Ügyvédek lapja, 1891 (8. évfolyam, 1-52. szám)

V. TÁRGYMUTATÓ a „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja" mellékletének 1890. évi folyamához. I. Teljes tanácsülési döntvények. A) A magyar kir. Curta. (Polgári ügyekben.) Szám A szülődézsma-váltság azon részletei, melyek az árverés napját meg­előzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézs­­maváltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverésen befolyt vételárából a jelzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók..................... 12 Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kis­korú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, hogy „a gyer­mek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében", vagy azzal a kifejezéssel, hogy „a gyermek nagykorúságának elérte vagy a leány­­gyermek férjhez menetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében" — egy megnevezett harmadik remélyre szálljon : a gyermek törvé­nyes osztályrészére ki nem terjed , következőleg a reá akként ha­gyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalán nem kor­látolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása követ­keztében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes sza­badsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst, s következve az erre irány­zott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek vég­­rendelkezési jogát, a hagyaték utóbb említett része tekintetében kizárja.................................................................................................... 18 A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonos­társat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is, csupán az által, hogy ez utóbbit a ter­helt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul meg­szerzi , akár volt a megnevezett jutalék zálogjoggal terhelve , akár nem .... ................................................................. 18 A kir. Curia a kir. ítélőtáblának oly végzését, melyet külföldi bíró­ság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi . . 28 B) A budapesti kir. ítélőtábla. (Polgári ügyben.) Az 1868. LIV. t.-cz. 58. §-ban említett illető birtokbiróság alatt az 1868. évi LIV. t.-cz. 37. §-ban kijelölt birtokbiróság értendő ... 10 II. Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A) Dologi jog. Telekkönyv kiigazítása iránti perben hitbizomány fennállását vitató felperesek azt, hogy a hitbizomány már a telekkönyvi helyszínelés­kor jogszerűen fennállott, tehát hogy az első szerző hitbizományt alkotott, hogy az az illető megyében­ kihirdettetett és királyi jóvá­­hagyással megerősíttetett, kétségbevonhatlan okirattal tartoznak ki­mutatni ......................................................... 2 A bejegyzés mint bírói cselekmény magában véve érvényes s csak akkor lesz érvénytelenné, ha az annak alapul szolgált jogügylet ér­vénytelennek kimondatik................................................................. 5 A legélyelkülönítés folytán keletkezett birtok­részletek törvénynél fogva a fővagyon (beltelek) tartozékát képezvén, az utóbbira szerzett zálogjog e birtokrészletekre, mint tartozékra kiterjed akkor is, ha azok -a- megjelölés mellett nyilván könyvileg külön jószágtestekként lettek felvéve .................................... 7 Ha a telektulajdonos saját talán nyílást készít, ez nem képez jogsértést a szomszéd telke irányában, mert a nyílást készítő saját tulajdonával rendelkezik. — A szolgalom elbirtoklás útján akkor veszi kezdetét, mikor valamely tulajdonos másnak tiltására felhagy egy oly cselek­ménynyel, melyet különben tenni jogában állana; ámde maga azon körülmény, hogy a tulajdonos sajátjával egy bizonyos módon, avagy egyáltalán s bárminő hosszú időtartamon át is nem rendelkezik, más­nak nem nyújt jogot arra, hogy a tulajdonost a czélbavett rendel­kezéstől eltiltsa...................................................................................... 8 A tulajdonostárs kérheti ugyan a közösség megszüntetését, de nem időn kívül vagy a többi tulajdonostársak kárára és azért a körül­ményekhez mért egy könnyen el nem kerülhető halasztásban meg kell nyugodnia...................................................................................... 12 Szám A­ki a nyilvános közlekedési út használatában akadályoztatik, csak a közigazgatósági hatóság előtt, nem pedig bíróság előtt kereshet or­voslást .......................................................... ..................................... 13 Az atyával közös háztartásban élő fiú segítségével szerzett ingó javak az apa birtokának jövedelméből szerzettekül tartandók s mint ilye­nek az apa tulajdonát képezik . . . . .................................... 13 A nyerőt a fogadásból kifolyólag bírói uton érvényesíthető semmiféle jog sem illetvén meg, az a fogadás tételének fedezetére letett érté­kekre sem tulajdonjogot, sem pedig zálogjogot nem szerezvén, visszatartás esetén azoknak kiadására kötelezendő......................... 