Ügyvédek lapja, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

II .- Szám A szerződések homályos határozmányainak értelmezésénél az a jogsza­bály, hogy első­sorban a szóknak egymással összefüggésben közön­séges értelme veendő figyelembe és ebből állapítandó meg a szerződő felek akarata, ha csak nem bizonyíttatik, hogy a szerződő felek vala­mely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szer­ződés-értelmezés egyéb szabályai csak akkor jöhetnek alkalmazásba, ha a grammaticai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet 13 Általános jogszabály az, hogy a szerződő fél a szerződéstől szerződés szerint bánatpénz kikötése mellett elállhat és a bánatpénz fizetésének ideje valamelyes az ő részéről szerződésszerű és a másik szerződő fél további szolgáltatása előtt avagy evvel egyidejűleg teljesítendő szolgáltatás meghatározott teljesítési idejétől számított időre állapítta­tott meg, a szerződéstől elállás jogilag nemcsak az által következik be, ha az a szerződő fél elállási szándékát kifejezetten kijelenti, hanem akkor is, ha az a szerződő fél az ő részéről a szerződésszerű szol­gáltatást, holott a másik szerződő fél részéről erre felhivatott és a má­sik szerződő fél maga részéről a további szolgáltatástól nem vonako­dott, jogilag számításba vehető ok nélkül elmulasztja ... .. ... ... ... 14 Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azokon a különleges viszo­nyokon kívül, melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kíván­tatik meg, minélfogva az egyoldalú fizetési ígérettel tanúsított elisme­rés magában véve önálló kötelmet nem létesít és a kötelezett fél an­nak érvényét az alapul szolgáló jog­viszony természetéből merített ki­fogásokkal megtámadhatja. — Oly fizetési ígéret, mely valamely meg­indított hivatalos eljárásnak abbanhagyása czéljából a felek akaratá­tól nem függő megszüntetésétől feltételezetten tétetett, a felek között jogi kötelmet nem létesít ... ... ... ... ... ... .......... ... ..................... ... 15 Szerződési jogviszony valamely munka állandó teljesítéséből és ennek a teljesítésnek az elfogadásából is keletkezhetik, az a körülmény te­hát, hogy a felperes mint cseléd és az alperesek jogelőde mint gazda között szolgálati szerződés sem szóbelileg, sem írásban nem köttetett, a szolgálati szerződés fenforgásának és az abból származó jogok és kötelezettségeknek megállapítását nem akadályozhatja. —1 Az 1876. évi XVIII. t.-cz. 115. §-a szerint a közigazgatási, hatóság hatásköré­hez szolgálati viszonyból kifolyólag csak a gazda és a cseléd között felmerült vitás kérdések elintézése tartozik, az olyan keresetek tehát, a­melyekben a cselédbér a szolgálati viszony megszűnte után a gazda örökösétől követeltetik, a követelés összegénél fogva tárgyilag illeté­kes bíróság előtt indítandók meg ............................................. ... ... .... 15 | Az ügyvédi hivatás természetéből következik, hogy az ügyvéd díjának és kiadásának megtérítését azért igényelheti megbízójától, mert ügy­felét megbízásához híven képviseli, a­miből ellenkezően önként fo­lyik, hogy az ügyvéd, a­ki megbízását túllépve s kötelességét meg­szegve, ügyfelét megkárosítja, az illető képviseleti ügyben díjazást nem érdemel és czéltalan kiadásainak megtérítését nem igényelheti... 18 A tartozatlan fizetés csak abban az esetben követelhető vissza, ha a fize­tés tévedésből, vagy megtévesztés következtében történt, vagy ha a fizető a fizetett összeg fennállását a fizetéskor el nem ismerte és visz­­szakövetelési jogát fentartotta, ellenkező esetben a fizetés kölcsönös megállapodás eredményének lévén tekintendő, mint ilyen vissza nem követelhető. — A perrel való fenyegetést a tartozatlan fizetés teljesí­tésére alkalmas kényszernek tekinteni nem lehet ... ... ... ... ... ... 18 Ha több adós ugyanazt a kötelezettséget vállalja s az egyik vagy má­sik adósra nézve a jogügylet érvénytelen, a harmadik egyetemleges adósra nézve érvényes.......... ........................... ... ... ... ... ... ... ... ... 21 A köztudatba átment gazdasági elvek szerint a kalászos növények fő­képen a magképződés időszakában és ennek czéljaira vonják el a föld­ből azokat az alkatrészeket, a­melyeknek elvonása a föld termőképes­ségét apasztja és ezzel a föld jövő termésének kilátását tetemesen csökkenti, minélfogva az okszerű gazdasági elveknek megfelelően a takarmánynak szánt kalászos növény, még a magképződés beállta előtt, a földtől elválasztandó ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ......... ... 22 Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ha a bérlemény egy része, a haszonbérbeadó hibáján kívül, a haszonbérlő birtokából elvonatik, aránylag­os bérleengedésnek van helye, a kisajátítás utján elvont te­rületekre nézve pedig az 1881. évi 41. t.