Beke Ödön: Finnugor határozós szerkezetek - Finnugor füzetek, 18. szám (1914)
A. A lativusi szerkezetek
ВЕКЕ ÖDÖN. ige, azért egy csoportba osztjuk őket, s idevehetjük azonkívül még a következőket is: megáll, megállapodik, megállít, feltartóztat, visszatart. (Vö. finn pysyy 'marad, megmarad’ és 'megáll’.) Már teljesen világos a fél ige lativusi szerkezete, mert ismerjük alapjelentését. Eredetileg t. i. nem azt jelentette, hogy 'locum habere; raum haben’, hanem: 'pervenio; kommen, zu etwas gelangen, erreichen' (1. NySz.; vö. még Simonyi, MHat. I. 30). Rokonnyelvi megfelelői is hasonló jelentésűek: vott. Munk, pir-, Kaz. per- 'bemegy, bejut, betér, rámegy, rájut, belebújik’; pirt-, Kaz. pert- 'bevisz, bemeneszt, bejuttat, hoz; behurczol, beczipel, behord; bevezet, bekísér; behajt; befogad, magához vesz; beledug, belefűz’ | zürj. KP. Gen. per- ’eingehen, hineindringen’; pert- 'hineinführen od.tragen; taufen’ | cser. kP. Gen. purem 'bemegy, befér’; purtem 'bevisz, beereszt, befogad’; nyh. Bamst. pirem raum haben, eingehen’; portas 'hereintreten lassen ; hereinbringen, einschleppen’ (Budenz : Szóegy. 508). Érdekes, hogy a cseremiszben is használatos ez az ige 'befér’ jelentéssel. — A tér igének is eredeti jelentése venio, eo, se conferre, kommen, gehen’ (1. NySz.). Megfelelői: zürj. KP. Gen. tor- 'platz haben, hinein- od. angehen’, I. Wichm. terni, votj. Munk, tár- 'tér, befér, helyet talál’, Wichm. G. terini, J. terini 'raum finden, platz haben’ (Szinnyei, NyH.447). A következő csoportban tárgyalom a gyűl igét és műveltetőjét, a gyüjt-öt. Gyűlni, gyülekezni valahová nyilván azt jelenti 'jönni’ valahová, s így a lativusi szerkezet teljesen érthető. A negyedik csoportot a terem-féle igék alkotják. A magyarban inkább csak a terem és támad, valamint műveltetői a teremt és támaszt ige fordul elő, a rokon nyelvekben azonban van még egy egész sereg hasonló jelentésű s azonos szerkezettel járó ige, mint: megjelenik, emelkedik, születik, nő, továbbá szül, nevel, azután gyökeredzik, sarjad, hajt, szaporodik, növekszik, változik és változtat. Ezekben is nagyon könnyen megérthető a velük járó lativus lokativus helyett, mert egyikük sem nyugvást jelentő ige, hanem mozgást, folyamatot jelölnek; pl. valami megjelenik valahol, azt jelenti tulajdonképen, hogy valami odajön. S csakugyan több igr. nyelv magát a jön igét is használja ilyen értelemben , pl. finn: siihen tuli silloin kaivo semmoinen, ett ei maalla