Ügyvédek Lapja, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

kézbesíti, ha az átvevő útlevéllel vagy más okirattal, vagy a helyi hatóság, vagy a kézbesítő közeg előtt ismeretes kezes útján személy­­azonosságát igazolja.­­ Az a körülmény, hogy valaki egy fürdőhelyen hat napja tartózkodik és a szállodában valamely néven szerepel, a körülmények gondos mérlegelése mellett csak annyit jelent, hogy a szállodába szálló vendég a kérdéses néven je­lentkezett és így ez a körülmény a személyazonosság ismeretének feltételezésére nem elégséges. Nem elégséges erre az a körülmény sem, hogy az átvevő a 6 napi ott tartózkodás alatt egyszerű levele­ket kapott................................................................................. ............................ A megajándékozott csak abban az esetben köteles tűrni, hogy az aján­dékozó tartozása az ajándékozott vagyonból kielégítést nyerhessen, ha az ajándékozott tárgy a hitelnyújtáshoz az adott kölcsönre fedezeti alapul szolgált, a­mi a hitelnyújtásnak az ajándékozás idejét megelőző időben való keletkezését feltételezi.............................................................. Átlagos számítás kisajátítási ügyben.................................................................. Haszonbéri szerződés megszüntetése az okszerű gazdálkodás hiánya miatt. Fekete ugar fogalma alá oly földterületnek megmunkált álla­potban egy termelési éven keresztül való szüneteltetése esik, a­mely terület már előzően is gazdasági magvaknak vetés által történt elő­állítására szolgált, ellenben az általánosan elfogadott gazdászati meg­határozások szerint valamely eddig kaszálóul szolgált területnek fel­szántás útján vetés alá való előkészítése, az ugar fogalma alá annál kevésbé vonható, mivel az ugar rendeltetésénél fogva annak megaka­dályozására szolgál, hogy a művelés alatt tartott földterület termőké­pessége, vetés által előállított gazdasági magvaknak gyakori terme­lése által ki ne meríttessék, ennek esete pedig az előzően kaszálónak használt területnél fenn nem forog.­­ Az, hogy valamely földterület két egymás után következő évben hasonnemű őszi kalászos maggal vettessék be, az okszerű gazdálkodással nem egyeztethető meg ... A bírói gyakorlat azt a jogszabályt követi, hogy a felmondási igényre jogosított alkalmazottat, a szolgálatból azonnal való elbocsátásra, jo­gos ok és felmondás nélkül történt elbocsáttatása esetén, a felmondási időre járó illetménye feltétlenül illeti meg s az erre való jog és kö­telezettség tekintetében közömbös az, hogy az elbocsájtott a felmon­dási idő alatt valamely illetménynyel összekötött hasonló alkalmazást nyert-e vagy sem............ ... ........ .............. ... ... ... ... ... ................ Midőn valamely eltartás természetben teljesíttetik, ha ez a viszony a kötelezett hibája miatt nem folytatható, van ugyan helye annak, hogy a természetben való eltartás helyett annak egyenértéke készpénzben ítéltessék meg ; az azonban, hogy felperes időközben férjhez ment és így alperes háztartását elhagyta, jogi alapul nem szolgálhat, hogy al­peres a tartás készpénzbeli egyenértékének fizetésére köteleztessék, mivel a szerződés, ebbeli külön kikötés nélkül, alperes tényén kívül eső okokból, kötelezettségének tartama és terjedelme, a jogosított egy­oldoldalú ténykedésénél fogva, meg nem változtatható.............................. A haszonbéri szerződés ama rendelkezéséből, hogy a haszonbér fize­tés elmulasztása esetén a szerződés megszüntetésének van helye, nem következik, hogy a hasonbérleti viszony a haszonbérleti idő lejárta előtt, egyéb okokból megszüntethető nem volna; minthogy általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbéri szerződés lényeges kikö­tését megszegő haszonbérlővel szemben a haszonbérbeadó a szerző­dés megszüntetését abban az esetben is követelheti, ha a szerződés­ben a szerződésszegés következményéül a szerződés megszüntethe­­tése ki nem mondatott. ..................... .............. ........ ... ___ ............... A szerződéstől való elállás nemcsak határozott akaratkijelentés által, ha­nem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra irá­nyozása iránt mi kétséget sem hagynak fenn. Alperes a ha­szonbérlet tárgyát felperesek birtokába önként visszabocsájtotta, alpe­resnek eme ténykedése alkalmas arra a jogi következtetésre, hogy a felek a szerződést megszüntették. ............................................................... Hazai jogunk szerint valamely távollevő, illetve eltűnt személynek sem életbenléte, sem elhalálozása nem vélelmezhető, hanem bizonyítandó az által, a­ki az egyiket vagy a másikat állítja, illetve, a­ki az egyik vagy a másik körülmény fenforgására igényét alapítja. E szabály alól kivételt az 1868. évi LIX. t.