-cz. 28. §. azt tartalmazza, hogy a haszonbérlők kártalanítási igénye a tulajdonosnak nyújtott kártalanítási összeg törvényes kamataival egyenlítendő ki. — Való ugyan, hogy a gazdasági év a folyó év termésének beszedése után, tehát rendszerint az őszi időszakban zárul, de ez nem áll annak útjá­ban, hogy a felek a haszonbérleti év tartamát ettől a közönséges gya­korlattól eltérően szabályozzák, követendő jogi elvül az szolgálván, hogy a haszonbérlő a bérleménynek arra az évre eső összes jövedel­meit beszedhesse és hasznait kihasználhassa, a­mely évi időtartamra a haszonbért lefizette, ez a czél azonban a termelési évnek az általá­nos gyakorlattól eltérő megállapítása mellett is elérhető ... ... ... ... 24 kártérítési per a helyettesített ügyvéd ellen, ügyvédi mulasztás czimén 25 A felperesi földek használatáért munkával, szolgálmánynyal és pedig egy-egy évre határozott számban megállapított analóg napszám telje­sítésével tartozván az alperesek, a dolog természete szerint annak teljesítésére felhívandók s a munka tárgya nekik kijelölendő; ennek a jogviszonynak a természetéből következik egyrészről az is, hogy a szolgálmányi tartozást a földtulajdonos az által, hogy azt fel nem használja, pénzbeli tartozássá át nem változtathatja s másrészről, hogy feltéve, hogy a zsellérek évi napszámaikat leszolgálni készek voltak, az első évben felhasználatlanul maradt szolgálmányokkal a zsellérek következő évi szolgálmányai nem szaporíthatók ... ... ............. ... ... 25 Anyagi jogszabály az, hogy a vásári helypénzszedési jog haszonbérlője azt a jogot csak abban a mérvben és azok közt a törvényszabta kor­látok közt gyakorolhatja, mily mérvben és korlátok közt az a haszon­bérbe adó vásártartási jog tulajdonosa maga gyakorolhatta volna ... 2. Igaz ugyan, hogy az engedményes az eredeti hitelező jogaiba lépvén, több jogot, mint a­mennyivel az bírt, magának nem igényelhet­i hogy ebből eredően az adós az engedményes ellen jogosítva van mind ama kifogásokat érvényesíteni, a­melyeket az engedményező ellen érvé­nyesíteni jogában állott volna; azonban, ha az engedményesnek az adóslevél engedmény mellett átadott, az adós az új hitelezővel szem-Szem­ben sikeresen nem hivatkozhatik arra, hogy az adóssági viszony csak szm­leges, kivéve, ha erről az új hitelező az engedményezés alkalmá­val tudomással bírt........ ..................................................... ............................. 27 Kötbér az a vagyonérték, a­mi valamely szerződési kötelezettség telje­sítésének biztosítására köttetik ki és a kötbér mellett rendszerint az illető kötelezettség teljesülése vagy­ nem teljesüléséből származó kár is követelhető.­­ A szerződő felek a bérlet idejét, a bér összegét és ennek az egész bérleti időre állandóságát vagy változását az aka­ratelhatározásuk szabadságán alapuló tetszésük szerint állapíthatják meg ; következőképen a bérnek felemelését bármely olyan körülmény­től tehetik függővé, a­mi a törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe nem üt­közik és ilyen megállapodásnak az a jogi hatálya, hogy az illető kö­rülmény megtörténte után a bér az ez esetre meghatározott felemelt összegben követelhető.­­ Általános jogszabály az, hogy valamely tü­zetesen meghatározott szerződési szolgáltatás, ellenkező szerződési ki­kötés hiányában, minden külön felhívás nélkül, ott és akként teljesí­tendő, a hol és miként a teljesítést az illető szolgáltatás természete megengedi és ama szolgáltatás iránt a szerződő feleknek a szerződés­ből kitetsző érdeke megkívánja ... .................................. ....................­ __ 29 A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősséget sza­bályozó 1874 : XIII. t.-cz. 2. §. a vaspálya-társulat kártérítési kötele­zettségének terjedelmét akként állapítja meg, hogy az nemcsak mind­azokat a vagyoni hátrányokat tartozik kárpótolni, a­melyek a halál­eset következtében az elhalt családjára hárulnak, hanem azonfelül az elhalt egyén hátrahagyott családjának tartási illetve neveltetési költ­ségeit is fizetni köteles, a­mennyiben azok a haláleset következtében tőle elvonatnának. A törvény eme követelményéből folyik, hogy a hát­rahagyott család anyagilag lehetően abba a helyzetbe hozassák, a­melyben volna, ha a baleset nem történik, a­miből következik, hogy a kártérítés ez esetben az egész évi járadék meghatározásánál egyrészt az elhaltnak rendes szolgálati illetményén kívül álló többi megenge­dett mellékkeresményei is számba vétessenek, másrészt pedig a hát­­rahagyott család polgári állásához mért megélhetésének a biztosítása is szem előtt tartassák... ... ... ... ............................................... ... ... ... 