Ügyvédek lapja, 1907 (24. évfolyam, 1-54. szám)

Szám ellenes cselekvények bekövetkezése esetére kikötött kötbér követe­lésére nem jogosult...................................................................... . . , 53 Elévülés ablakszolgalomnál. Felperes javára az elbirtoklás megkezdése, a másik szabadsága ellen, azaz alperes azon joga ellen, hogy a saját telkén oly intézkedést tehessen, azt olykép használhassa, hogy fel­peres ablaka világosságot és kilátást ne nyerhessen, csak azon pilla­nattól fogva kezdődik, melyben alperes a tilalomnak engedett . . 53 Induló vasútról leszállás közben történt balesetből­­ folyó kártérítés . 53 Az 1877. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében, a kiskorúak saját keresmé­nyük felett szabadon rendelkezhetnek, mihez képest keresményük, szer­zése tárgyában rendszerint szerződést is köthetnek és ezt a szer­ződést keresményükre terjedhető hatálylyal kötbér kikötésével is meg­erősíthetik ...................................................­­ 54 11 Családi jog.. A törvénytelen gyermek tartási igénye alapján azok ellen is fordulhat, a­kik akár törvény, akár törvényes joggyakorlat értelmében, a ter­mészetes apával szemben tartásra kötelezetteknek tartandók. . . 5 A hozomány átadásának időpontja az 1886 : VII. t.-cz. 21. §-a foly­tán Csak az annak átvételét elismerő közjegyzői okirat bizonyító erejére bir fontossággal. Minthogy azonban alperes ingó dolgot képező hozományának átadását tanukkal kívánta bizonyítani, az ily hozomány átadása nem kizárólag közjegyzői okirattal, hanem más módon is bizonyítható...................................................................................... 7 Felbontatott a házasság­­a házassági törvény 54. szakasza alapján, mert igazoltnak vétetett, hogy alperesnek a nőnemmel szemben fenn­forgó impotencziája már a házasság kötésekor fennállott. ...­­ A m­ő­g­­válóper tartamára ideiglenes, a bontás kimondását­­követő időre végleges nőtartást igényelhet, a­mennyiben azonban ideiglenes nőtartás részére a per folyamán, illetve a H. T. 99., 102. §§-ai értelmében hozott bírói határozattal nem állapíttatott meg, csak * a végleges nőtartásra tarthat igényt................................................. 10 A házassági szerződésben meghatároztatott, hogy az alperest 3000 kor. fogja megilletni a felperesnek előtte történő elhalálozása esetében, úgy az esetben is, ha a­­felperest, ennek hibájából, elhagyni kényszerülne. A 2000 koronát tehát írott hitbérnek kell tekinteni, mert a­ felperes, mint jegyes részéről a házassági hűség feltétele alatt és első helyen a házasságnak a felperes halála folytán történő megszűnése ese­tére köteleztetett. Hogyh­­a 2000 korona tekintetében a felperes köte­lezettsége megszűnik, ha az alperes a felperest, ennek hibáján kívü­l elhagyja, ez a kikötés az írott hitbér jogi természetével nem ellen­kezik s ezért hatályosnak tekintendő.................................. 1-Kétségtelen, hogy a házasfelek különélése esetén a férj által a nőnél levő gyermek részére fizetett havi tartásdíj a gyermek tartásával és neveltetésével rendszerint járó összes szükséges kiadások, tehát az annak gyógyításából felmerülő költségek fedezésére is szolgál, nem mentesül azonban ez által az atya a további fizetés alól abban az esetben, ha a gyógykezelési költségek a gyermek oly rendkívüli súlyos megbetegedése következtében állottak elő s oly tetemesek, hogy az erre a rendes havi járulékból egyáltalán nem­ fedezhetők. Ugyanőt terhelik hasonló körülmények között a súlyos megbetegedéssel ösz­­szefüggő s vagyoni viszonyaival arányban álló üdülésből származó kiadások is............................................................................ . . . ,­­ 18 Nincs ugyan törvény által tiltva, hogy a házastársak közszerzeményi jogaikat ti törvénytől eltérően szabályozzák, tehát, hogy a törvény szerint őket megillető közszerményi jogról le is mondjanak és ez a szerződési szabadságuk, a­mennyiben még tényleg nem létező vagyonra vonatkozik, a leszármazóikat megillető kötelesrész által sem korlátoltatok, mivel kötelesrész csak a már meglevő vagyonból illet­heti a leszármazókat. Olyan ,közszerzeményi vagyonra nézve azon­­ban, mely már a közszerzeményi jogról való lemondás időpontjá­ban a házassági együttélés tartama alatt tényleg megszereztetett, a lemondás a leszármazók köteles részét nem sértheti.................................. 13 A házastársak ágytól és asztaltól való különélését­­ elrendelő ítéletben a bíróság a H. T. 102. §-a szerint a különélés elrendelésén felül ,csak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek táb­lája és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása felől intéz­kedik ideiglenesen, a hozomány biztosítása iránti rendelkezés tehát annak az ítéletnek nem tárgya........................................­........................ 19 Habár­ a­­kereset )a házassági törvény 80. §-ának a) pontja alapján indít­tatott, a felső bíróságok az ágy és asztaltól való különélést nem rendelték el, hanem felperesi keresetével elutasították ..... 