Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelv. IV. Déli-lapp szótár - Ugor füzetek, 10. szám (1891)
DÉLI-LAPP SZÓTÁR A jelen szótárban előforduló szavakat a lappoktól elfoglalt legdélibb vidékeken gyűjtöttem és elsősorban azon szövegekhez valók, melyeket az Ugor füzetek 8. számában és 9. számának 1—168. lapjain bocsátottam közre. A déli lapp nyelvterület, amint e szövegekből ismerjük, több nyelvjárásra oszlik,*) és éppen azért minden egyes szó és alak mellé kitettem azon vidéket is, ahonnan följegyeztem, így legalább világosan láthatjuk, hogy az egyes szók és alakok mekkora körben vannak elterjedve és az egyes nyelvjárásokat milyen hangtani sajátságok választják el egymástól vagy kötik egymással össze. A nyelvjárások feltüntetésére a következő rövidítéseket használtam : St. , a norvég Helgeland tartománynak Hatfielddal egyházkerületi nyelvjárása, mely a svéd Ume-lappmark Stensele egyházkerületi dialektusával egyezik meg. St. (t.) — Tárna vidéki stenselei nyelvjárás. J. = Jemtlandi nyelvterület. F. = Jemtlandnak Fölinge lappmarki (frostvikeni) dialektusa. U. = Jemtlandnak Undersáker lappmarki dialektusa. Z. = Jemtlandnak Herjedal lappmarki (tannesi) dialektusa. Az Undersáker lappmarki szövegeket és szókat a következő hegységekből jegyeztem föl: 1. a Sjäcker fjellből = U. (sj.); 2. a Skalstuga hegységből = U. (sk.); 3. a norvég Meraker = U. (m.); 4. a Snasa = U. (sn.); 5. az Oviken = U. (ov.); 6. az Anaris = U. (a.) és 7. a Trankis (Undersáker) hegységből ( U. (u.) és U. (tr.) *) L. erre vonatkozólag «A svédországi lapp nyelvjárások» czímű művemet (NyKözl. XXII. kötetében).