Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok - Finnugor füzetek, 15. szám (1910)
ELŐSZÓ
gátról a vogulokkal szomszédosak, észak és kelet felé pedig a nomád szamojédekkel határosak. Az itt lakó másfajú népek (morodoi) között, ú. m. a vogulok, szamojédek és a zűrjének között (az utóbbiak Berjozovban, Muzsiban és Obdorszkban laknak) számra nézve az osztjákok foglalják el az első helyet, sőt majdnem az összes lakosságnak a felét teszik, a számuk 9100 körül van. Főfoglalkozásuk a vadászaton kívül a halászat és a rénszarvastenyésztés. Szigorúan ragaszkodnak ősi hitükhöz (a pogánysághoz), jóllehet nagy részük meg van keresztelve. Az északi osztjákság területén már Ahlqvist is (Über die Sprache der Nord-Ostjaken. Helsingfors, 1880.) három nyelvjárásterületet külömböztetett meg. Ezek a következők: 1. a kondinszki nyelvjárásterület Szamarovo és Berjozov között; 2. a berjozovi nyelvjárás, mely az Oht mellett Muzsiig terjed, s magában foglalja a Kazym, Vogulka és Szinja folyók vidékeit is, és 3. az obdorszki nyelvjárás, mely az Ob és mellékfolyói mellékén Muzsitól északra a sarki részekig húzódik. Az így megjelölt nyelvjárásvidékek bár sokszor nehezen, de mégis csak közlekedhetnek egymással, csupán a legtávolabbi pontok, ú. m. a kondinszki és az obdorszki nyelvjárás tesznek e tekintetben kivételt. Egyébként pedig, ha a nyelvi eltéréseket tekintjük, még helyesebben megtehetnénk az osztályozást az egyes folyóvidékek szerint. Az egyes folyók mellékén ugyanis összetartozó (rokon) nemzetségek laknak, ezek a legtöbbször még nyelvi tekintetben is különválnak a szomszédos törzsektől. Sőt úgy vettem észre, hogy idővel még az egyes nemzetségek nyelvjárása is változik, más-más módon alakul ki, mert az osztjákok rendesen idegen törzsből házasodnak. Az asszonyok nyelvjárásának hatása következtében az ifjabb nemzedék nyelve már kisebbnagyobb változást mutat (ez annál könnyebben lehetséges, mert egy-egy faluban sokszor csak három-négy család lakik). Ezt a jelenséget leginkább észlelhetjük az obdorszki osztjákoknál, akik akárhányszor szamojéd nőt vesznek feleségül és a Vogulka folyó vidéken, ahol igen gyakran vogul nőkkel házasodnak össze. A három északi nyelvjárás közül tüzetesen csak kettőt, ú. m. az obdorszkit és a berjozovit tanulmányoztam. Az a nyelvi anyag, amelyet itt nyújtok, az obdorszki nyelvjárásterületről való. A szövegek megválasztásánál különös tekintettel voltam