Udvarhelyi Híradó, 2016. június (27. évfolyam, 104-125. szám)

2016-06-30 / 125. szám

Udvarhelyi Híradó ■ 2016. június 30., csütörtök Megüresedett helyek a háziorvosi rendszerben Hiányos az utánpótlás Hargita megyében idén tizenkét házior­vosi állás maradt be­töltetlen, az új keret­­szerződések megköté­se után derül ki, hogy ez a szám változik-e. A statisztika szerint a há­ziorvosi rendszerben dolgozók átlagéletko­ra a legmagasabb, és szükség lenne az után­pótlásra, ám az általá­nos orvosi pálya a me­dikusok körében nem közkedvelt szakirány. Az általunk megkér­dezett fiatal orvosok egyike sem választotta ezt a területet. A székelyudvarhelyi Sza­­kács-Paál Ágnes jelen- шйш .Lieg Kolozsváron rezidens, sebészetre szakosodik. Azt mondja, legalább egyszer min­den orvostanhallgató elgondol­kozik azon, hogy a családorvosi pályát válassza, ő sem volt ki­vétel. „Nagyon szép ágazata az orvoslásnak, amit sajnos rész­ben megbénít és korlátoz az itt­honi rendszer, a rengeteg papír­munka, ami egy családorvosi rendelő vezetésével jár" - fogal­mazott. A nyugati országokban nagyon elismert, megbecsült szaknak számít. Ágnes szerint nem egy könnyű szakterület, hiszen egy családorvosnak át­fogó általános orvosi tudással kell rendelkeznie, mert ő az, akivel először kapcsolatba lép­nek a betegek, és szükség ese­tén ő javasolja a szakrendelést, ő az elsődleges szűrő az egész­ségügyi rendszerben. A háziorvosi szakirányhoz rengeteg tapasztalat kell, ha valódi szakértelemmel akar dolgozni az orvos, de talán az r- r% 'r іл/ТПГупНЬ MÍTÖ IC új ITVníTVT- 10JOJ.CUL, lu­d gyógyrí­tásnak - így vélekedik a nagy­váradi Kor Áron, aki Marosvá­sárhelyen végzett az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és nőgyógyász szeretne lenni. Ő azt tervezi, 5-10 évre kimegy külföldre, hogy gyarapítsa tudá­sát, tapasztalatot szerezzen, de utána visszajönne. A fiatalokat leginkább a házi­orvosi praxisra jellemző bürok­rácia, a rengeteg papírmunka riasztja el attól, hogy ezt a pá­lyát válasszák. Dr. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargi­ta Megyei Szövetségének elnö­ke szerint kevesen választják ezt a hivatást, mert sem szak­mailag, sem anyagilag nem von­zó. Az utánpótlás azért fontos, mert ez egy olyan munkakör, amire állandóan szükség van. A megyében a háziorvosok át­lagéletkora ötven év fölött van. Tudomása szerint egyre töb­ben hagyják ott működő rende­lőiket, hogy külföldre utazza­nak és ott kezdjenek dolgozni a jobb megélhetés reményében. A visszajelzések szerint az elván­dorló orvosok körében az egyik kedvelt célpont Franciaország. Ahhoz, hogy egy háziorvos el­kezdjen praktizálni, jelentkez­nie kell egy megüresedett hely­re, vagy átveheti a pácienslis­tát egy olyan kollégájától, aki már nem akar tovább dolgozni - mondta az elnök. Hangsúlyoz­ta, hogy praxist lehet vásárolni, nem pácienseket, hiszen az ál­lampolgárok maguk dönthetnek arról, hol veszik igénybe a szol­gáltatást. Az, hogy mennyibe kerül egy működő rendelő átvétele, attól is függ, milyen a felszereltsé­ge, városon vagy vidéken van-e, lehet-e fejleszteni, illetve hogy milyen bevétellel rendelkezik, de konkrét összeget nem tudott mondani Soós-Szabó Klára. La­punk viszont úgy tudja, hogy 25-30 ezer eurót is elkérhet­nek egy háziorvosi praxisért. A Hargita Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár adatai szerint az elmúlt évben 154 háziorvos­sal álltak szerződéses viszony­ban, de 166-ra lenne szükség, így még 12 orvossal tudnának megállapodást kötni. Csupán Székelyandrásfalvának nincs háziorvosa, így az ottani lako­sokat egy bedolgozó orvos lát­ja el. Ezek az adatok a jövő hó­napban változhatnak, hiszen az egészségbiztosító július elején köti meg az új keretszerződése­ket a háziorvosokkal. Tavaly hét nyugdíjba vonult orvos adta át helyét pályakezdő kollégának. DÁVID ANNA JÚLIA ARCHÍV FELVÉTEL: BODR L. GERGELY Sokan végeznek. Kérdés, hányan maradnak az országban FONTOS!