Ügyvédek lapja, 1888 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1888-06-30 / 26. szám
V. évfolyam. Budapest, 1888. junius 30. 26. szám, Szerkesztőség: Budapest, VI., dalszinház-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre................................ . Félévre........................................... Negyedévre...................................... 6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapest, VI., dalszinház-utcza 2. sz Tartalom. Előfizetési felhívás. — Irassék az ügyészi indítványból. — Ügyvédi díjak és költségek. Irta: dr. Nagy Dezső budapesti ügyvéd. A franczia jog alapelvei a vaspálya felelősségéről. Irta : Reinitz József budapesti ügyvéd, a m. kir. államvasutak ügyésze. — Perrendtartási jegyzetek. Irta: Serly Antal budapesti kir. aljárásbiró. — Igénypere vagy előterjesztés. Irta: Székely Lajos budapesti ügyvéd. Azok a vidéki bíróságok. — Vegyes. — Csednaptár. — Értesítő. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — A m. kir. Curia telj s tanácsülési döntvényei. — Budapesti kir. tábla. — A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Előfizetési felhívás. Jillius elsejével új évnegyed kezdődvén, tisztelettel kérjük előfizetőinket, a megrendelések mielőbbi megújítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne történjék. Az „Ügyvédek Lapja“ mint eddig, úgy jövőben is gazdag, változatos élénk tartalommal fog megjelenni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre .... 6 frt. —kr. Félévre.............................3 » — » Negyedévre 1 » 50 » Az előfizetések Budapestre az »Ügyvédek Lapja« kiadóhivatalába (IV., Dalszínház utcza 2. sz. a.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről a lapban vagy pedig kívánatra levelezési lapon díjmentes értesítést adunk. ^Irassék az ügyészi indítványból.^ Jogászok úgy tartják, hogy a vádhatározat a bünper egyik legfontosabb fázisa. Ez képezi rendszerint azt a momentumot, melyben a vádlott bünper alatt állónak mondható s itt kezdődik a bíróságnak tulajdonképeni judikatúrai funkciója a bűnper menetében. A czivilizált világ összes bíróságai féltékenyen őrködtek azon joguk felett, hogy ahol ítélkező hivatásuk forgott szóban, azt maguk is teljesen függetlenül gyakorolják. Nálunk, úgy látszik, máskép kezd lenni. A bírói szellemnek szinte elsatnyulása, hogy ne mondjuk eltompulása lesz különösen az elsőfokú kriminális judikatúrában tapasztalható. Mély apathia kezd a birák keblében meghonosodni saját hivatásuk iránt. A bíráskodás ideáljai úgy is messze távolban állottak tőlünk: most már egyenesen lemondani készülünk róluk. A büntető bíró országszerte és főleg a Fortunában úgy fogja fel hivatását, hogy a vádhatározat tulajdonképen nem is az ő, hanem a vádhatóság dolga. Azt hiszi, az csak egyszerű formalitás, hogy hozzá kerül az ügyészi indítvány s arra csak rá kell nyomni a birói firmát, ki kell törölni az ,,én“ szócskát s a többi a litográfia dolga. Itt kezdődik meg az abdikáczió a birói hivatásról. A vádtanács megszűnik biróság lenni, ha nem lesz az ügyészség indítványainak másoló gyára. A biró megszűnik birói funkcziót gyakorolni, mindjárt a tulajdonképeni bünper első stádiumában. Mert ez kényelmesebb így. És a vádlott ? Ah, ki gondol arra! A bünper objektuma arra való, hogy odaüljön a vádlottak padjára, ha a vádközeg úgy akarja. Vele mint a bünper subjektumával bánni, hogy juthatna eszébe a bíróságnak akkor, midőn a saját birói individualitását is elnyeletni engedi mással? De azt tartjuk, hogy ennek a praxisnak, mely a mily kevéssé birói és annyira nagyon kényelmes, véget kell egyszer már vetni. A bíráskodás utóvégre a birák kényelmének áldozatává nem lehet. Az birói officzium, melynek mikénti teljesítéséhez a nyilvánosságnak is van köze. „Irassék le az ügyészi indítvány indokolása!“ ez nem vall a bíróra, ki érzi a maga hivatását. Az a bíróság, mely a vádhatóság indítványának megokolását átveszi a vádhatározat indokolásaként, nem teljesíti a maga kötelességét. íme egy egész sora a vádlottaknak kerül a Fortunában nemsokára a vádlottak padjára. Valóságos „monstre-per. A vádhatározat meghozatott, 44 oldalra terjed. Szóról-szóra leíratott az ügyészi vádindítvány indokolása. Az eset elég alkalmas arra, hogy felszólalás történjék a bíráskodás kötelességeinek teljesítése érdekében. Szó sincs róla, ideje volt, hogy azok a tisztelt vádlott urak a vádlottak padjára kerüljenek. De vájjon nem volt a vádtanácsban működött bírák között egy sem, akinek megdobbant volna keblében a lelkiismeret, hát ha van egy ember is a 26 terhelt között, ki igaztalanul, jogtalanul és méltatlanul tétetik ki annak a büntetésnek, meg Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.