Udvarhelyi Híradó, 2011. március (22. évfolyam, 41-63. szám)

2011-03-22 / 56. szám

Dr. Czeizel Endre Székelyudvarhelyen Március 27-én Székelyud­varhelyen tart előadást dr. Czeizel Endre orvos-geneti­kus professzor, a magyar tu­dományos ismeretterjesztés egyik legendás alakja. A neves tudós a népszerű Nyitott Aka­démia (korábban Mesterkurzus) so­rozat keretében érkezik városunkba, ahol vasárnap este hét órától, a városi sportcsarnokban várja az érdeklődőket. Czeizel Endre, akinek kiváló írásait az erdélyi olvasók is hétről hétre élvezhetik a Nők Lapjában, már a hetvenes évek óta bizonyítja életművével, hogy a tudomány igenis lehet közérthető és szórakozta­tó is, ha jól magyarázzák. Emlékezetes televíziós műsorai évtizedeken át sok százezer embert szegeztek a képernyők elé - ahogyan akkoriban mondogatták, „ha Czeizel professzor beszél a tévében, kiürül az utca." A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével kitünte­tett tudós a mai napig is elkötelezett hí­ve a szórakoztató ismeretterjesztésnek, és szerte a világon minden terem megte­lik, ha ő tart előadást. Nem csoda, hiszen nemcsak követhetően, élvezetesen, szí­nesen magyaráz, de olyan információkat oszt meg a közönséggel, amelyeket a mai napig is kevesen tudnak, holott ezek sor­sunkat, egészségünket, jövendőbeli le­hetőségeinket is meghatározzák. Székelyudvarhelyre egy olyan témával érkezik, amely sehol sem lehet érdeke­sebb és fontosabb, mint éppen Erdély­ben, hiszen a magyarság és a székelység eredetéről lesz szó a legújabb kutatások tükrében. Czeizel professzor véleménye szerint az elmúlt évszázadokban általá­ban véve meggyengült a magyarság iden­titástudata és önbecsülése, hozzájárulva az emberek egészségtelen életviteléhez, hitehagyottságához és önértékelési vál­ságához. Mindezek miatt nagy szükség van a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarság­­tudat helyreállítására. Ehhez szeretne hozzájárulni vasárnapi előadásával is. A magyar kultúra értékeinek megőrzése komoly feladat, erre pedig csak megfele­lő identitástudattal és önbecsüléssel ren­delkező emberek képesek. A magyarság kulturális-történelmi kategória, amely el­sősorban az anyanyelven, a magyar kul­túrához való kötődésen, de mindenekelőtt a magyarság vállalásán múlik. Mindezt azonban elősegítheti a magyarság gene­tikai múltjának és jelenének ismerete, mivel így könnyebb választ adni a „mi a magyar", a „ki a magyar", valamint a „mi­ért ilyen a magyar" kérdésekre - mond­ja Czeizel professzor. Erre pedig meg is van a lehetőség, hiszen a genetika for­radalmának köszönhető új módszerek teljesen új megvilágításba helyezték az emberiség és a nemzetek történetét. Mindezek alapján újra kell értelmez­nünk a magyarság és a székelység ere­detét is. De hogyan? Az előadás után a neves tudós szíve­sen válaszol a nézők kérdéseire is, és de­dikálja a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható könyveit, melyek mellett pszichológiai és spirituális témájú köte­tek hatalmas választéka várja a nézőket a Nyitott Akadémia standján. Kihagyhatat­lan találkozás korunk egyik nagy gondol­kodójával - minden intelligens, tartalmas szórakozásra vágyó, magyarságára büsz­ke embernek jó szívvel ajánljuk. Jegyek kaphatók a Sztár Rádió és a Digital3 televízió székhelyén. Gál Csaba életéért könyörög M­ég mindig nem jelent­kezett májdonor a cirózisban szenvedő Gál Csabánál - a 48 éves ud­varhelyi férfi életéért könyörög. Mint korábban írtunk róla, Gál Csabánál 2005-ben fedez­ték fel, hogy mája a hepatitisz C-vírussal fertőződött, néhány év alatt pedig májcirózis ala­kult ki nála. Hétfői találkozá­sunkkor közölte, hogy állapota rosszabbodott, gyakorlatilag könyörög életéért embertár­saihoz és Istenhez. Gál Csaba a beavatkozáshoz szükséges pénzt is megszerezte, csu­pán az lenne hátra, hogy va­laki jelentkezzen donornak. A beavatkozás során a donor má­jának egy részét eltávolítják, de az néhány hét alatt regene­rálódik, újrafejlődik, a súlyos beteg Csabának pedig egy tel­jesen új mája fejlődik ki a beül­tetés után. A donornak - ebben az eset­ben - olyan feltételekkel kell rendelkeznie, mint az ANI+ vércsoport (Ah­, Rh pozitív), ezenkívül nem