Udvarhelyi Híradó, 2016. július (27. évfolyam, 126-146. szám)

2016-07-15 / 136. szám

FIZESSEN ELŐ MOST! 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 280 lej 1 hónap 25 lej "­"S Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. FONTOS!________________________________________________SZERKESZTŐSÉG Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szu­szer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Szék­ely István Szerkesztőségi tagok: Dávid Anna Júlia, Dósa Ildikó, Fülöp- Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Szász Éva Mű­sormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Barabás Alpár, Bodó Barna Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. «йтндвжіиА ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u. 17.SZ. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fan: 0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarthelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit­­ a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. fii'.'fcATftV '.vX­.a­tsV Udvarhelyi Híradó ■ 2016. július 14., csütörtök Egyeztetések a Korond és Atyha közötti megyei útról E­lkezdhetik az aszfaltozást Elkezdik jövő, héten a megyei út egy kilométeres szakaszának aszfaltozását Korond és Atyha kö­zött, erről született formális egyezség Hargita Megye Tanácsa és a Multipland Kft. között teg­nap. Az útépítő cég eddig azért nem kezdte el a munkát, mert szerintük a szükségesnél keve­sebb útalapanyag, azaz kő és homok szerepelt a tervekben - ezt kell korrigálni. K­atona Mihály köröndi pol­gármester lapunknak el­mondta, több éve húzódik már az említett útszakasz mo­dernizálása, elsősorban terve­zési problémák adódtak. Ko­rábban a kivitelező azt kifo­gásolta, hogy a leírtaknál több tört követ kellett eltéríteni bizo­nyos részeken, ráadásul az út sok helyen szélesítésre is szo­rult. Ezekre nem volt anyagi fe­dezet. Az Atyha és Korond kö­zötti megyei út (5,5 kilométer) teljes leaszfaltozására koráb­ban kétszer is megvolt a szük­séges összeg, ám a viták miatt a kivitelezés elmaradt, így vissza kellett adni a kormánypénzeket - magyarázta a községvezető. „Most már nagyon sürgős lenne a munka megkezdése, hiszen ez nemcsak a korondiaknak és az atyhaiaknak fontos, ha­nem az Etádon és Kőrispatakon élőknek is, ahova egyre több tu­rista kezdett járni. Egyébként ez az egyetlen megyei utunk a községben, amelyre még nem került aszfalt" - fogalmazott a polgármester. Hozzátette, tud­ja, hogy a 132-es megyei út mi­att már régóta perben áll a kivi­telező vállalat a megyei tanács­osal, de nem szeretné, ha emi­att a sóvidéki projekt is meghi­úsulna. Lesz munka, vagy nem? Muszáj eldönteni, hogy a Har­gita megyei tanács felbontja-e a szerződést az út modernizálá­sát közbeszerzési eljáráson el­nyert Multipland Kft. vezetőjé­vel vagy a cég elkezdi a munkát - magyarázta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, hogy miért hívták helyszíni egyez­tetésre az érintetteket. A tár­gyalások befejeztével arról ké­szült jegyzőkönyv, hogy a kivi­telező jövő héten elkezdi a mun­kát Atyhában, ahol az útalap megépítése után egy kilométe­ren fognak aszfaltozni. A vál­lalkozó kérésére korrigálják a tervben az útalaphoz szüksé­ges ballaszt és kő mennyisé­gét, mivel mindkettőből több kell. A Multipland képviselője ugyanakkor megjegyezte, hogy a munkát csak akkor kezdik el, ha a számukra is elfogadha­tó feltételekről egy hivatalos do­kumentumot kapnak. Borboly reményét fejezte ki, hogy az út falun kívül eső szakaszain - amire még nem hirdettek köz­­beszerzési eljárást - is meg­kezdődhet a munka szeptem­ber környékén. Ha mégis szer­ződésbontás lesz a vállalkozó­val, illetve peres útra terelődik az ügy, akkor új közbeszerzé­si eljárást írnak ki, immár a tel­jes projekt kivitelezésére. Eb­ben az esetben ősszel kezdődik a munka. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND Megállapodtak. A kivitelező, a megyei tanács és az önkormányzat képviselői egyeztettek a megyei út sorsáról FOTÓ: PÁL ÁRPÁD OLAH-GÁL ELVIRA cd S r-~j I oo І РГ1 r—J Fesztek, szlemmerek, sztenduposok Ja, hogy nem írtam volna helyesen? Valóban, nem így jelennek meg a diva­tos nyári programok a különböző fesz­tiválok műsorában. De vállalom mara­­diságom, úgy forr haragom a sok koz­mopolita, szabatosabban­­ külföld­majmoló kultúrjelenség ellen, ahogy Apor Péter lelkébe mart egykoron a „najmódi". Akkoriban Bécs mutatta az erdé­lyi magyarnak az új divatot, ma a vi­lághódító amerikai kultúra. De ha már itt van és befogadtuk, miért nem ne­vezzük érthetően a magunk nyelvén? Ez az, amiért háborog a lelkem. Miért „slam poetry” a villámköltészet, „stand up comedy” a dumaszínház? Miért kell „unplugged fest"-et rendezni, miért nem jó az akusztikus zene, hangszeres élőzene kifejezés (amúgy is be-bekeve­­redik az elektronikus hangzás)? Ha ut­cazene, ne legyen „street music”, még akkor sem, ha a zenei műfaj blues, jazz, pop vagy világzene. Egyáltalán miért használunk an­gol szavakat arra, ami magyarul vilá­gos és érthető. Talán több a „double rise” mint a „kétszeri napkelet", fő­leg, hogy magyar kultúrkörben elég azt mondani Székelykő, mindenki tudja, hogy Torockóról van szó, ahol kétszer kel a Nap. És mitől fergetegesebb egy „party” vagy „show", mint a buli vagy az előadás? Nem próbálom megfejteni. Egy fesz­tiválszervezőt idézek: „Az angol nevek a trendik”. Értsd: divatos. Ám legyen, az angol vagy román nyelvű plakáton, ne a magyar nyelvűn! Ne abban le­gyünk menők és felfutók, hogy idegen hangzásokkal tűzdeljük tele a feszti­válprogramokat, hanem azzal, hogy idegen nyelvű szórólapokkal ismer­tetjük értékeinket, vagy éppen ifjúsá­gi szórakoztató rendezvényeinket, és a szervezők világnyelveken szólalnak meg, ha éppen egy magyarul nem be­szélő arra vetődik. Mert a külföldi nem azért fog eljönni egy erdélyi fesztivál­ra, hogy „otthon" érezze magát, sok­kal inkább azért, hogy „jól” érezze ma­gát, szórakozzon, és betekintést nyer­jen a sajátos erdélyi kultúrába és íz­lésvilágba: seregszemléken, művésze­ti bemutatókon, ünnepi játékokon, ha­gyományos népi ünnepeken vagy pop­­fesztiválon. AKTUÁLIS

Next