Udvarhelyi Híradó, 2018. március (29. évfolyam, 41-62. szám)

2018-03-26 / 58. szám

FONTOS!_______________________________________________SZERKESZTŐSÉG Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X Ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Tartalomigazgató: Szu­szer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fü­löp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Szék­ely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Mű­sormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ELŐFIZETESEKERT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában. 535600. Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhí®udvarhelyi-hirado.ro marketingMiidvarhelyi-hirado.ro hirdetes&udvarhelyi-hirado.ro terjesztes#udvarhelyi-hirado.ro Fax: 0266-218­340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 І Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit * a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, 1-20 óra között. 2 Udvarhelyi Híradó ■ 2018. március 26., hétfő FIZESSEN ELŐ MOST! 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej * 12 hónap 280 lej 1 1 hónap 25 lej LŐRINCZ GYÖRGY Emberi jog a migráció? Mivel Magyarország megtagadja a me­nekültek befogadását, az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosa - aki mellesleg egy arab herceg - rasszizmussal vádolta meg Or­bán Viktort. Láthatták, hallhatták Szijjártó Péter válaszát is New Yorkban, de ezzel együtt is felötlött bennem, hogy tényleg emberi jog lehet-e a migráció. Az államok­nak valóban kötelességük megosztani el­ért jólétüket azokkal, akik ilyen vagy olyan okból szegénységben élnek? Ha igen, akkor ez a világ minden államára vonatko­zik, és jut belőle nekem is? És mitől függ a választás szabadsága? Valaki csak úgy fölébred egy reggel, rábök egy térképre, és azt mondja, holnaptól én Svédország­ban, Svájcban, Németországban akarok élni? Én például Luxemburgban. De hát miért nem Albániában? - merülhetne fel rögtön a kérdés. Vagy Kínában, Ausztrá­liában? És miért csak az államoknak kell megosztaniuk jólétüket, miért nem a világ gazdagjainak? A láthatatlan Rockefelle­reknek, a látható Zuckerbergnek? Netán nekem a megmaradt aprót? De felmerült bennem rögtön az is, hogy ha már kötele­ző a befogadás, miért nem választhatom meg én is, hogy kit akarok befogadni? Mellesleg kell-e egyáltalán befogadni vala­kit is, amíg túlszaporulat van a világ egyes részein? Miért nem szabályozzák először is ett a szaporulatot? Egyáltalán miért nem azután esik szó a bevándorlásról, ha már kötelezővé tették a világon minden­ütt az abortuszt? A feministák miért nem tüntetnek azokban az államokban? És Kí­na miért tudta szabályozni a szaporulatát, és Nigéria miért nem? Következetesek vagyunk? Persze egyes országokban igazi kérdés lehet a menekültügy, ahogy a munka­erőhiány is, de akkor a menekültek közül miért nem a munkaerőhiánnyal küsz­ködő országok válogatnak? Ki akarják szemezgetni a felhasználható munkaerőt, a többit meg szétosztani a kevésbé fej­lettek között? De hisz ezt teszik békeidő­ben is, a szegény országoktól elszívják az egyetemet végzett embereket, és akkor csodálkoznak, hogy nincs előrelépés, új­ratermelődik a szegénység. És Európá­nak tényleg munkaerőre van szüksége? Éppen az eljövendő robotizáció előtt egy perccel? Akkor Ukrajnával szemben miért tartották fenn a vízumkényszert és a Bal­kánról miért tiltják a bevándorlást? De térjünk vissza az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosára! Sorozatos támadása közben egyszer csak beugrott: nézz oda, arab az illető! És nem csak egy szegény arab - arab herceg! Azok közül való, akik a világon a leggazdagabbak. Netán éppen Szaúd-Arábiából, amely a maga szerény módján 750 mecset