyomdászati ipar haladása érdekében eredménynyel lesznek, a harmadik országos nyomdász­gyűlést megnyitottnak nyilvánítom.« (Éljenzés.) Fölkéri egyúttal Zaka Lajost, a gyűlés előkészítésével meg­bízott 11-es bizottság előadóját, hogy a gyűlésben résztvevésre jogos küldöttek és vendégek névsorát fölolvassa. Zaka Lajos előadó jelenti, hogy az országos gyűlés tanácskozá­saiban való résztvevésre jogosak, tanácskozási és szavazati joggal. Aradról Roosz Soma ; Brassóból Merkel János ; Budapestről: Darvas Adolf, Firtinger K., Kossovitz Rezső, Láng J. L., Neuhaus­ler Vilmos, Nitsch Alajos, Pető Lipót, Ruzicska Gyula, Strauch Alajos, Tanay J., és Zaka Lajos; Debreczenből Fries József; Kassáról Kémery Béla és Rósa Viktor; Kolozsvárról Gombos Ferencz és Pongrácz Antal; Nagyváradról Salzmann Lajos; Pécsről Maj­orovits János; Pozsonyból Dirmayer Károly és Raffel Ödön ; Szegedről Fries Jakab ; Temesvárról Freta János és Rammer Gergely. — Csupán tanácskozási joggal Buda­pestről Steiner Adolf számvivő; Kolozsvárról Kiss József; Nagy- Szebenből Binder Lajos; Szegszárdról Báter János és Fejér Gyula; Szombathelyről Mayer Rezső. — Vendég: Bécsből Faber Károly. Elnök indítványára a gyűlés tisztviselőivé a következők választat­nak : alelnökké : Fries József, magyar jegyzőkké : Láng József L. és Ruzicska Gyula, német jegyzőkké : Neuhäusler Vilmos és Nitsch Alajos. Elnök a tárgyalásokhoz következő szabályzatot terjeszti elő : 1. Valamely tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat, az indítványo­zónak azonban jogában van zárszóval élni. 2. A tárgyalási nyelv úgy magyar, mint német lehet. A­ki valamely tárgyhoz szólni kíván, az illető magyar vagy német jegyzőnél jelentkezik és a feliratkozási sor­rendben hivatnak fel elnök által a felszólalásra. 3. A szavazás kéz­felemelés által történik és egyszerű szavazattöbbség dönt. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. — E szabályzat elfogadása után Elnök fölhívja előadót, a napirenden lévő tárgy ismertetésére és indítványtételre. Zakó Lajos előadó az egyletek országossá tételének eszméjét a létesítésre kellőleg érettnek látja, a­mennyiben már két év előtt indult meg e czélra a mozgalom, igaz hogy többé-kevésbé eltérő vélemények­­kel. A vidék is, ép úgy, mint a főváros, mindent megtett a létesítés érdekében, különösen sokat fáradtak s czikkeztek e tárgyban Kende­­ressy Lajos debreczeni s megboldogult Róna K. J. nyitrai szaktársaink. A mult év október havában tartott közgyűlésen a budapesti egylet szin­tén foglalkozott az üg­gyel s kimondta, hogy helyesli az egyletek országossá tételének eszméjét. De csak úgy hajlandó az eszmét keresztül­vinni, ha az egylet minden ága országossá tétetik. Ugyanaz a köz­gyűlés a III. országos nyomdász­gyűlés előmunkálására tizenegy tagú bizottságot alakított, melynek kötelességévé tette az egyletek orszá­gossá tételének kérdését a hozott határozat szellemében élőmunkálm s a­mennyire lehet, a vidék és a főváros között levő ellentéteket összeegyeztetni. E bizottság megkezdvén munkálatait, összehasonlítás végett bekérte valamennyi vidéki egylet alapszabályát, az ország nyomdász-statisztikáját tőle telhetőleg egybeállitotta s mindent megtett a budapesti egylet ez ügyben hozott határozatának keresztülvitelére, de a viszonyok azt követelik, hogy a vidékre nézve az önképző-osz­­tályhoz járulás ne tétessék kötelezővé, hanem csak ott tartassék főn ily osztály, a­hol erre az országos egyletnek kellő számú tagjai leen­­denek. A 11-es bizottság kidolgozta az országos egylet alapszabály­tervezetét s minden vidéki és fővárosi egyleti tagnak megvitatás czél­jából megküldte. A budapesti egylet ez alapszabálytervezetet ez évi augusztus hó 2-án tartott közgyűlésén egész terjedelmében elfogadta. Az alapszabálytervezet értelmében a rendes heti illetékek, magassá­guknál fogva, áldozatot igényelnek, de ez áldozatok hasznát csak maj­dan a jövő nemzedék fogja észrevenni. — A 11-es bizottság nevében kéri tehát az alapszabálytervezetet tárgyalási alapul elfogadni és ennek értelmében az országos egyletet a budapesti egylet minden osztályára vonatkozólag országossá tenni. (Helyeslés.) Elnök jelenti, hogy a következő távirat érkezett: »Áldásos siker kisérje működésüket; a gyűlés összes tagjait Losonczról melegen üd­vözli Darula.« (Éljenzés.) Firtinger Károly előadónak szavait német nyelven tolmácsolván, Elnök kéri a küldötteket a tárgyhoz hozzá­szólni. Pongrátz Antal a maga és Gombos Ferencz küldött-társa nevében a kolozsvári egylet megbízásából a 11-es bizottság javaslata ellenében ellenzéket kell, hogy képezzen. Két indok vezérli erre őket: 1-szer a vidékiek kevés keresetükből nem képesek oly magas illetéket fizetni, mint a­minő az alapszabálytervezetben f­ölvéve van s mely összegből pedig az országos egylet betegeit nem vagy alig­ lesz képes kellően segélyezni; 2-szer meg az egylet magas segélyei mellett a csekély keresetűek részéről sok visszaélés fog elkövettetni, melyeket elhárítani sok esetben lehetetlen lesz. Kéri következő határozati javaslatuknak elfogadását: »1. Tekintetbe véve azt, hogy a minta-alapszabály 5. §-a, illetve a vidéki tagokra vonatkozó szabályzat 2 ik pontjában a betegsegélyző-

Next