Udvarhely, 2015. szeptember (2. évfolyam, 366-385. szám)

2015-09-16 / 377. szám

2 Aktuális 2015. SZEPTEMBER 16. KÁRTÉRÍTÉS AZ ASZÁLY SÚJTOTTA TERÜLETEKRE Nem tudni mekkora lesz, és mikorra A hónap elején összesí­tették az aszálykárokat Hargita megyében, egyelőre azonban még senki nem tudja, pon­tosan mennyi kártérí­tésre számíthatnak a gazdák. Már, ha jogos­nak ítélik kompenzáci­ós kérésüket. S­zeptember elején befe­jezték az aszálykárok fel­mérést, Hargita megyében, összesen közel 20 ezer hek­tárra igényeltek támogatást a gazdák - tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Ezeken a terü­leteken több mint 30 száza­lékos terméskiesést állapí­tottak meg, a kárfelmérést végző szakemberek 1570 jegyzőkönyvet állítottak ki. Az igazgató tájékoztatása szerint a legtöbb kérés a Csí­ki-medencéből érkezett, a megyében egyébként 24 te­lepülésről jelezték a gazdák, igényt tartanak a mezőgaz­dasági minisztérium által felajánlott kárpótlásra. A jegyzőkönyvek, és a helyszí­ni tapasztalatok alapján Ud­varhely és Keresztúr környé­két nem érintette annyira az aszály, mint a csíki vidéket, a legkevesebb bejelentés pedig a Gyergyói-medencéből érke­zett. Arról egyelőre nem tudott konkrétumokkal szolgálni az igazgató, hogy a gazdák mikor és mennyi támoga­tást kaphatnak, azt viszont már most kijelentette, biz­tos abban, hogy nem fogják száz százalékban jóváhagyni a kártérítési igényeket. A tá­mogatás mértékéről egyéb­ként a szakember elmondta, kultúránként változni fog, hi­szen egy kaszálón és termő­földön nem egyforma károk keletkeztek. A kárpótlás módja egyéb­ként a hét eleji, a miniszterrel folytatott videó-konferenci­án is szóba került, az igazgató szerint a szakminisztérium uniós források elérésében is reménykedik. „Mindenképp kell még egy hónap, hogy ezt tisztán lássuk” - tette hozzá Török Jenő. A hét elején egyébként Dániel Constantin miniszter sajtótájékoztatón elmondta, a kukorica, napraforgó tá­mogatása valószínűleg nem haladja meg a 400 lejt hek­táronként, de a burgonya-, cukorrépa-, illetve zöldség­károkra nagyobb kártérítést adnak. Azok a gazdák, akik nem biztosították be növény­­kultúrájukat, idén nem szá­míthatnak hektáronként 200 lejes támogatásnál többre. Hargita megyében egyéb­ként leginkább a Csík vidéki pityókaföldeket érte a legna­gyobb kár, közel 2 ezer hek­táron volt nagyobb 30 száza­lékosnál a terméskiesés. Az igazgató tájékoztatása sze­rint, 370 hektárnyi gabona­parcellát, 950 hektárnyi ve­tett takarmányt, valamint 10 400 hektárnyi kaszálót, illet­ve legelőt sújtott aszálykár. _________________• Berkeczi Zsolt berkeczi.zsolt@udvarhely.ma Az aszály leginkább a burgonyaföldeket sújtotta a megyében HAÁZ-SAROK A franciák is rácsodálkozhatnak Székelyföld épített örökségére Kulturális öröksé­günk megismerése és megőrzése terén szép számban lenne pótol­nivalónk, s erre legin­kább azon alkalmak­kor döbbenünk rá, ha már eltűnt egy-egy dí­szes épülethomlokzat, vagy menthetetlenné vált valamely ingóság az elődök által ránk bízott örökségből. Pe­dig Székelyföld olyan kulturális hagyatékkal rendelkezik, melyet csodálattal szemlél­ne a szépérzékkel megáldott „idegen”, a világ bármely tájáról is érkezne hozzánk. Hiányosságaink közül joggal felemlegethető az elégtelen infor­mációközlés, s főleg ezen tartalmak ide­gen nyelven történő szórása jelent fehér