Udvarhelyi Híradó, 2016. június (27. évfolyam, 104-125. szám)
2016-06-30 / 125. szám
Udvarhelyi Híradó ■ 2016. június 30., csütörtök Megüresedett helyek a háziorvosi rendszerben Hiányos az utánpótlás Hargita megyében idén tizenkét háziorvosi állás maradt betöltetlen, az új keretszerződések megkötése után derül ki, hogy ez a szám változik-e. A statisztika szerint a háziorvosi rendszerben dolgozók átlagéletkora a legmagasabb, és szükség lenne az utánpótlásra, ám az általános orvosi pálya a medikusok körében nem közkedvelt szakirány. Az általunk megkérdezett fiatal orvosok egyike sem választotta ezt a területet. A székelyudvarhelyi Szakács-Paál Ágnes jelen- шйш .Lieg Kolozsváron rezidens, sebészetre szakosodik. Azt mondja, legalább egyszer minden orvostanhallgató elgondolkozik azon, hogy a családorvosi pályát válassza, ő sem volt kivétel. „Nagyon szép ágazata az orvoslásnak, amit sajnos részben megbénít és korlátoz az itthoni rendszer, a rengeteg papírmunka, ami egy családorvosi rendelő vezetésével jár" - fogalmazott. A nyugati országokban nagyon elismert, megbecsült szaknak számít. Ágnes szerint nem egy könnyű szakterület, hiszen egy családorvosnak átfogó általános orvosi tudással kell rendelkeznie, mert ő az, akivel először kapcsolatba lépnek a betegek, és szükség esetén ő javasolja a szakrendelést, ő az elsődleges szűrő az egészségügyi rendszerben. A háziorvosi szakirányhoz rengeteg tapasztalat kell, ha valódi szakértelemmel akar dolgozni az orvos, de talán az r- r% 'r іл/ТПГупНЬ MÍTÖ IC új ITVníTVT- 10JOJ.CUL, lud gyógyrításnak - így vélekedik a nagyváradi Kor Áron, aki Marosvásárhelyen végzett az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és nőgyógyász szeretne lenni. Ő azt tervezi, 5-10 évre kimegy külföldre, hogy gyarapítsa tudását, tapasztalatot szerezzen, de utána visszajönne. A fiatalokat leginkább a háziorvosi praxisra jellemző bürokrácia, a rengeteg papírmunka riasztja el attól, hogy ezt a pályát válasszák. Dr. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint kevesen választják ezt a hivatást, mert sem szakmailag, sem anyagilag nem vonzó. Az utánpótlás azért fontos, mert ez egy olyan munkakör, amire állandóan szükség van. A megyében a háziorvosok átlagéletkora ötven év fölött van. Tudomása szerint egyre többen hagyják ott működő rendelőiket, hogy külföldre utazzanak és ott kezdjenek dolgozni a jobb megélhetés reményében. A visszajelzések szerint az elvándorló orvosok körében az egyik kedvelt célpont Franciaország. Ahhoz, hogy egy háziorvos elkezdjen praktizálni, jelentkeznie kell egy megüresedett helyre, vagy átveheti a pácienslistát egy olyan kollégájától, aki már nem akar tovább dolgozni - mondta az elnök. Hangsúlyozta, hogy praxist lehet vásárolni, nem pácienseket, hiszen az állampolgárok maguk dönthetnek arról, hol veszik igénybe a szolgáltatást. Az, hogy mennyibe kerül egy működő rendelő átvétele, attól is függ, milyen a felszereltsége, városon vagy vidéken van-e, lehet-e fejleszteni, illetve hogy milyen bevétellel rendelkezik, de konkrét összeget nem tudott mondani Soós-Szabó Klára. Lapunk viszont úgy tudja, hogy 25-30 ezer eurót is elkérhetnek egy háziorvosi praxisért. