Ügyvédek lapja, 1889 (6. évfolyam, 1-51. szám)

V. TÁRGYMUTATÓ a „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja" mellékletének 1889. évi folyamához. I. A. magyar kir. Curia teljes tanácsülési döntvényei. (Polgári ügyekben.) Szám A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házas­társ ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni ...................................................................................... 15 Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele avagy bírói átadása előtt kívánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perre idéztetni.........................15 A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a köteles részhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire........................................................................................... 15 Az 1881. 59. tcz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekeblezett követelés behajtása czéljából nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg terhelt ingatlan tulajdonosa ellen, a jelzálogból leendő kielégítés végett indíttatnak, hanem az ilyen keresetekre is az 1868. 54. tcz. 44. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezés alkal­mazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes bírósága vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik . .................................................................. 28 A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény követ­keztében kitűzött tárgyalást megelőzőleg igazolási keresetét beadta................................................................................................ 42 (Büntető ügyben.) A fennálló gyakorlat szerint a bűnvádi eljárás folyamán a büntető bíróság hatásköréhez tartozik a büntetendő cselekmény által vagyo­nában károsított fél, más után nem biztosított kártérítési igényei­nek biztosítása iránt intézkedni.­­ A bűnvádi eljárás folyamán való biztosításnak két neme különböztetik meg u. m. a terheltnek csupán ingó vagyonára „bűnügyi zárlat" a terhelt rendelkezési jogának korlátozása czéljából és annak bárminemű vagyonára „biztosítási végrehajtás" zálogjog elnyerése végett.­­ Mindkettő csak a károsított fél kérelmére, a kár valószí­­ű összegéig, bün­tetendő cselekmény megállapítása, nyomatékos terhelő bizonyító adatok fennforgása és veszély kimutatása esetén rendelendő el. — A „bűnügyi zárlatot" elrendeli s foganatosítja a nyomozatot vagy vizsgálatot teljesítő biró, a „biztosítási végrehajtást" pedig a per birósága, de annak foganatosítása végett köteles a polgári végrehajtási törvény szerint illetékes bíróságot megkeresni ... 27 II. Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A) Dologi jog. Vagyonközösség megszüntetése esetében a megszüntetési mód megál­lapítására esetleg befolyással bírhat az, hogy a közösség alapjául örökrészi viszony szolgált, valamint az is, hogy a közös vagyon mily állapotban van.............................................................................. 2 A­kinek jogelődje megengedte, hogy valamelyik telkén más házat épít­het, az utóbb nem követelheti a maga tulajdonjogának elismerését és az épület eltávolítását, hanem csak a telek értékének meg­térítését ................................................................................................... 3 A lakás szolgalmi joga személyes s más személyre át nem ruházható jog, a­melyre végrehajtási zálogjog nem kereshető, következve az arra elrendelt végrehajtás tkvi bejegyzés tárgyát sem képezheti . 4 Valamely ingatlannak haszonélvezete az ugyanazon ingatlant terhelő adó fedezetére szükséges jövedelemre ki nem terjedhet................. 11 Az öröklési jog végrehajtási foglalás tárgyát nem képezheti. Az ese­dékessé nem vált haszonbér a függő terméssel egy tekintet alá esik 20 Az ingatlan megvevője abban az esetben, ha a haszonbérleti jog az ingatlanra bekeblezve vagy az adás-vevési szerződésben fentartva nincs, a haszonbéri szerződés lejárta előtt a haszonbérletet felmon­dani jogosítva van ugyan, a haszonbérlőnek a haszonbérletből való kimozdítását azonban csak a felmondás után következő g­zdászati év lejártával követelheti...................................................................... 25 A­kinek jogelődje megengedte, hogy valamelyik telkén más házat Szám építhet, az utóbb nem követelheti a maga tulajdonjogának elisme­rését és az épület eltávolítását, hanem csak a telek értékének meg­térítését .................................................. 29 Csakis szerzett tilalmi vegy szolgalmi jogon lehet valamely teleknek tulajdonosát a telek fölötti szabad rendelkezésében és annak korlát­lan használatában gátolni............................................................................35 Az italmérési jog ingónak tekintendő, ha az valamely ingatlannal elvá­­laszthatlanul eg) bekapcsolva nincs K. T............................................. 35 B) Kötelmi jog. Vastag hálátlanságot követ el az, ki nagyatyja ellen alapta.