Halász Ignácz (szerk.): Svéd-lapp nyelv. 1. Lule- és pite-lapmarki nyelvmutatványok és szótár - Ugor füzetek, 7. szám (1885)

Svéd-lapp szövegek - I. Lule- és Pitea-lappmarki nyelvmutatványok

4 SVÉD­ LAPP SZÖVEGEK: I, ö (ugyanazon hang, csakhogy hosszú); é (e és i közt levő hang. Budent is használta már a Malá vidéki szövegek leírásánál); p (b és v közt levő hang); pp (ugyanaz,csakhogy hosszan ejtve s majd­nem úgy hangzik mint bv); h (i után egészen úgy hangzik mint a német ich, a többi magánhangzók után pedig mint a német doch szóbeli eh). A magánhangzók fölött levő Σ jel (a, d, e, e stb.) azt jelenti, hogy az illető magánhangzót nagyon röviden kell ejteni. Az efféle magánhangzók rendesen d vagy b erőszülés helyett vannak vagy pedig két vagy több egymásra következő mássalhangzó kiejté­sének könnyebbítésére szolgálnak, pl. calemie čalleme, phrenie pardne helyett, jorokélet jorgolet helyett. Szintoly röviden és gyak­ran alig hallhatólag ejtik a diphthongusoknak azon hangzóját, mely fölemelt és petit betűvel van nyomtatva (ie, ie, ie, eá, ee, u°, uo, u°u, ieu). Különben az ie is majdnem e-nek, az ed is majdnem a-nek hangzik; az ieu, uou hármas hangzók pedig majdnem iü- és uü-ba olvadnak össze. A szók végén levő hiányjel ma már teljesen néma h-t pótol. Hatása csak annyiban maradt meg, hogy az előtte levő vocalist egy kissé meg kell nyújtani. A szó közepén ugyanezen jel gyönge aspiratiót fejez ki. A h betűvel kétféle spiránst jelöltem, i után úgy hangzik, mint a német ich szóbeli eh, a többi magánhangzók után pedig mint a német doch szóban. A de és de mássalhangzók egészen úgy ejtendők, a mint írva vannak. A finnmarki lapp könyvekben használt 5 és 5 jegyek a de és de hangoknak nem felelnek meg egészen. Az ikerhangoknál néha megesik, hogy az egyik magánhang­zót erősebben kell hangsúlyozni. Ilyenkor ékezetet tettem a ki­emelendő vocalis fölé (pl. iednie , anya, vielld'a — testvér; ellen­ben vield'a’­­ testvérek; vuajenam­e látott). Imitt-amott ingadozások is találhatók az átírásban. Ugyan­azon szónak ugyanazon alakja többfélekép átírva is szerepel. Oka az, hogy a­kivel olvastattam vagy elmondattam valamit, maga is többfélekép ejtette néha ugyanazt a szót. A [ ] közé vetett egyes mássalhangzót tetszés szerint ki lehet ejteni vagy el is lehet hagyni. Egyéb [ ] vagy ( ) közé vetett szók és szótagok az eredeti szövegekben csak a különféle változatokat jelölik. A fordításoknál [ ] közé az eredetihez pótolt összekötő szókat tettem. Dr. Halász Ignácz.

Next