30 A hazai joggyakorlat által is elfogadott az a jogszabály­, hogy a vissza­vásárlási jog sem át nem ruházható, sem pedig az eladó örökösére át nem szállhat, tiltó törvény­es intézkedés hiányában, nem zárja ki azt, hogy a jog a szerződő felektől különböző harmadik személy javára, a szerződés együk feltételeként, a felek részéről közös akaratmeg­egyezéssel ki ne köttessék ...................... ... ... ................... ... . ... 30 A vasút kártérítési kötelezettsége a bizonyított baleset bekövetkeztének idejével megnyílik ; az a körülmény pedig, hogy a vasút bizonyos ideig a sérülést szenvedett illetményét kiadta, csak akkor szolgálhat alapul, hogy ezt a beszolgáltatott illetményt számításba vegye s ha annak ösz­­szege a megállapított kártérítés összegénél nem csekélyebb, arra az időre kétszeres fizetést ne teljesítsen ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 39 A bérlő részéről pusztán szóbelileg tett és valamely­ szerződésellenes cselekményének jövőben elkövetésére vonatkozó kijelentés sem vala­mely tételes törvénynél, sem az állandóan követett bírói gyakorlatnál fogva a bérbeadót nem jogosítja fel arra, hogy az alapon a bérleti szerződést egyoldalúan megszüntethesse.­­ A szerződésben történt le­­kötelelezés bírói kényszer igénybe vétele nélkül teljesítendő és így a teljesítésnek tényleg elmulasztása már magában véve a szerződés­szegés jogi hatályával bír, következésképen teljesítésnek bírói kény­szer útján megkísérlése és sikertelen volta nélkül is esetleg­ alkalmas arra, hogy a kötelezett teljesítés elmulasztásának a törvényből vagy a szerződésből folyó következményei alkalmaztassanak.­­ A szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentőségének meghatározására nem az a határozó, hogy maguk a szerződő felek azt az ügyletet miként nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanem az ügylet jogi jelentősége azoktól függetlenül a szerződő felek akaratkijelentésének összeségéhez képest az anyagi jogszabályoknak megfelelően határozandók meg. 2­ A bérleti viszony jogi természetével nem ellenkezik az, hogy bér gyanánt a bérlő részé­ről a bérbeadónak már korábban adott érték köttessék ki és hogy az összegileg meghatározott bér czímű változatlan ellenértéken kívül a bér gyanánt tekintendő további ellenérték a bérlemény tényleges jö­vedelmétől feltételezetten állapíttassák meg és az anyagi jog szabá­lyainál fogva az olyan ügylet, a­melylyel a bérlő a bérleményt saját további vagyona hozzájárulása nélkül másnak ellenérték mellett az utóbbinak saját kárára és veszély­ére állandó használatra átengedi, nem megbízási, vagy munkabéri, hanem albérleti viszonyt állapít meg és ez által a bérlő a bérleti szerződést másra átruházza ... ... ... ... 42 Jogszabály az, hogy ellenkező kikötés nem létében a követelés enged­ményezésével, az engedményes nem egyedül a tőkét, hanem azzal egybekötött mellékjogokat, tehát a lejárt kamathoz való jogot is meg­szerzi ; az pedig, hogy az engedményes, az engedményezett követe­lés ellenértékéül mily összeget fizetett, nem bír jogi jelentőséggel, mert az engedmény érvénye nem függ attól, hogy az engedményező ellenértékül az átruházott követelés és járulékainak teljes összegét nyerje, sőt az engedmény hatályára az sincs befolyással, ha ellenér­­ték egyáltalában nem is fizettetett; az a kérdés pedig, hogy az adó­zók a B) alatti kötelezvény kiállításakor bírtak e tudomással arról, hogy felperes az A) alatti kötelezvényen alapuló követelést másra át­ruházta, az ügy megbírálásánál azért nem bírhat fontossággal, mert az engedmény csak az engedményező és engedményes érdekeit érint­vén, az eme jogügyletben részt nem vevő harmadik személyeknek té­nyei a jogügyletben résztvevő felek jogaira befolyással nem lehetnek 42 A kötbér kikötésénél az azzal kapcsolatos vagyoni érdeknek megjelölése nem szükséges ugyan, de az a kikötés önálló szerződés jellegével nem bírván és már a létesített szerződés biztosítására szolgálván, ma­gából a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, a­melynek biztosítására a kötbér kiköttetett és ennek megítélésének a főszerző­désben ki nem fejezett érdek­sérelme alapul nem szolgálhat.­­ A kötbér csak ez iránt létesült előleges kikötés esetében követelhető és különben is a kötbér birság természetével bír; következésképen a kötbér kikötésére vonatkozó szerződési kijelentés szorosan magyará­zandó, tehát a kötbérhez való jogosultság a szerződési kijelentés tar­talmához viszonyítva sem meg nem szorítható, sem ki nem ter­jeszthető, hanem ama kijelentés kifejezett tartalma szerint bírálandó meg.­­ Az, hogy az elvállalt építési munkában vannak-e és mik a

Next