-cz. 523. §-a, azonban csak az 522. §-ban felsorolt jogviszonyokra nézve állapit meg, melyek tehát csak a holttányilvánítási eljárásban foghatnak helyt, következőleg az 1­­581. évi LIX. t.-cz. 90. §. sem nyerhet alkalmazást a holttányilvánítási el­járáson kívül.­­ Az életjáradék oly jogigény, mely az illető sze­mélynek, kinek javára az biztosíttatott, életéhez van kötve, az anyagi jogszabály helyes alkalmazásán alapul az a jogi álláspont, hogy azok, kik életjáradéki részletek fizetésére vannak kötelezve, mindenkor csak az életbenlét igazolása mellett kötelesek fizetni.­­ Az esetben, ha a teljesítési idő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, a követelés megítélésére akadályul nem szolgál az a körülmény, hogy a feltétel előbb nem teljesíttetett ............................................................. A törvény nem tiltja azt, hogy a visszavásárlási jog fentartásával tör­tént eladásoknál a visszavásárlási ár magasabb legyen, mintsem a vevő által eredetileg fizetett vételár volt, illetve a törvény nem tiltja azt, hogy a visszavásárlási jognak az eladó részére való engedélye­zése fejében magának vagyoni előnyt kiköthessen .................................. Ha a szerződés a szolgáltatás lehetetlensége miatt semmis, tehát foga­natba nem ment, az a fél, a­ki a szolgáltatás lehetetlenségét a szer­ződés megkötésekor tudta, a szerződés megkötéséből eredő kárt kö­teles megtéríteni a nem vétkes másik szerződő félnek és e tekintet­ben csak a korlátolás áll fenn, hogy a nem vétkes fél kár fejében nem követelhet többet, mint a­mennyit jogszerűen igényelhetne a szer­ződés hatályossága esetében a másik felet terhelő kötelezettség nem teljesítése miatt. Elmaradt nyereséghez való jogigény csak annyiban nyerhet érvényesülést, a­mennyiben attól a vétkes szerződő fél a­miatt esett el, mert a szerződés joghatályosságában bízva, más, ha­sonló szerződést nem kötött ......... ........................................................ ... A gazdaság önálló vezetésével megbízott gazdatiszt hatásköre nem ter­­­jed ki arra, hogy nagyobb eladásokat eszközöljön ... ............... ......... Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a jövedelmeztetés kikötése nélkül kezelés alá átadott pénzösszeg után kamat csak a törvény ál­tal meghatározott esetekben, vagy kamatfizetés ígérése esetén köve­telhető, ily kikötés nem létében pedig csak akkor, ha a kezelőt a pénz visszaadása körül késedelem terheli.......................... ...................... Családi jog. A hozomány tulajdona a házasság tartama alatt is a nőé marad és csak annak kezelése illeti a férjet, a­miből önként következik, hogy a ho­zomány a férj hagyatékához nem tartozik, következéskép, a­mennyi­ben természetben megvan, a nőnek, esetleg örököseinek kiadandó, a­mennyiben pedig értéke térítendő meg, a hagyatékból mindenekelőtt kifizetendő ......... .. ........................................................... ... ............... ... Az 1874 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontjában foglalt határozott rendelke­zésnél fogva, a házassági életközösséget megbontó házasfél, az élet­­közösség visszaállítására bírói határozattal csak a házastársának el­hagyásától számított 6 hó elteltével kötelezhető. A hat hó letelte előtt az életközösség visszaállítása iránti határozat ki nem bocsátható Férjes nőnek nemcsak erkölcsi, hanem házastársi kötelessége is főleg abban áll, hogy erkölcsös voltát és tiszta életét gyám­­­ba ne keverje, az a viselkedése tehát, melynek folytán hitestársi hűsége kétes hírbe jutott és abban maradt is, az 1894. XXXI t.-cz. 8­0. §-ának a) pontja alá eső házastársi kötelességsértést képez......................... ... ... ......... Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §-ának végbekezdése az iránt rendelke­zik, hogy a házasság ennek a §-nak a) b) c) és d) pontjaiban körül­írt eseteiben is csak akkor bontható fel, ha a felsorolt valamely ok következtében a házassági viszony annyira fel van dulva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlen, ezzel a rendelkezéssel tehát nem teljesen önálló bontó ok van megállapítva, hanem az szigorló feltétele valamely önálló bontó okra alapított ké­­­relem érvényesítésének........ .................................. ..................................... Általánosan elfogadott jogszabály, hogy a házastárs költségét az arra vagyonilag képes férj tartozik viselni. Ebből a jogszabályból követ­kezik, hogy a nőnek, mint a­kinek köréhez a háztartás közvetlen ve­zetése tartozik, a háztartáshoz szükséges bevásárlásai a férj nevében történteknek vélelmezendők, a­miért is a nőnek ilyen bevásárlásai ál­tal kötelezve első­sorban a férj lesz, mint a­kinek nevében az erre jogosult nő eljárt. Ugyanezért és mert viszont a házasság erkölcsi és jogi természetéből következik, hogy abban az esetben, ha a közös háztartás költségeit a férj fedezni képtelen, ez a kötelesség a vagyon­nal bíró nőre hárul. A nő tehát rendszerint csak másodsorban felelős a háztartás czéljaira vásárolt áruk vételáráért. A fentebb említett jog­szabály nem zárja ugyan ki azt, hogy a vélelemmel szemben bizonyít­­tassék, hogy a nő a bevásárlást saját nevében tette, a­mely esetben az ügyletek megkötésére vonatkozó általános szabályok szerint a nő is mint szerződő fél közvetlenül kötelezve lesz ............... ............................ A" törvénytelen gyermek eltartása iránti kötelezettség a nemzés tényén alapul. A természetes apát terhelő ez a kötelezettség az apán kívül álló más egyénre külön kikötés nélkül és a nemzés ténye körüli bün­tetendő cselekményen kívül csak mint hagyatéki teher vagy mint va­lamely vagyonnal járó teher szállhat át .. ... . ... ........................ Az a kérdés, hogy a házas együttélés megszüntetésére felhozott ok elég alapos-e, vagyis hogy bír-e azzal a jogi hatással, hogy a tartási kö­telezettséget a házas együttélést megszakító férj részéről megszüntesse ? Jogkérdés, tehát felülvizsgálat tárgya . A férjet, a­ki a család feje és a­ki a háztartás terhét viseli, döntő szó illeti a házi körre vonatkozó ügyekben. Ennél a jogánál fogva a férj feltétlenül követelheti a ház­tartásból az olyan egyénnek eltávolítását, a ki a családi kötelékbe nem tartozik s különösen követelheti akkor, ha az illető egyén jelenléte — bár csak képzelt ok miatt is — arra alkalmas, hogy a házasfelek között való béke megzavarassék Midőn tehát a feleség a férj ilyen irányú rendelkezésének elenszegül s külö­nösen, ha ok nélkül ellen­szegül, szintén alapos okot szolgáltat a férjnek arra, hogy a házas együttélést megszakítsa ............... ......... ......... ... ... ......... ............... Az a magyar honos nő, a­ki külföldi honos férjét külföldre nem követte, Magyarország területén kötött házasságának csakis érvénytelenítése és nem bontása iránt indíthat pert magyar bíróság előtt ......... ............... Ha a bontásra irányuló kérelem a külföldi bíróságoknak ágytól és asztal­tól elválasztó oly határozatára van alapítva, melyben a házastárs vét­kessége megállapíttatott, ez esetben a magyar bíróság az elválasztó ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába nem bocsát­­kozhatik, hanem az 1894: XXXI. t-czikkben foglalt egyéb bontó okokra vonatkozó jogszabályok alkalmazási nélkül kizárólag az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet keletkezése után felmerült, annak joghatályát utólagosan érintő körülményeknek méltatására és annak eldöntésére van hivatva, hogy az elválasztó ítélettel megállapított tények minő­­síthetők-e az 1891 : XXXI. t­­ez. rendelkezésének megfelelő bontó okoknak ......... .. .............................................................................................— Magyar honosok 1875-ben Bécsben kötöttek polgári házasságot. Mint­hogy pedig országos törvényeink a kérdéses házasság létrejötte idejé­ben a polgári házasságot nem ismerték, az említett polgári házasság alapján törvényesen egybekelteknek nem tekinthetők és az együtt­élésükből származó gyermek is törvénytelen. Az ideiglenes törvény­szabályok 9. §-a értelmében a törvénytelen gyermek az anyai roko­nokkal törvényes öröklési kapcsolatban nincsen, őt tehát az anyai ro­konok hagyatékában az anyjára vonatkozó képviseleti jog meg nem illeti ............... ........................................ .......................................................... Házassági perekben a felek beismerései önmagukban bizonyítékul el-33 39 41 42 42 43 46 49 50 50 Szám Szám Az egyéni tulajdont képező nagy kiterjedésű havasi területek az egyéni részesedési arány megállapításánál számításba nem vétetnek, valamint a külbirtokosok egyéni tulajdonát képező ama birtokrészlet sem, me­lyekről nem bizonyítható, hogy valaha a részesedésre jogosító belsők valamelyikéhez tartoztak, mert beszámításokkal egyeseknek a tényle­ges használat arányában járó igényjogosultsága szenvedne a törvény által nem szándékolt és azért meg sem engedhető megrövidítést, számításon kívül hagyások pedig az illető tulajdonosoknak régibb hazai törvényeink alapján őket megillethetett és megillető jogait egy­általán nem sérti.­­ A közös helyek jogszerű használatára és ennél­fogva arányosítás esetén a jogszerű használatnak mgfelelő részesedésre is csak a belső telkek és ezekhez tartozó külső birtokok birtokosai tarthatnak törvényszerűen igényt; egymagában tehát a külső birtok annak kimutatása nélkül, hogy ez is a részeltetésre jogosító belső telek valamelyikéhez tartozott, a közhelyekből részesedésre jogosultságot meg nem állapít ........................... ............................ ..............................................

Next