-Ihul bűn- Szám vádi feljelentést tesz és ez esetben azon ajándékozási szerződés, melyben az ajándékozó nagyszülő a vastag hálátlanság esetén a visszavonhatási jogot magának fentartotta, érvényteleníthető ... " A büntetőtörvény azon rendelkezéséből, mely szerint testi sértés ese­tén a büntetőbíróság által a sértett részére a megfelelő kártérítés is megítélendő, nem következtethető, hogy ily kárkövetelések polgári úton csakis az esetben érvényesíthetők, a­melyekben a büntetőbíró­ság a kártalanítási jogot megállapítja ugyan, de a sértett felet a közösség meghatározása végett polgári perre utasítja. Azon körül­mény, hogy a büntetőbíróság terheltet felmentette, nem zárta ki, hogy kártérítési kötelezettsége, a magánjog elvei szerint, polgári perútán megállapíttassék...................................................................... 7 A kötelező jegy már magában képezvén kötelezettségi jogalapot, en­nél a hitelező a követelés jogc­imét és az érték leolvasását bizo­nyítani nem tartozik............................................................................... 9 Az ágyas részére végkielégítéskép kikötött összeg bírói után érvénye­síthető ............................................................................................... 9 A vaspálya a közegei részéről elkövetett mulasztásokból eredhető ká­­rokért első­sorban felelős. A kártérítési kötelezettség terjedelme : 12 .A járda elkészítésének költsége a telek tulajdonosát terheli. A telek tehermentesen történt eladásakor már meglevő járda után eső költ­ségnek megfizetése, vevőket csak az esetben terheli, ha a szerződés­iben annak fizetését kifejezetten elvállalták......................... . . 13 HÍT- hitelező a bár elkésetten teljesített részletfizetéseket minden jog­­fentartás nélkül elfogadja, a csak pontos fizetés esetére elengedett kamatot és perköltséget nem követelheti...............................................13 Valamely politikai pártnak elnöke az általa tett árumegrendelések vé­teláráért első­sorban felelős, fennmaradván a párt elleni visszkere­seti joga. Maga a párt oly jogi személynek nem tekinthető, mely ellen a kereset sikerrel érvényesíthető lenne.......................................16 Nem lehet jogtalan kedvezményről szó akkor, midőn a hitelező egy­idejűleg adott kölcsönére zálogot köt ki s azt a kikötéshez képest nyomban meg is kapja, mert a közadósnak az a cselekménye, hogy kölcsönt vett fel, habár ez a válságos időben történt is, egymagá­ban a többi hitelezőre nézve károsítást szükségkép még nem képez 18 A kötelezvény elveszése esetében, annak megsemmisítése előtt is, a hitelező nincs gátolva abban, hogy adósát a fizetésre perután, más bizonyítékok alkalmazásával is kötelezhesse és az adós csak azt kíván­hatja, hogy a kötelezvény megsemmisítéséig a tartozási összeg bírói letétbe helyeztessék.................... . .............................................. 18 Habár a kezes a fizetési határidő lefolyta után is felelős marad, azon­ban ezen felelőssége megszűnik, ha a hitelező az egyenes adós el­leni követelés behajtásában oly késedelmes volt, hogy a kezesek az adós ellen az őket megillető visszkeresetet többé már nem érvé­nyesíthetik ................................. .......................... . ... 20 A bérbeadó részére biztosított törvényes zálogjog nem a háziúr sze­mélyéhez, hanem a követelés természetéhez, illetve minőségéhez van kötve............................................................................................... 20 Habár az 1874. 18. t.-cz. határozatai a vasúti baleset által okozott ha­lál vagy testi sértés iránti kártérítésre nézve a vasúti személyzetre is alkalmazandók, mégis, ha egy az üzemnél alkalmazott személy életét nem vasúti baleset folytán, hanem szolgálata teljesítése köz­ben a mozdonyról vigyázatlanságából való leesése következtében vesztette el , annak neje kártérítést nem igényelhet..................... 21 Az uzoráról és káros hitelügyletekről szóló törvénynek a korcsmai hitel korlátozását szabályozó intézkedései csak az alsó földmivelő s iparos osztályhoz tartozó egyénekkel szemben nyerhetnek alkal­mazást ....................................................................................................... 24 Vételügyleteknél az előleg épúgy előfordulhat, mint a foglaló és a mellett, hogy valamely összeg nem előlegül, hanem foglaló gyanánt adatott, a vélelem nem harc­ol , előleg adásánál annak kétszerese szerződésszegés esetében sem ítélhető meg..................................... 24 A bekebelezett zálogjognak törlése fizetés folytán való megszűnés alap­ján, arra való tekintet nélkül, hogy az végrehajtásilag eszközöltetett, a törvényszék mint birtokbíróság előtt törlési keresettel kérhető . 25

Next