Typographia, 1983 (115. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

0 TYPOGRAPH­IA vedhetetlenné teszi a gazda­sági vezetés és szakszervezeti szervek, a bizalmiak össze­hangolt munkáját, a kölcsö­nös párbeszédet. A tervező­­munka demokratizmusa az új helyzetben sem csökkenhet, sőt erősítése, bővítése fokozza a tervek megalapozottságát és a végrehajtás nagyobb bizton­ságát. őszinte, reális képet kell adni a dolgozóknak a népgazdaság és a vállalat helyzetéről, a gondok okairól, s a kivezető út lehetséges vál­tozatairól. Célszerű a vállalati terve­ket a következő évekre szó­lóan is átgondolni, fő voná­sait rögzíteni. Különös figyel­met kell fordítani a szociális tervekre. A gazdálkodást érin­tő szigorítások sem adhatnak felmentést, hogy valóra vált­suk a munkabiztonsági és egészségvédelmi célokat. Tö­rekedjünk a szociális ellátás szinten tartására, ahol pedig lehetséges, szerény előrelépés­re. Alapvető feladat, hogy a vállalati tervekben megfogal­mazzuk azokat a lehetősége­ket, melyek az export bőví­tésére, a versenyképes minő­ség biztosítására kihasznál­hatók. Népgazdasági érdek e téren a nyomdaipar közvetett exportja is, elsősorban a kor­szerű csomagolóeszközök ré­vén. A belföldi igények ki­elégítésénél különös figyelmet kell fordítani a kiadók-nyom­­dák együttműködésének to­vábbfejlesztésére, az átfutási idők rövidítésére, az élő írók műveinek minél rövidebb időn belüli megjelentetésére. E fel­adatok szükségessé teszik a vállalati gazdálkodás belső irányításának, mechanizmusá­nak korszerűsítését is. Szakszervezetünk tudatá­ban van annak, hogy a szi­gorú gazdálkodás mellett a legtöbb tartalékunk az emberi tényezőkben van. Segíteni és ösztönözni kell a személyisé­gek kibontakozását, az ebben rejlő alkotóenergiák és tarta­lékok felszínre hozását. Ehhez még több türelemre, okos szóra, személyes példamuta­tásra, lelkiismeretes ügyinté­zésre, érdekvédelemre van szükség. N­ehezebb év előtt állunk, mi mégis bizakodunk. Bízunk saját erőnkben, a munkás öntudatban, amelyre — mint már annyiszor — most is építhet és számíthat az or­szág, a párt. Bizton számít­hat a nyomda- és papíripar, a könyv- és lapkiadás dolgozói­ra is. És ne feledjük: a szak­­szervezeti munka a dolgozók szolgálata ... Nemzetközi tanácskozás Szófiában 1982. november 8—12. között Szófiában ülésezett az ICPS Papír- és Kartonipari Bizott­sága. Az ülésen valamennyi tagország részt vett Lengyel­­ország és India kivételével. Szakszervezetünket Rét Péter­­né, a KV titkára és Garam­­völgyi László nemzetközi re­ferens képviselte. Az ülés napirendjén szere­pelt. A papír és cellulózipari dolgozók helyzetének jelenle­gi problémái, és nézetcsere egy specifikus Charta kidol­gozása érdekében a papíripari munka- és környezetvédelem­mel kapcsolatban. A tanácskozás megállapítot­ta, hogy a gazdasági fejlődés új problémák elé állítja a szakszervezeteket is. A tudo­mányos technikai forradalom eredményeit a dolgozók szol­gálatába kell állítani, s nem ellenük felhasználni. A refe­rátum és a hozzászólások szá­mos ténnyel bizonyították, hogy a kapitalista és szocia­lista országok problémái a pa­píripar területén differenciá­lódtak. Egységes követelmény a munkakörülmények javítá­sa. A munkások szociális hely­zetével való foglalkozást a szakszervezeteknek központi feladatává kell tenni minden országban. A tanácskozás minden részt­vevője egyetértett a specifi­kus Charta kidolgozásának kérdésében, amelyet széles kö­rű tapasztalatcsere alapján kell elkészíteni. Határozat született abban is, hogy a nemzetközi szervezet legközelebbi ülése 1983 