foltot. A­z évszázados múltra visz­­szamenőleg dokumen­tálható kultikus helyeinkről - bár apró lépésekkel ugyan, de - egyre több adat kerül fel­színre. Ennek egyik lenyoma­taként említhető a székelyud­varhelyi régészek évtizedes munkáját summázó Templo­mok a föld alatt című kiállítás is. A székelyföldi templomok építészeti sajátosságairól, ezek erődítéséről Gyöngyössy János (négy kiadást meg­érő) Székely templomerődök címet viselő könyve kínál tanulságos olvasmányt. Sző­kebb régióra vonatkoztatva, de részletekbe menő pontos­sággal Tüdős S. Kinga pub­likált kötetet, a Háromszéki templomvárak történetét osztva meg az olvasóval. A művészettörténeti és régé­szeti vonatkozású résztémá­kat feldolgozó tanulmányok egyre sokasodnak, de újabb összegző szintézisre egyelőre nincs vállalkozó szakember. A közölt információk értékét hatványozottan növelné, ha minél nagyobb közönség szá­mára sikerülne tudatosítani az évszázados értékeket. Hi­ányosságaink tudatában még inkább felértékelődik egy-egy úttörő munka, amely a külső szemlélő nézőpontjából ob­jektív látásmódot érvénye­sítve jó hírünket viszi a világ­ban. A Brüsszelben szü­letett, Svájcban letelepedett Hubert Rossel jó hírünket viszi a nyugati világban, vagy legalább a francia nyelven ol­vasók körében. Érzelmi vagy rokonsági kötődések nélkül ugyan, de első látogatása után a hely szerelmeseként kezdett bele negyed évszáza­dig tartó adatgyűjtésbe, majd négy évig tartó rendszerező és szerkesztő munkába, míg végül­­ Les églises fortifiées du pays Sicules, azaz Székely­föld erődített templomai cím­mel - tekintélyes kötetet tett le az asztalra. A francia nyel­ven megjelent tudomány­népszerűsítő munka első részében az olvasó magyará­zatot, történelmi, földrajzi visszatekintést talál a széke­lyekről. Különös jelentőséget szentel ennek Hubert Rossel, hiszen tapasztalata szerint a székelység története isme­retlen a potenciális olvasókö­zönsége számára. A második részben színes fotók és alap­rajzok segítségével mutatja be a székelyföldi erődített templomokat. Összességé­ben 80 templom építészeti jellegzetessége és története tárul fel: harminchét Hargi­ta, harminchat Kovászna, il­letve három-három Maros és Kolozs, egy pedig Brassó me­gyéből. Felekezeti megoszlás szempontjából ezek közül harmincnégy a református, huszonnyolc a római katoli­kus és tizennyolc az unitárius gyülekezetek hitgyakorlatá­nak szolgálnak helyszínként. A bemutatott objektumok alapvetően falusi templo­mok, tekintettel a székelyek társadalmi és történelmi fejlődésére, a lakosság ha­tárőrző szerepére. Székely­föld városaiban a védelmi rendszert a szerző egészen más logika szerinti szervez­kedéssel azonosítja, mely elv következtében a marosvá­sárhelyi és a kézdivásárhelyi vártemplomok nem kapnak helyet könyvében. Ellenben a Székelyudvarhely bejáratá­nál álló Jézus-kápolna ese­tében - a sajátosságaira való tekintettel - Hubert Rossel árnyaltabb bemutatást végez. Ennek részletes kifejtését személyesen is megteszi az érdeklődők számára szeptem­ber 16-án, szerdán délután 6 órától, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában megrendezés­re kerülő könyvbemutatón. Csak bátorítani tudjuk a kö­zönséget a résztvételre, hi­szen a szerző vetített képes előadását szinkrontolmács segítségével mindenki szá­mára érthetővé tesszük. • www.hrmuzeum.ro

Next