Udvarhely, 2014. október (1. évfolyam, 138-160. szám)

2014-10-09 / 144. szám

Aktuális RÖVIDEN ■ Tegnaptól kötelező használni a farakományok nyomonkövetésére kialakí­tott elektronikus rendszert. Ennek célja, hogy csökkentse, illetve magakadályozza az illegális fakitermeléseket és az adócsalást az ágazatban. A szállítmányokat online követhetővé teszi az az alkalmazás, amelyet a szállító okostelefonjára telepítenek. Az útvonal a kitermeléstől az értékesítésig ellenőrizhető, még azokban az esetekben is, amikor külföldre szállítják a fát. A 112-es sürgősségi telefonszámot tárcsázva bárki kérheti egy fát szállító jármű leellenőrzését. * Nem kell fizetni a kül­földön született gyerekek születési bizonyítványának kiállításáért. Ennek egyetlen feltétele, hogy a születést követő hat hónapon belül igényeljék a szülők a hivatalos okmányt. Ha nem teszik ezt meg, akkor az eddig érvényes díjszabás ellenében kaphat­ják meg a bizonyítványt. A tervek szerint a hat éven aluli gyerekek számára ingyenesek lesznek az utazáshoz szüksé­ges dokumentumok. • Évente nyújt pályázati programjai révén vissza nem térítendő támogatást Hargita Megye Tanácsa a megyében bejegyzett civilszer­vezeteknek, ezzel anyagilag hozzájárul kulturális, sport, ifjúsági, turisztikai programok megszervezéséhez, segíti a tűzoltó-egyesületek munkáját vagy olyan tevékenységeket, amelyek hagyományainkat éltetik. Idén is lehetőség volt pénzbeli támogatást igényelni hasonló progra­mokra, viszont a megnyert pályázatok zömében nem érkezett be a megyei tanács­hoz a megfelelő elszámolási iratcsomó, aminek hiányában lehetetlen lesz kifizetni a megpályázott összegeket. A szerződés szerint valamennyi pályázónak el kell számolnia a tevékenysége lebonyolítása utáni tizenöt naptári napon belül (a kulturális pályázatok esetében harminc naptári napon belül). Hargita Megye Tanácsa munkatársainak tapasztalatai szerint a leggya­koribb hiba, hogy a fogyóanya­gok beszerzésére vonatkozó­­ számlákat azon esemény után állították ki, amelyre a támo­gatást igényelték, hiányosak a népszerűsítő tevékenységek, különféle költségek esetében hiányzik a megrendelőlap vagy a szerződés. A megyei tanács munkatársai ezúton is felhív­ják a pályázók figyelmét, hogy a tevékenység befejezésétől számított határidőig számol­janak el a támogatott program költségeivel, hogy ne okozza­nak gondot a kifizetésekben. Ha Székelyudvarhely szociális lakásairól beszélünk, legtöbben a csereháti új építésű lakásokra gondolnak, pedig a település kü­lönböző pontjain a vá­ros, a polgármesteri hi­vatal számos lakásnak tulajdonosa. Nagyjából háromszáz lakrészről van szó, melyek jelen­tős részét a Kórház negyedi garzonok, il­letve a Budvár negyedi tömbházlakások ké­pezik. Utóbbiakban a lakók zöme bért sem fizet, sőt ha kérdezik, nem is ott lakik... A város tulajdonában levő lakások, ingatlanok az Urbana Rt. ügykezelésében vannak - régi „öröksége” ez a távhőszolgáltatónak. Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igaz­gatója megkeresésünkre azt mondta, a város megbízásá­ból nagyjából háromszáz la­kást adminisztrálnak, mely­nek fele a Kórház negyedben található, ahol két tömbház a városé. - Ezeket csak idézőjelesen lehet lakásnak nevezni, hisz egy szobáról van szó, a folyó­son pedig van egy közös für­dő - mondta Ráduly Mihály, majd azzal folytatta, hogy ugyancsak a város tulajdoná­ban van városszerte néhány olyan tömbházlakás, melyeket a tulajdonosok nem vásárol­tak meg, így a régi rendszer ál­lami fennhatóságából a város­ra szállt a tulajdonjog. Szintén a város tulajdonába kerültek azok az ingatlanok is, me­lyeket különböző okok miatt nem szolgáltattak vissza.