Udvarhelyi Híradó, 2015. július (26. évfolyam, 124-146. szám)

2015-07-15 / 134. szám

2 Udvarhelyi Híradó ■ 2015. július 15., szerda 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej FIZESSEN ELŐ MOST! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhl­ udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro tenesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax: 0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvart­elyi-hirado.ro Híradó UDVARHELYI Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT : Lapunk eladási statisztiká­it a Romániai Példányszám-audítáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Bálint István Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Szerkesztőségi tagok: Bálint Kinga Katalin, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Szék­ely István, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Thomas Campean, Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika I Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. IA megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik!­­ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. S kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. I—-J­oo CD 1~-j 1..1..­ P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Vitézek és udvarhölgyek jönnek Székelyudvarhelyre Seregszemle lesz a várban Napközben élő harci és sereg­szemle, este pedig fáklyafényes tánc és párbaj helyszíne lesz a székelyudvarhelyi Székely Tá­­madt-vár július 25-26-án, az immár második alkalommal megrendezendő Erdélyi Sereg­szemle és Középkori Fesztivá­lon. A székelyudvarhelyi Arany Griff Rend rendezvényén korhű fegyverekkel, öltözettel és harci technikákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. VERES RÉKA dén hét hagyományőrző rend ver tábort július 25-26-án a Székely Támadt-vár­­ban, ahol immár második alkalommal lesz megrendezve az Erdélyi Seregszem­le és Középkori Fesztivál. Az erdélyi ren­dek szombaton, július 25-én reggel zászlós felvonulással, valamint a Márton Áron té­ren tartott tánc- és párviadal-bemutatóval nyújtanak ízelítőt a járókelőknek az ingye­nes rendezvényről. A fesztivált délelőtt tíz órakor nyitják meg a részt vevő csapatok és hagyományőrző rendek bemutatásával. Ezt követően a látogatók közelebbről is megte­kinthetik a hadi tábort, ahol különböző szá­zadok harcosaival, fegyvereivel ismerked­hetnek meg. Szombat délelőtt tizenegytől az első Erdélyi nyílzápor- és harcászati íjászversenyen bizonyíthatnak az íjászok. A versenyre bárki jelentkezhet, aki reflexíjjal rendelkezik - mondta el Sashalmi-Fekete Tamás szervező. A gyerekek a hadi táborban ismerked­hetnek meg a csatakeresztek dobálásával, megtekinthetik a középkori páncélokat és fegyverzetet, a középkori székely viselet reprodukcióját, valamint három jurtát is. A csíkcsicsói Csodaszarvas Lovasíjász Egye­sület korhűen berendezett jurtával érkezik a rendezvényre, illetve a látogatók megis­merhetik az Arany Griff Rend 15. századi székely hadisátrának és hadilobogójának reprodukcióját is. Sashalmi-Fekete Tamás elárulta, hogy az Arany Griff Rend felsze­relése számos új fegyverrel bővült, így idén sokkal látványosabb lesz a mustra. Az új kardoknak és fegyvereknek köszönhetően a harcosok több és összetettebb harci tech­nikákat mutatnak be a fesztivál alatt. Idén a Communitas Alapítvány támoga­tásával egyben az első Erdélyi reneszánsz­táncosok és -zenészek találkozóját is meg­tartják a fesztivál égisze alatt. A táncbemu­tatókon több mint húsz 12-16. századi ud­vari táncot leshetnek el a kíváncsiskodók az udvarhölgyektől és a vitézektől. Este kilenc órától különleges, fáklyafényben bemuta­tandó produkcióra várják az érdeklődőket. A középkori és reneszánsz táncok mellett párviadal is lesz a fáklyafényben. Vívóversenyen bizonyíthatják ügyességü­ket vasárnap a hagyományőrző rendek tag­jai. Aznap délelőtt a marosvásárhelyi Ke­recsensólyom Hagyományőrző Egyesület 10. századi íjászpárbajt mutat be a Székely Támadt-várban. A fesztivál alatt a hadi­tá­bor látogatása