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint az elmúlt évben 154 háziorvossal álltak szerződéses viszonyban, de 166-ra lenne szükség, így még 12 orvossal tudnának megállapodást kötni. Csupán Székelyandrásfalvának nincs háziorvosa, így az ottani lakosokat egy bedolgozó orvos látja el. Ezek az adatok a jövő hónapban változhatnak, hiszen az egészségbiztosító július elején köti meg az új keretszerződéseket a háziorvosokkal. Tavaly hét nyugdíjba vonult orvos adta át helyét pályakezdő kollégának. DÁVID ANNA JÚLIA ARCHÍV FELVÉTEL: BODR L. GERGELY Sokan végeznek. Kérdés, hányan maradnak az országban FONTOS!AN_________________________SZERKESZTOLEG UDVARHELYI Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430X ___Lapunk eladási * statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Székely István Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) '\ [І] Ш1 tі Гч іїїїї Pl І ПІ йїПтКЇІ Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István(korrektúra) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. MTI @tronorolai. ELOFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. Szentimre u. 17. sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit bodjálhétfőtől csütörtökig 8-20, i~~oo CQ KISS JUDIT Aranyköpések Tizenhét szóval többet írtam a fogalmazásba, mint amennyit kellett, kérem szépen, adjanak nekem pluszpontot - írta egyik nyolcadikos a minap a kisérettségin. A dolgozatokban olvasható „aranyköpésekből” összeállítást közölt a román sajtó, a megmosolyogtató mondatok között pedig természetesen olyanok is szerepelnek, amelyek arra világítanak rá, egyesek rendkívül felkészületlenek, mondhatni „párhuzamosak” a képességvizsga által támasztott követelményekkel. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen akármelyik iskola és évfolyam dolgozataiból elő lehet bányászni effajta „aranytartalékot”. Az viszont még a romániai oktatás gyakori viharaihoz jó ideje hozzáedzett szülőket-pedagógusokat is meglephette, mennyire meghökkentő „aranyköpéssel” rukkolt elő a távközlési miniszter, akinek emiatt lemondását követelték tagnap az oktatási szakszervezet eredek kijelentései joggal keltettek visszhangot és felháborodást, ugyanis azt hangoztatta: az ingyenes közoktatás a kommunista rendszer „maradványa”, és a szülőknek havi 100 lejes „szimbolikus” öszszeget kellene fizetniük, hogy érezzék, nem ingyen kapják gyerekeik az oktatást. Vajon meg sem fordult a bársonyszékben trónoló honatya fejében, hogy a 100 lej bizony-bizony sok szülő esetében korántsem mondható „szimbolikusnak", és hogy adó formájában nem is keveset fizetnek a közoktatásért? Azért az oktatásért, ami enyhén szólva is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Ördögi kör, hogy miért van ez így évtizedek óta. A pedagógusi munkát korántsem fizetik meg kellőképpen, a tanárképzés alacsony szintű, az elkedvetlenedett, kiégett tanerők nem ritkán lelkesedés nélkül, felkészületlenül, felszínesen próbálnak tudást átadni a diákgenerációknak, azok pedig „megöröklik”, és ha nem változnak meg érdemben a dolgok, tovább „éltetik” a rendszer visszásságait. A miniszteri kifakadásban az is elhangzott, hogy miközben egyes pedagógusok elégedetlenek a fizetésükkel, gúnyt űznek szakmájukból, a gyermekek jövőjéből. Lehet ebben némi igazság, hiszen a jelenlegi áldatlan viszonyok közepette bizony megesik, hogy egyes tanárok nem veszik komolyan hivatásukat. A kíméletlen és részben valóban felháborító miniszteri megszólalás valószínűleg több mindenre rávilágít. Például arra is, hogy ha mondjuk - a nyolcadikos felvételiző plusz szavainak számánál maradva - tizenhét egységnyivel több energiát (pénzt, körültekintő és következetes tervezést, az egész rendszer megváltoztatását célzó konkrét lépéseket stb.) áldozna az állam az oktatásra, a befektetés megtérüléseként „pluszpontokkal” jutalmaznák az egész ország jövőjét a felnövekvő generációk. ИІМІК* AKTUÁLIS