­­ Vannak olyan ingatla­nok, melyeket részlegesen visszaszolgáltattak, így ezek­ben nem a teljes ingatlan, hanem csak lakások vannak a város tulajdonában. Ezek nem egy helyen vannak, ha­nem a település különböző pontjain találhatóak: a város­­központban, a Kossuth Lajos, Bethlen Gábor utcában, illet­ve más pontjain a városnak - közölte Ráduly Mihály. A város a tulajdonában levő lakásokat rendszeresen bérbe adja, mindeniket szo­ciális lakás kategóriába sorol­ta az önkormányzat, így ha szociális lakásokról esik szó, ezekre is gondolni kell. A szo­ciális lakást igénylők ugyanis, ha befutók lesznek, nem biz­tos, hogy csereháti lakásba költöznek, ezek bármelyikét bérbe kaphatják. Ha kiürül egy lakás, az Urbana Rt. jelenti a helyzetet a polgármesteri hivatalnak, ahol a sürgősségi listán soron következő személynek vagy családnak kiutalják az üresen maradt lakást. A következő lépés a szerződéskötés: az il­lető az Urbana Rt.-vel szerző­dik a lakás bérlésére.­­ A házbéreket törvény ha­tározza meg, annak függvé­nyében, hogy a város melyik zónájában található, milyen felszereltséggel bír és mek­kora felületű, mennyit kell az ilyen lakások bérlői fizesse­nek. Ugyanakkor az Urbana Rt. illetéket fizet a lakások kezeléséért a polgármesteri hivatalnak, a különbözetet pedig a költségek fedezésé­re, javításokra, felújításokra használjuk - közölte az igaz­gató. Vegyes állapotok Az igazgató arról is em­lítést tett, hogy tavaly és ta­valyelőtt a Kórház negyedi garzonlakásokban végeztek nagyobb felújításokat. Ezen lakások teljes illemhelyi­­ség-rendszerét felújították, és minden lakásba egyéni melegvíz-fogyasztást mérő órákat szereltek fel. Utóbbi intézkedésre azért is szükség volt, hogy ha kerül egy nem fizető bérlő, ne kelljen a teljes tömbház melegvíz-ellátását leállítani, hanem csak az adott lakásét. A városközponti bér­házakban, bérlakásokban elég vegyes infrastrukturális állapotok uralkodnak: van, ahol még szennyvízhálózat sincs, illetve néhol a lakások vízellátása sem teljesen ren­dezett. - Törvény szabályozza a kérdést: ahol a lakó beru­házásokat végzett, felújított, beszerelt valamit, ott a házbér kisebb. Ahol nincs vezetékes víz a házban, ott természete­sen a házbér is alacsonyabb - tudatta az igazgató. Tízlejes lakbér Nem gondtalan a bérlaká­sok ügykezelése, hisz akadnak nem fizető bérlők: a város tulaj­donában levő háromszáz lakás­hoz tartoznak a Budvár negyedi tömbházak lakrészei is.­­ Itt, aki megkapta a vá­rostól a lakáskiutalást és volt állandó munkahelye, úgy kö­töttük meg vele a szerződést, hogy a munkahelyén a fize­téséből visszatartják az ösz­­szeget és átutalják azt a 10, 20, 30 lejt, hisz ilyen nagy­ságrendekről beszélünk. Gya­korlatilag egy városközponti és Budvár negyedi lakás bére között annyi a különbség, hogy egyik lakás A, a másik pedig D kategóriába tartozik, vagyis egyik központi, a má­sik pedig városszéli, de nem olyan jelentős a kettő bére közötti különbség. Ezeket az összegeket nem mi hatá­rozzuk meg, mint mondtam, törvény szabályozza. Legfel­jebb az éves infláció mérté­kével arányosan lehet kiigazí­tásokat végezni - részletezte Ráduly Mihály. A Budvár negyedben ke­vés, alig tizenöt-húsz lakónak van hivatalos és érvényes la­kásbérleti szerződése, a töb­biek pedig megszűnt és fel nem újított lakásszerződés­sel, magyarul: törvénytelenül élnek ott. - Ha odamegyünk ellen­őrizni, sehol senki az ajtó, ablak nélküli lakásokban, amikor pedig elmegyünk, visszamennek. Olyan állapot­ban vannak ezek a lakások, hogy nem is lehetne nagyon kiadni senkinek, illetve pénz sincs a felújításukra. Hatal­mas munkáról, nagy befek­tetésről lenne szó - világított rá az igazgató a város egyik kényes szociális jellegű prob­lémájára. • Máthé László Ferenc mat­ie..laszlo.ferenc@udvarhely.m­a A BUDVAR NEGYEDBEN A LEGOLCSÓBB AZ ÉLET Törvénytelenül a város szélén Roskadozó tömbház a Budvar negyedben. Esély sincs a felújítására FOTÓ: LŐRINCZ CSABA 2014. OKTÓBER 9.

Next