októ­berében, Magyarországon lesz, amelynek fő napirendje a Charta elfogadása és véglege­sítése. Delegációnk a tanácskozáson Vendégeink Norvégiából Szakszervezetünk meghívására 1982. november 22—26. között hivatalos látogatáson hazánkban járt a Norvég Nyomdász Szö­vetség háromtagú vezető szintű delegációja. A küldöttséget Arnid Kalvik, a Norvég Nyomdász Szövetség elnöke vezette, aki egy­ben a Skandináv Országok Nyomdaipari Szövetségének is az el­nöke. A Norvégiában elsőként — 100 évvel ezelőtt — alakult mun­kásszövetségnek jelenleg 14 000 tagja van és 100 százalékos szer­vezettségének köszönhetően számottevő tényező a norvég szer­vezett munkások harcában. A delegáció székházunkban megbeszélést folytatott szakszer­vezetünk vezetőivel, felkereste az Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzemét és az ugyancsak 100 éves Kner Nyomdát. A ven­dégek elismeréssel szóltak tapasztalataikról és megegyezés szü­letett kapcsolataink továbbfejlesztésének új formáiról. NYÁB — IGF közös tanulmányi csoportjának ülése A Nyomdaipari Szakszerve­zetek Állandó Bizottsága és a Nemzetközi Grafikai Szö­vetség (IGF) közös tanulmá­nyi csoportja 1982. november 29.—december 2. között Ber­linben ülésezett. Az állandó bizottság részéről H. Deckert elnök (NDK), Piero Grazioli alelnök (CGIL, Olaszország), N. Wolf (NDK), G. Pjatakov (Szovjetunió) és Lux János, szakszervezetünk főtitkára, az IGF részéről pedig L. Mali­­em­ elnök (NSZK), P. Krasa alelnök, A. Kaufmann főtit­kár (Svájc), H. Müller (NSZK), J. Clooth (Belgium), Pertti Reitoharju (Finnország) és E. Ferlemann (NSZK) vettek részt a tanácskozáson. A közös tanulmányi mun­kacsoport a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal (ILO) 1981 szeptemberi ülésének nyom­daipari és rokonszakmabeli dolgozók helyzetével foglalko­zó jegyzékét értékelte. A ta­nácskozás résztvevői megálla­pították, hogy 1. Az állandó bizottság és az IGF céltudatos, közös elő­készítéssel megteremtették a feltételeit, hogy a tanácskozá­son az alapvető és a részlet­kérdésekben egységes szak­­szervezeti álláspontot képvi­seljenek. 2. Az ILO tanácskozásának összegzéseibe és határozataiba bekerültek az állandó bizott­ság és az IGF által „a kép­zésben és az átképzésben fel­merült igények a nyomda­iparban és a kapcsolódó ipar­ágakban”, valamint „a mű­szaki fejlődés és kísérő jelen­ségei a nyomdaiparban és a rokon szakmákban foglalkoz­tatottak számára, különösen a fejlődő országokban e témák­ban kidolgozott határozati ja­vaslatok leglényegesebb gon­dolatai. 3. Beigazolódott annak szük­ségessége, hogy állandó meg­figyelésekkel és elemzésekkel, gyorsan kell reagálni azokra az új munkavédelmi problé­mákra, életkörülményekre, valamint a szakmai képzéssel és átképzéssel kapcsolatos kö­vetelményekre, amelyek a nyomdaiparban megnöveke­dett műszaki fejlődési ütem, köztük a mikroelektronika alkalmazása következtében adódnak. 4. Tovább kell fokozni a nyomdatermékeknek a fejlődő országokban történő kiadását, az írástudatlanság szükségsze­rű felszámolása érdekében is. A tanácskozáson elhatároz­ták, hogy a Szovjet Kulturális Dolgozók Szakszervezetének szervezésében 1983. január 16— 24. között Moszkvában, 35 or­szág részvételével együttes ta­nácskozást tartanak a nyom­daipar gazdasági, műszaki és szociális fejlődésének hatásai­ról. A közös munkacsoport ta­nácskozása jó légkörben, a kölcsönös megértés szellemé­ben zajlott le. Külön kieme­lésre érdemes, hogy az állan­dó bizottság és az IGF képvi­selői a jelenlegi nemzetközi helyzetben is megegyeztek a további együttműködés felté­teleiben.

Next