UVATERV Híradó, 1982 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

TANÁCSKOZOTT AZ IFJÚSÁGI PARLAMENT BÍZUNK A FIATALOKBAN Gondos előkészületek után november 27-én ült össze ifjúságunk parlamentje. Az elnökség sorában a párt, a szakszervezet, a KISZ képviselője és igazgatóink között az elnöklő Borbényi György köszöntötte Det­­rich Oszkár oktatási főelőadót, aki a KPM Személyzeti és oktatási osztálya képvisele­tében vett részt a tanácskozáson. Az 1981. évi ifjúsági parlament napirend­­jén a vállalatvezetői beszámoló, az 1981- 1984. évekre szóló ifjúsági intézkedési terv megvitatása, valamint a felsőbb szintű parla­mentre a küldöttek megválasztása szerepelt. (A vállalatvezetői beszámolót előző szá­munkban ismertettük.) A parlamenten igaz­gatónk szóbeli kiegészítést fűzött a beszá­molóhoz. Skoda Lajos elsőként azokról az erőfe­szítésekről szólt, amelyeket a vállalat a fiata­lok lakásgondjainak javításáért tett. Tájékoz­tatta a parlamentet arról, hogy az V. ötéves terv időszakában az UVATERV 8,5 millió forint kölcsönt nyújtott lakásépítésre, segí­tette a kiscelli és az őrmezői építkezéseket. A kiscelli házakba 38 dolgozónk, köztük 29 fiatal költözött be, az őrmezői lakásokba a közeli napokban fog beköltözni 80 munka­társunk, köztük 59 fiatal. - A következő években ezt a színvonalat tartani fogjuk - hangsúlyozta igazgatónk. E törekvés jegyé­ben 1982-ben már 2 millió forint lakásépí­tési kölcsönt nyújt a vállalat, sőt ezen túl­menően minden tekintélyét latba veti, hogy újabb lakóházak építésére alkalmas terüle­teket szerezzen, s elhárítsa az építkezés elől az akadályokat, főállású dolgozót fog­lalkoztat annak érdekében, hogy az ügyinté­zés mind eredményesebb legyen. Jelenleg az őrmezői lakótelep bővítésére látszik kilátás. Itt 100 lakás épülne a tervek szerint, s remél­jük, hogy ezek közül huszonötöt munkatár­saink fognak megkapni. A lakótömb-építke­zések mellett a vállalat segíti a tetőtér-beépí­téseket és egyéb lakásépítési módokat is. Igazgatónk ezt követően munkakörül­ményeinkről adott tájékoztatást. Mint mon­dotta, vállalatunk évtizedek óta próbálko­zik a helyenként alig tűrhető zsúfoltság eny­hítésével. Ma átlagosan 3,8 négyzetméter munkaterület esik egy dolgozónkra, ez mes­­­sze a normák alatt van! Erőfeszítéseink­­ az Aranykéz utcai üzemház beruházásának szüneteltetése miatt - egy felújítható épület megszerzésére irányulnak. A vállalati beszámoló szóbeli kiegészítése után elsőnek Réfy Imre, a KISZ-bizottság titkárhelyettese kért szót. Első mondata: ,,mi, fiatalok szeretnénk minél több pénzt keresni”, a parlament hangos egyetértését váltotta ki.­­ Erre két mód van - foly­tatta -, ha megöregszünk, vagy ha maga­sabb beosztásba kerülünk. A magasabb jöve­delem elnyerésének ez a két útja azonban nem ösztönöz bennünket arra, hogy jó mér­nökök legyünk. A nomenklatúra felső hatá­rát a fiatalok közül nagyon kevesen érik el. Van-e lehetőség a prémiumok béresítésére, a felső határ megközelítése érdekében? - kérdezte. Újabb kérdései: mi történik azokkal, akik tartós külföldi kiküldetésből hazatér­nek? Az itthon dolgozók el tudják-e végezni a hazai munkákat? Kurucz László a II. iroda fiataljai nevé­ben köszönettel állapította meg, hogy a vál­lalat jelentős összegeket fordít a fiatalok szakmai versenye győzteseinek jutalmazá­sára. Kérte, hogy a versenyben kitűnt szak­mai dolgozatokat jobban hasznosítsák. Meg­ítélése szerint helytelen, hogy a