Udvarhely, 2016. január (3. évfolyam, 449-468. szám)

2016-01-13 / 456. szám

2 Társadalom ELMARAD AZ ELŐADÁS Nem lesz Pletyka E­zen a héten nem játsszák a Pletykát a Tomcsa Sándor Színházban, adja hírül az in­tézmény. A január 12., 13. illetve 15-re tervezett Neil Simon: Pletyka című előadása betegség miatt elmaradnak. A színház felhívja az érintet­tek figyelmét, hogy a bérletes előadásokat egy későbbi idő­pontban újra műsorra tűzik. Az eddig megvásárolt jegyek a színház jegypénztárában visszaválthatóak, az előadá­sok a későbbi időpontban is­mét megtekinthetők. HAÁZ-SAROK A „lövétei Vénusz" 2015 őszén a lövétei önkormányzat megbízá­sából Nyárádi Zsolt szé­kelyudvarhelyi régész és csapata ellenőrző, szon­dázó ásatást végzett a falu Udvarkert nevű területén. Az ásatás célja az volt, hogy megkeres­sék, feltárják az erdélyi fejedelem, Székely Mó­zes udvarházának alap­jait, ám az eredmény egy több ezer éves „ugrás” lett vissza az időben. A­z 5x5 méter területű kuta­tóárokból, viszonylag kis mélységből már olyan festett kerámiaanyag és más leletek ke­rültek felszínre, amelyeket egy, az Erősd-Cucuteni-Tripolje kultúrkörhöz tartozó közösség termékeiként lehetett azono­sítani. Ezek a közösségek Kr. e. 5000. és 3500. között népesí­tették be a Dnyeper és Erdély keleti része közötti területet, és ebben az 1500 éves időszakban történt meg az a korszakváltás, amikor a kőkorszakot a rézkor kezdte felváltani. Az eddigi feltárások alapján a régészettudomány e kultúr­körhöz tartozó közösségek ci­vilizációs profilját úgy rajzolja meg, mint társadalmilag réteg­ződött és a környezetéhez jól alkalmazkodó, annak minden adottságát maximálisan ki­használó közösségek, amelyek viszonylag nagy települések­ben éltek, tapasztott falú háza­ikban. Településeiket minden esetben vízlelőhelyek közvetlen közelében építették, kezdet­leges növénytermesztéssel és állattartással biztosított meg­élhetésüket pedig vadászattal és halászattal egészítették ki. Kisméretű rombusz, trapéz, vagy négyzet alakú kőeszköze­ik mellett agancsból, csontból készült tárgyakat is használtak. Annak ellenére, hogy még nem ismerték a fazekaskorongot, az utánuk fennmaradt, magas mű­vészi szinten megformált, kivi­telezett kerámiaanyag az, ami ezt a kultúrát sajátosan egye­divé, érdekessé és izgalmassá teszi. A lövétei ásatás­­ során, 2015. október 27-én 1,2 mé­teres mélységből egy női tes­tet ábrázoló kis agyagszobor töredéke került elő. Méretei, formai jellege, anyaga, díszíté­se alapján az Erősd-Cucuteni- Tripolje kultúrkörbe tartozó leletnek tekinthető. Ezt tá­masztják alá azok a díszesen festett edénytöredékek is, amelyek ugyanebből a réteg­ből kerültek elő. A máshol talált, hasonló kisszobrok ti­pikusan ennek a kultúrának a termékei. A jelzett terület Kár­pátokon túli részén több ezer számra tehető ezek száma, míg Erdélyben „csak” 366 da­rabot tartanak nyilván, tudjuk meg Sztáncsur Sándor József szepsiszentgyörgyi régész Az Erősd-kultúra emberábrázolásai című tanulmányából. Az e té­mában alapnak számító tanul­mányból azt is megtudjuk, hogy Székelyudvarhelyhez leg­közelebb Bögözben találtak még hasonló kis szobrokat, szobortöredékeket az 1974- 75-ös ásatáskor, amelyet Ferenczi Géza és Ferenczi Ist­ván régészek vezettek. A Lövétén előkerült kis szobortöredék alig nagyobb, mint egy hüvelykujj. Anyaga fi­noman iszapolt égetett agyag. A térdek fölött és derékban eltört szobrocska egy - feltehetően ülő, vagy kissé előrehajolva álló - női test torzója. Téglavörös felülete mélyített vonalakkal díszített, melyek szinte „fenyő­ágas” rendszer szerint követik egymást. Derékmagasságban, mintegy övként, két párhuza­mos vonal fut körbe. Hasonló párhuzamos vonalak, szegé­lyek indulnak id a csípőktől és a combok magasságában talál­koznak. Az öv és a szegélyek által meghatározott háromszög mélyített pontozással díszített. Talán egy háromszög alakú kö­tény, vagy a női nemi jelleget hangsúlyosan ábrázolni akaró vénuszdomb? Feltételezhetően az utóbbi. Más lelőhelyeken ta­lált hasonló korú szobrocskák esetében a hangsúlyos női nemi jelleget a nagyméretű, már-már torznak mondható zsírfaj fejezi ki. A lövétei lelet esetében ez nem áll fenn, szinte „sovány­nak” is mondhatjuk ezt az ala­kot. Azt, hogy milyen céllal ké­szült 6-7000 évvel ezelőtt a lövétei szobrocska, nem tudjuk. A régészettudomány az ilyen és ehhez hasonló leleteket idol elnevezéssel illeti és tartja szá­mon. Talán egy már elfelejtett istenség szobra? Egy babonás hódolattal és természetfeletti erővel felruházott fétistárgy, amelynek tisztelete, imádata átok, vagy rontás ellen védett, esetleg elűzte a női meddőséget és segített termékennyé válni, talán fokozta a nemi vágyat...? Nem tudjuk. Ez a kis, hüvelykujjnál alig nagyobb égetett agyagdarab, a „lövétei Vénusz”, ha töredéke­sen is, de egy olyan kultúra szel­lemét sugározza, amely évezre­dekkel ezelőtt itt létezett, majd teljesen eltűnt. Egy majdani, a vidék régészeti emlékeit bemu­tató átfogó kiállításon a „lövétei Vénusz” minden bizonnyal elő­kelő helyre lesz majd kiállítva. • Veres Péter 2016. JANUÁR 13. SEGÍTSÉG KONTROLL VESZTETTEKNEK Kiút a függőségekből A Bonus Pastor Alapít­vány újabb rövid távú terápiás programot szer­vez, amelyre alkohol-, drog-, szerencsejáték- és dohányfüggők, illetve hozzátartozóik jelentke­zését várják. A program február 1-12. között zajlik. Bonus Pastor Alapítvány 1996. óta szervez rövid távú terápiás programokat, amelyeket közvetlenebb be­szélgetésben gyógyító, illetve segítő táborként emlegetünk, férfiaknak és nőknek, szenve­délybetegeknek és hozzátarto­zóiknak egyaránt nyitottak. A programokon való részvételt ajánlják mindazoknak is, akik hozzátartozói minőségben ke­resnek segítséget a társfüggősé­gük problémájában. A terápiás programok helyszínéül szolgáló magyarózdi központjuk mellett számos erdélyi városban mű­ködtetnek támogatói csoporto­kat, többek közt Székelyudvar­helyen is. A program célcsoportja a fel­nőtt szenvedélybetegek (alko­hol-, drog-, nikotin- és játékfüg­gők) és hozzátartozóik. Célja a szerfogyasztással való leállás és a szer nélküli élet alapjainak a megteremtése, szenvedélybe­tegek családtagjai társfüggőségi problémáinak kezelése és a ke­resztény hittel való találkozás. A program keretében orvosi és pszichológiai előadások, szemi­náriumok, kiscsoportos beszél­getések, személyes tanácsadás és lelkigondozás, bibliai igékhez kapcsolódó elmélkedések, ige­hirdetések zajlanak. A rövid távú program felső létszáma 25 fő (8 az alsó határ), általában 18-20 ember vesz részt rajtuk - ismertette Geréb Tünde piszchológus. Az alapítvány sta­tisztikái szerint a 2005-ben be­indított magyarózdi otthonban az elmúlt évek során közel 300 személy vett részt hosszú távú (több, mint 3 hónapos) terápi­ás programon, ugyanakkor az évente három alkalommal szer­vezett rövid távú, tíznapos prog­ramjaikra alkalmanként 15-20 személy szokott jelentkezni. A február 1-12. között zajló prog­ramra Székelyudvarhelyen és környékén Geréb Gézánál lehet jelentkezni, a 0723-779 378-as telefonszámon. ____________• Antalfi József antalfijozsef@udvarhely.m­a A

Next