építését ajánlotta fel az európai államoknak? Hogy ne tévedjek, először megnéz­tem a világ leggazdagabb tíz államának névsorát. Nos, mit gondolnak, hány arab ország van közöttük? A tíz leggazdagabb ország közül a Global Finance szerint a hetedik az Egyesült Arab Emírségek, ötö­dik Kuvait, negyedik Brunei, az első pedig Katar. Te jó Isten, mondtam magamban, nézzük csak meg, ezek a gazdag arab országok az arabul beszélő menekültek közül hányat fogadtak be? Hisz pénzük van, ráadásul ott vannak a szomszédban, nem kell végiggyalogolniuk a Balkánon! És mecseteket sem kell építeni, hisz ott vannak a meglévők. Kedves olvasóim, mit gondolnak, hány menekültet fogadtak be? Mondjam, vagy mutassam? Egyet se! Félnek a terrorizmustól - összegzi egy ta­nulmány. És lásd, őket nem vádolja rasz­­szizmussal az ENSZ főokosa? Miért nem? Bár lehet, nem fogadják be őket, biztos pénzzel támogatják? Legalább annyival, amennyit a mecsetépítésre szántak? És kiderül, a gazdag arab államok segélyként eddig mindössze 666 milliárd forintnak megfelelő valutát adtak! Tényleg egyedül Európa felelőssége a menekültügy? Ők robbantották ki az arab tavaszt, majd a szíriai polgárháborút? Ott Amerika mel­lett nem Franciaország és Anglia szor­goskodott? Líbiát nem azért bombázták szét, mert Gaddafi le akarta cserélni az olajdollárt? Netán egyszerűen vallási okai vannak a nagyszámú muszlim befogadá­sának? A muszlimokkal akarják felszá­molni a kereszténységet? Egy új európai kísérletről van szó a kommunizmus, a fasizmus és a nácizmus után? Miért cél valakiknek Európa békétlensége? A gya­nú gyanút szül. A kárpátaljai magyarelle­­nesség mögött véletlenül nem a mi drága jó Gyuri bácsink áll? Hisz kimondottan jó kapcsolatai vannak Ukrajnában... £=2 -L-1—I r-^i oo Ш r—1 ­ Közel ötven termelő­től, illetve kézművestől vásárolhattak múlt hét végén mindazok, akik kimentek a Székelyud­varhely központjában megrendezett húsvéti vásárra. Míg szombaton a télies idő ellenére is sok látogató volt, vasár­nap, bár gyönyörűen sütött a nap, érezhető­en kevesebben fordul­tak meg vásárlói szán­dékkal a téren. A­z eladók egy része úgy vél­te, kevesen tudtak arról, hogy két teljes napig tartó rendezvényt tervezett a polgár­­mesteri hivatal. „Szombat reg­gel kilenckor már sorban álltak az emberek, déli kettőkor pedig nagyjából le is járt. Megszokták a havi vásárok programját, és asze­rint jöttek" - mondta lapunknak Koszta Ignác, aki házi szörpöket, lekvárokat kínált. „Úgy jönnek, mint a megszokott havi vásárra, délelőtt többen, délután megcsap­pant az áradat" - közölte tapasz­talatát Varga Géza is. A székelyudvarhelyi mézeska­lács-készítő portékái között hús­véti formák is megjelentek, így hímes tojás, csibe, nyuszi vár­ta a vásárlókat. Hasonlóképpen Nemes Ágnes Orsolya levendu­lakészítő is igyekezett termékeit húsvétra hangolni, így a szokvá­nyosabb darabok között nyuszik, csibék is illatoztak. A téren a népies táskák, festett üvegtár­gyak, fajátékok, natúr kozme­tikumok, mellett sorakoztak a teafűvel, méhészeti termékekkel, házi készítésű befőttekkel, kéz­műves sajtokkal és csokoládéval megrakott asztalok. A hentes­áruk között sonkák, kolbászok csalogattak illatukkal és látvá­nyukkal. Jobbára ugyanazok a termelők és a tőlük megszokott minőségi termékek. Hímes tojást csupán a kilyéni Salamon Éva hozott, asztalán szebbnél szebb darabok dísze­legtek. A megírt tyúktojást már 6 fejért hazavihette az, akinek el­nyerte tetszését, míg a kacsato­jásért 45, a libatojásért 20-40, az emutojásért 90, a strucctojásért pedig akár 250 lejt is elkértek. DÓSA ILDIKÓ Egzotikumokat is lehetett kapni Húsvéti vásár téli környezetben A hideg ellenére szombaton sokan kilátogattak a vásárra FOTÓ: BARABÁS ÁKOS AKTUÁLIS

Next