takarékos­­sági versenyben a tervezési díj nagysága szabja meg a jutalmazás mértékét és nem az, hogy milyen műszaki megoldással érték el a meg­takarítást. Virágh Ferenc, a gépkocsiüzem dolgo­zója hozzászólásában a vállalati Kiváló Dol­gozó kitüntetés odaítélésének reformját sür­gette. - Ne legyen ez olyan szociális juttatás, amely öt-hat évenként minden dolgozónak kijár - mondta és javasolta, hogy a kitünte­tésre az osztályok dolgozóitól kérjenek javaslatokat. Lehofer Pál, a metrótervező iroda fiatalja megelégedéssel állapította meg, hogy a párt és a kormány sokat és eredményesen foglal­kozott a fiatalok gondjainak megoldásával. Szocialista rendszerünkben a fiatalokra szép jövő vár. Ám a fiatalok sok időt töltenek el tanulással, szakmai ismereteik bővítésével, többen külön munkákat is vállalnak, a sza­badságuk azonban összesen 11 nap. Kapja­nak a fiatalok is négyhetes szabadságot - javasolta Lehofer Pál a hallgatóság tetszés­­nyilvánítása mellett­­, és ennek fejében „hajtsanak meg bennünket, dolgozzunk legalább 80 százalékos hatásfokkal”. A pályakezdő értelmiségi fiatalok hátrá­nyos anyagi megbecsüléséről beszélt ezután, majd szorgalmazta, hogy jobban érvényesül­jön vállalatunknál a differenciált bérezés, mert az egyenlősdi demoralizál, a szorgal­masakat, a kiváló eredménnyel dolgozókat is elkedvetleníti. Helytelenítette, hogy van olyan gazdasági vezető, aki nem közli véle­ményét a fiatallal előmeneteléről. Bene Zoltán (I. iroda) megállapította, hogy az exportmunkákon dolgozók nagy része fiatal. - Célja-e a vállalatnak emelni a külföldi megbízások arányát, és mi történik a hatékonyabb marketingtevékenység érde­kében? - kérdezte. - A külföldi megbízá­sok nagyobb követelményt támasztanak, de ennek ellenére törekednünk kell arra, hogy költségeinket tovább csökkentsük. Sebestyén Péter (fll. iroda) kifogásolta, hogy a fiatal mérnököknek rajzoló, szerkesz­tő munkát kell végezniük. Megítélése szerint a vállalaton belül is „túlképzés” követke­zett be. Pál Sándor, a KISZ VI. alapszervezeté­nek titkára azt kifogásolta, hogy a pálya­kezdők mellé nem jelölnek ki patronálót. Jakab György a szakszervezet ifjúsági bi­zottsága nevében kért szót. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet naponta foglalkozik a fiatalok ügyeivel, s a közelmúltban lezajlott választások óta a szakszervezeti tisztségvise­lők között is emelkedett a fiatalok száma. Szólt az értelmiségnek az intenzív gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában egyre növekvő szerepéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom fokozottabb közéleti szereplést vár el a fiataloktól. Vállalatunk ifjúságpolitikai tevékenységét színesnek, eredményesnek értékelte, olyan­nak, amiért nem kell szégyenkeznünk. Zoboky Magdolna (Számítóközpont) hely­telenítette, hogy a Számítóközpont fiatal­jainak munkájáról nincs szó a jelentésben. Kérdezi: a vállalatvezetőség hogyan értékeli munkájukat? Czerkl Tamás, a II. pártalapszervezet tit­kára arról szólt, hogy a diploma csak „út­levél”, az eredményes munkához ismerete­ket kell szerezni, ehhez idő kell, szívós ki­tartás. Márkusné Hegedűs Zsuzsa V. irodánk elhelyezési gondjairól beszélt. Megítélése szerint munkahelyeik nem egyenrangúak a vállalati központban levő munkahelyekkel. Amberboy-Kiss Judit (IV. iroda) a tech­nikusminősítőt végzők részére adott szabad- Réfy Imre Kurucz László Virágh Ferenc Sebestyén Péter Pál Sándor Zoboky Magdolna

Next