­A­N­_________________________SZERKESZTOLEG UDVARHELYI Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430X ___Lapunk eladási * statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Szék­ely István Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport)­ ­'\ [І] Ш1 tі Гч іїїїї Pl І ПІ йїПтКЇІ Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István(korrektúra) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. MTI @tronorolai.­ ELOFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. Szentimre u. 17. sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit bodjálh­étfőtől csütörtökig 8-20, i~­~­­oo CQ KISS JUDIT Aranyköpések Tizenhét szóval többet írtam a fo­galmazásba, mint amennyit kellett, ké­rem szépen, adjanak nekem pluszpon­tot - írta egyik nyolcadikos a minap a kisérettségin. A dolgozatokban olvas­ható „aranyköpésekből” összeállítást közölt a román sajtó, a megmosolyog­tató mondatok között pedig természe­tesen olyanok is szerepelnek, amelyek­­ arra világítanak rá, egyesek rendkívül felkészületlenek, mondhatni „párhuza­mosak” a képességvizsga által támasz­tott követelményekkel. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen akármelyik is­kola és évfolyam dolgozataiból elő le­het bányászni effajta „aranytartalé­kot”. Az viszont még a romániai oktatás gyakori viharaihoz jó ideje hozzáedzett szülőket-pedagógusokat is meglephet­te, mennyire meghökkentő „aranykö­péssel” rukkolt elő a távközlési minisz­ter, akinek emiatt lemondását követel­­ték tagnap az oktatási szakszerveze­­t eredek kijelenté­sei joggal keltettek visszhangot és fel­háborodást, ugyanis azt hangoztatta: az ingyenes közoktatás a kommunis­ta rendszer „maradványa”, és a szülők­nek havi 100 lejes „szimbolikus” ösz­­szeget kellene fizetniük, hogy érezzék, nem ingyen kapják gyerekeik az okta­tást. Vajon meg sem fordult a bársony­székben trónoló honatya fejében, hogy a 100 lej bizony-bizony sok szülő ese­tében korántsem mondható „szimboli­kusnak", és hogy adó formájában nem is keveset fizetnek a közoktatásért? Azért az oktatásért, ami enyhén szól­va is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Ördögi kör, hogy miért van ez így évtizedek óta. A pedagógusi munkát korántsem fizetik meg kellőképpen, a tanárképzés alacsony szintű, az elked­vetlenedett, kiégett tanerők nem rit­kán lelkesedés nélkül, felkészületlenül, felszínesen próbálnak tudást átadni a diákgenerációknak, azok pedig „meg­­öröklik”, és ha nem változnak meg ér­demben a dolgok, tovább „éltetik” a rendszer visszásságait. A miniszteri ki­­fakadásban az is elhangzott, hogy mi­közben egyes pedagógusok elégedet­lenek a fizetésükkel, gúnyt űznek szak­májukból, a gyermekek jövőjéből. Le­het ebben némi igazság, hiszen a je­lenlegi áldatlan viszonyok közepet­te bizony megesik, hogy egyes taná­rok nem veszik komolyan hivatásukat. A kíméletlen és részben valóban felhá­borító miniszteri megszólalás valószí­nűleg több mindenre rávilágít. Példá­ul arra is, hogy ha mondjuk - a nyolca­dikos felvételiző plusz szavainak szá­mánál maradva - tizenhét egységnyi­vel több energiát (pénzt, körültekin­tő és következetes tervezést, az egész rendszer megváltoztatását célzó konk­rét lépéseket stb.) áldozna az állam az oktatásra, a befektetés megtérülése­ként „pluszpontokkal” jutalmaznák az egész ország jövőjét a felnövekvő ge­nerációk. ИІМІК* AKTUÁLIS

Next