mellett borkóstolóra, illetve kézművesvásárra is várják a kézzel készí­tett szépségek szerelmeseit, a gyerekek pe­dig a kézművesektől tanulhatják el a külön­böző mesterségek titkait. ■­­ FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Táncba hívják az érdeklődőket. Az egykori főnemesi táncokat mutatják be a rendezők Csoda Csűrfalván Aznap reggel a csűrfalviak két na­pot láttak az égen. Egyik nagy volt, ta­lán még nagyobb is, mint szokott len­ni, a másik pedig, alatta valamennyi­re, jóval kisebb. Hogy ki vette észre el­sőként, máig sem lehet tudni. Olyanok az emberek manapság, hogy a legelké­­pesztőbb dolgokra is csupán fél szem­mel figyelnek. Amikor már a fél falu a kapuban, ut­casarkon állt marhaitatás, moslékolás helyett, és a két napot bámulta hitet­lenkedve, eszébe jutott valakinek: ta­lán a papot kellene megkérdezni, mi lesz ebből. Az égi jelek régebben is szörnyű dolgokat vetítettek elő... Talán háborút, mondta ki meggondolatlanul valaki, ám hamar le is intették, azt in­kább üstökös jelzi. A marhák az istál­lókban egyfolytában bőgtek, a drámai hangulatot fokozva, pedig csupán éhe­sek voltak, és máskor abban az idő­ben gazdáik már kicsapták őket a csor­dába. Csűrfalván kissé megállt az élet szo­kott rendje. Az asszonyok a tejcsarnok előtt álltak, nézték még egy darabig a rendkívüli jelenséget, aztán megunták és hazamentek. A tejcsarnokos, miután sietve elmosta az edényeket, betelefo­nált lányának a városba, az pedig szólt a tévéseknek, akik aztán hamarosan el is indultak Csűrfalvára. Közben a fa­lufelelős a hivatalhoz telefonált, a köz­ségközpontba nyolc után, ám ott nem keltett nagy izgalmat a hír, mivel onnan csak egy napot láttak. Erre a falufele­lős keresztanyja a kerítésre támasz­kodva csupán annyit sóhajtott, hogy ta­lán meg kellett volna kérdezni, a kiseb­biket vagy a nagyobbikat látják-e. A férfiak egy része reggeli decizés helyett a kocsma előtt nézte a két na­pot. A túloldalon, a templom előtt bá­multák, mert csak onnan lehetett lát­ni. Végveszély van, mondta egyszer az egyházgondnok, be kellene men­ni a templomba, imádkozni. Ne verje el a jég a határt, ne legyen árvíz, földren­gés. A pap ekkor lépett ki a kapun, pa­­lástosan. Az emberek levették szalma­kalapjukat, úgy köszöntötték. Ám mi­re kinyittatták a templomot a harango­­zóval, már eltűnt az egyik nap az ég­ről. Egyszerre okafogyottá vált a közös imádkozás, az emberek elindultak ha­zafelé, a pap nyomában. Pár perc múl­va érkezett a tévéstáb. A központban, a kocsma és az üzlet előtt még lézengett négy-öt ember, ám amire egyikükkel elmondatták, hogy mit látott kora reg­gel, a többi eloldalgott. Mit is mond­hatna egy csűrfalvi ember, aki ripor­tert is csupán filmen látott, és nem is­meri a kamera előtti lámpalázat? Rész­letekbe menően ecseteli, hány liter te­jet ad a két tehén, meg hogy hol ka­szált volna ma reggel, ha nem követ­kezik be a csűrfalvi csoda. A mikrofo­­nos kisasszony szájhúzogatva mondat­ja el a csűrfalvi alannyal a történése­ket, háromszor egymás után, de azon kívül, hogy a második, plusz nap is fé­nyes volt, nem sokat lehet kihámozni a bácsiból. A helyszíni tudósítás képkoc­káin néptelen központ, üres utcák tűn­nek fel. Az operatőr még a toronyba sem juthat fel látványos faluképet rög­zíteni, mert közben a harangozóéknál bezárták a kaput, és két kutya napozik elégedetten az udvar közepén. A városi tévések unottan cigarettázgattak a vá­róterem árnyékában, aztán örökre el­vitte őket Csűrfalváról a poros autó. Mintha mi sem történt volna, kis­sé megkésve ugyan, de megérkezett a kenyeresautó, később a szódavizes is. A csordapásztor csak este tudta meg, milyen látványt mulasztott el, amikor valaki arról érdeklődött, nem látott-e valami furcsát a határban. Csűrfalván a csoda éppen három na­pig tartott, pedig jobb marketinggel vi­lágszenzációvá lehetett volna előlép­tetni, még utólag is. Azért nem beszél­tek róla többet, mert annál is fonto­sabb eset adódott: három hónap ké­séssel egyszerre kifizették az egész fa­lunak a tejpénzt. ■ AKTUÁLIS

Next