lehet krónikus beteg (sárgaság, cukorbeteg, szív-, érrendszeri, illetve tüdő­beteg), nem lehet túlsúlyos, 20 és 55 év közöttinek kell lennie, és mentes kell legyen a káros szenvedélyektől (drog, alkohol, cigaretta). Amennyiben valaki úgy ér­zi, hogy segíteni tudna Csabá­nak, írjon a gal.csabi@yahoo. com címre, vagy keresse sze­mélyesen a 0742-311139-es te­lefonszámon. Miért drágul a pityóka? Az elmúlt héten a Székely­­hon.ro-n arra kerestük a választ, hogy miért is drá­gul a pityóka? Értékelőnkig éppen 400-an szavaztak, melyből 179-en (44,75 szá­zalék) úgy vélik, a pityóka árának emelkedése annak tudható be, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot. Majdnem ugyanennyien, 140-en (35 százalék) el­lenben azt mondják, hogy sohasem lesz elég drága ahhoz, hogy megérje ter­meszteni. Immár kisebb csoportot alkotnak azon olvasóink (81 voks, 20,25 százalék), akik úgy szavaztak, hogy az áremelkedés a gyen­ge hazai terméssel hozható kapcsolatba. Folyó héten is szavazásra hívjuk olvasóinkat, ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, hogy aggasztják-e Önöket a líbiai események? Szavazzanak, szóljanak hozzá a témához a Székelyhon.ro címoldalán! fr­ székel h . ro ■ Mert a kereslet meghaladja a kínálatot ■ Sosem lesz elég drága, hogy megérje termeszteni . Mert mindig gyenge a hazai termés Sanyarú dolog, amikor egy állampolgár azt látja, hogy állama már majdnem minden lehetséges eszközt felhasznált az adókötelesek minél hatékonyabb nyú­­zogatásához: adókat emelnek, illetékeket találnak ki, megváltoztatják az egész egészségügyi biztosítórend­szert akár, csak még több pénzt lehessen a fiókba söpörni a szerencsétlenektől. Mert folyamatosan ürül az a nagy zsák, amibe az adófejecskék belepotyog­nak, hiába na, hatalmas a vákuum, kiszívják ki tudja, hányan a közpénzek régóta apadó folyamát. Piócák és tolvajok mindenütt vannak, csak más és más néven nevezik őket. Szomorú dolog, hogy egy aránylag gazdagnak (al­talajkincsek, még meglévő erdők stb.) mondható országban az egész ország népe (a csekély, de annál jobban vagyonosodó kivételtől eltekintve) nyomorog­ni kezd, mert nyomorgatják. Saját állama sanyargatja, szó szerint. A legszomorúbb és nyilván tragikus is az a helyzet, amikor valaki azon gondolkodik el, miért is ebbe az országba született, vagy hogy az ő földje miért került éppen ehhez az országhoz, nagyjából annyira emelke­dett alku tárgyaként, mint amikor a szomszéd Mózsi ba a piacon eladja a hathetes malacokat... Ebbe aztán akár bele is lehet őrülni. És lehet a történelemre hárí­tani, de... nem érdemes. Ma már. Azon csodálkozom, miért nem hiánycikk az ország alkotmánya a piacon. Bizony jó lenne azt olvasgat­ni mindenkinek, az ország elnökétől lefelé, minisz­tereken és államtitkárokon, közintézmények igazgatóin és polgármestereken át le egészen­­ az utolsónak nevezhető írástu­dóig. Komolyan mondom, meg­lepődnének sokan, mik vannak benne! Ha valaha is egészen komolyan vette volna ez az ország a maga (különben a belgáktól lekoppintott) alkotmányát, talán fel kellett volna oszlatnia magát, annyira nem tudott vagy nem is akart megfelelni mindannak, amit az ország alaptörvénye szentesít. Át kellene már írni menedzser stílusban, vagyis be­leírni a konkrétumokat. Benne van többek közt az is, hogy az ország alkotmánya garantálja a magántu­lajdont. Na de a lényeg hiányzik: hogyan? Hiszen az úton kifoszthatnak, lakásunkat kirabolhatják, kertünk összes gyümölcsét ellophatják - általában maradunk a kárral. De ne vegyük aprópénzre a dolgot, még egy év és választásai kampányt hirdetnek előre láthatóan, a nyomorultak szavazatára szükség lesz akkor, elpuf­fannak majd nagy beszédek, egyik oldalról jóléti nem­zetállamot, más részről ismételten autonómiát meg ilyesmiket ígérnek, addig kölcsönpénzből is eltartja az állam éhkoppon a dolgozni régóta nem akarókat. Mert tömeg, ilyen alkalmakra, mindig kell. Már az elnökünk sem ismételt: ebből az országból el lehet menni... Idézem Önöknek barátom, Levente tegnapi mondását, aki úgy fogalmazott, hogy optimistán derűlátó: remé­lem, nem fog bekövetkezni az, amire számítottam! UmiKftT&lJWW Az állampolgárok nyúzogatásáról ill

Next