14 A vagyonközösség megszüntetése iránt indított perben, a­mennyiben a közösség megszüntetését kérő birtokba nincs, a tényleges biztaló a­­ikvi tulajdon megszerzésére vonatkozó rosszhiszeműség kimuta­tásától és jogainak érvényesítésétől elzárva nem lehet.­­ A jelzá­­gos hitelezők a vagyonközösség megszüntetése iránt indított perbe idézendők : . .......................................................................... 15 Ha valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan vagyon a hagyaték átadása előtt eladatik, a vevőnek közvetlenül az örökhagyó utáni bejegy­zése csak az esetben rendelhető el, ha a hagyatéki bíróságnak az eladáshoz való beleegyezése kimutattatik.­­ A tökönyvi vdzs 74. §-ának intézkedése a tulajdonjogi átruházás esetére alkalmazást nem nyerhet. .......................................................................................... 18 A kir. adományozáshoz tartozó egyházi javadalomnak a javadalmas püspök csupán haszonélvezője, mely jogviszonyból folyólag annak csak oly kötelezettségei terhelhetik javadalombeli utódját, a melyekre királyi jóváhagyás eszközöltetett ki, vagy a­melyek általános sza­bályrendeletek, vagy az egyes javadalmakban fennálló határozott szabályokhoz képest a javadalombeli utódra is áthárulnak .... 19 A ki névre szóló és hátirattal el nem látott részvényt annak tulajdo­­donosától jogszerűen megszerzett, jogczímmel bír ugyan arra, hogy a tulajdonjogot a maga részére igényelje, vagyis az így megszerzett részvényeknek hátirattal való ellátását esetleg per útján is követelje, de a tulajdonjogot, mi csak hátirat útján szerezhető meg, még meg nem szerezte................................. ............................. ................. 21 A közösen bírt, a természetben fel nem osztható valamely tárgy, minő az épület, fentartása körül, a tulajdonosok mindegyike az egész tárgy iránt egyaránt van érdekelve, a­miből következik, hogy mind­egyik tulajdonostárs jogosítja kell hogy legyen a közös tárgyban rejlő érdekének kellő megóvásáról is gondoskodni, joga van tehát az egészet az azt érhető kár ellen biztosítani..................................... 21 A visszavásárlási jog az eladónak személyes joga, mint ilyen, valamint harmadik személyre át nem ruházható, egy harmadik személy ja­vára ki sem köthető..................................... .................................22 A haszonbérleti jog személyhez kötöm jog lévén, az mint ilyen for­­galomnak vagy végrehajtás útján való értékesítésnek tárgyát nem képezheti, zálog tárgyául nem szolgálhat, arra tehát zálogjog sem be nem kebelezhető, sem elő nem jegyezhető......................... ■ 23 A haszonélvezetre adott dolgok törvényszerű czím hiánya miatt soha el nem birtokolhatók. — Ha valakinek valamely ingatlan oly feltétel mellett adatott birtokába és használatába, hogy azt helyreállítsa és a helyreállítási költségek megtérítése esetén köteles legyen azt visz­­szabocsátani, minthogy nyilvánvaló, hogy a haszonélvezőt az ily in­gatlannak haszonélvezeti joga mindaddig megilleti, míg az arra for­dított helyreállítási költségek meg nem téríttettek, a haszonélvező­nek használati joga a kérdéses ingatlanra vonatkozólag megállapí­tandó, a használatba adó ezen jognak elismerése s telekkönyviig leendő bekebelezésének tűrésére kötelezendő az esetben is, ha a haszonélvező a kérdéses ingatlant elbirtoklás alapján tulajdonjoggal kéri magának megítéltetni, mert ezen kérelem a kevesebbet vagyis a haszonvételi jog megítélését is magában foglalja......................... 26 Ha valaki egy­ házban azon a czimen bri lakást, hogy a házat kezeli és a háztulajdonos ügyeit vezeti és a lakást ennek, úgy a megbí­zásnak felmondása daczára elhagyni nem akarja, nem a bérleti vi­szony, hanem az ideiglenesen és a háztulajdonos tetszésétől függő ideig gyakorolt lakásszolgalom megszüntetése iránti keresetnek van helye. Az ily keresetek elbírálása a kir. törvényszék mint birtokbí­róság hatásköréhez tartozik................................................................. 27 Nyilvánkönyvi jogok kérkedés tárgyát, illetve ily joggal való kérkedés felhívási per tárgyát nem képezhetik ... ................................. 28 Oly esetben, a­mikor az eladott ingatlan zálogjoggal van terhelve, az eladó a vételárnak vagy a vételár-hátraléknak feltétlen és saját ke­zéhez lefizetését mindaddig, míg a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli, nem követelheti, de a jelzett körülmény egymagában még nem elegendő arra, hogy a kereset időelőttiség indokából elutasít­­tassék, hanem alapul szolgálhat arra, hogy a m. kir. Curiának 39. sz. döntvényében jelzett intézkedések az ügy állására való tekin­tettel alkalmaztassanak....................................................................... 31

Next