21 Felperes az ingatlanok egy részét fiára ruházta s az élethosszig tartó haszonélvezetet a maga részére fentartotta; a szerződés értelmében a fiú köteles gyámoltalan öcscsét tartani s neki nagykorúságának elérésekor 200 koronát fizetni, ha azonban továbbra is tartásra szorul, azután is tartani, a­mely esetben a 200 koronát nem kell megfi­zetni. Minthogy pedig ez a tartás s az esetleg fizetendő 200 korona az átruházott ingatlanok jövedelméből fedezhető, felek közt létre­jött jogügylet ajándékozás.­­ Durva hálátlanság okából az olyan ügylet is visszavonható, a mely csak részben ajándékozás. .... 23 Felperesnő az 1894: XXXI. t.-cz. 100. §-ában meghatározott záros határ­időn belül az eljárás folytatása iránt kérvényét­­ beadta, ennélfogva azon körülmény, hogy az ezen kérvény alapján a kitűzött békélte­tésre és folytatólagos tárgyalásra peres felek egyike sem jelent meg, nem vonja maga után azt­­a következményt, hogy a keresettel folya­matba tett per megszüntetik, hanem az eljárást csak szünetelőnek kell kimondania ............. . . . . 23 Nemcsak a házassági életközösség természetéből, hanem a házastársak között­­fennálló jogegyenlőség és viszonosság követelményeiből is önként következik, hogy a feleség férjét, ha ez vagyontalanságánál és kere­setképtelenségénél fogva erre rászorul, köteles eltartani .... 23 Az a körülmény, hogy a szerződő felek a jogügylet tekintetében a «Morgengabe» kifejezést használják, mit sem bizonyít az írott hitbér elfogadhatósága mellett, midőn a szerződésnek a jogügylet minősé­gére nézve egyedül döntő tartalma a hitbér intézményének jogi ter­mészetével ellentétben áll; különben is a felek a «Morgengabe» mellett Szám a «Geschenk» kifejezést is használják, mi arra mutat, hogy ezen köz­keletű jogi műszókat az azokat jelző jogintézmények tartalma iránti kellő tájékozottság nélkül alkalmazták. A szerződés tartalma szerint az a felperes és­­az I. r. alperes közt tervbe vett házasság reményé­ben és czéljából köttetett. Minthogy a felperes és az I. r. alperes közt megkötött házasság érvénytelennek mondatott ki, ezt a semmis házasságot tehát úgy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna (1894: XXXI. t.-cz. 46. §.) és igy alperes az ajándékba kapott tár­gyakat felperesnek visszaadni köteles . 24 Ingatlanok átruházásával egyidejűleg az átadó házatársak javára kikö­tött használati jog, külön kikötés hiányában, az egyik házastárs elha­lálozása után a túlélt házastársat egészben megilleti............................. 26 Megtámadása a házasságnak, mert alperes bőrbetegsége már a házas­ság megkötése előtt fennállott.................................................................... 28 Ha a házastársak közös tulajdonát képező ingatlanok egyik fél által történt eladásához a másik fél hozzá nem járul, az egész szerződés hatálytalan.............................................................................­­­8 Az Amerikában ismert helyen lakó felperes, ha a békéltetési tárgya­lásra személyes megjelenésben - Amerikában való tartózkodásár­a tekintettel — akadályozva van, hiteles okiratban foglalt nyilatko­zatot tartozik bemutatni arra nézve, hogy az alperessel a kibékü­lésre hajlandó-e vagy nem?.......................................................................... 23 Annak megállapítása, hogy a nő férje nevét a házasság felbontása után is viselheti, hivatalból vizsgálat tárgyát nem képezheti, hanem a bíróság ezt az ítéletben csak akkor foglalja be, ha a nő a perben kárt ■ A magyar honosságot nyert házastá­r­s a H. T. 77. §. b) pontja esetében azonnal jogosítva van a házassági életközösség visszaállítására irá­nyuló birói felhívás kibocsátását kérni s illetőleg ennek alapján a bontásra irányuló keresetet megindítani........................................................ 29 A nő férjét más világrészbe, hová a férj önként tette át lakását, követni nem tartozik s igy az Amerikában lakó férj a házassági törvény 77. szakasza alapján nem indíthat keresetet, mert az asszony a visszatérésre irányuló birói meghagyásnak nem tartozik eleget tenni.............................................................................................................................84 Az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-a szerint a születlen árva tartási kötelezett­sége a nagyszülőkre száll át. A törvény ezen rendelkezésében nincs sorrend megállapítva arra nézve, hogy ha mindkét ágbeli (apai és anyai) nagyszülők élnek, ezek közül első­sorban melyik ágbelit ter­helje az eltartás kötelezettsége. De ilyen sorrend az idézett törvény 39. §-ának a gyámságra vonatkozó jogosultság sorrendjét meghatá­rozó rendelkezése alapján sem állapítható meg, mert a gyámság a tartási kötelezettségtől teljesen független. Arra való figyelemmel tehát, hogy az unokát a nagyszülőkkel szemben az eltartás kötele­zettsége egyenlően terheli, akár apai, akár anyai, akár mindkét ágbeli nagyszülők szorulnak eltartásra, a gyámi törvény 11. §-a fentebb idézett rendelkezésének helyes magyarázata csak az lehet, hogy az eltartásra szoruló unoka ebbeli igénye egyenlőképpen mindkét ág­beli nagyszülő terhére esik.......................................................................... 35 Az a körülmény, hogy felperes vadházaságban él, nem elégséges ugyan annak megállapítására, hogy köztudomásúlag fehér életet folytat, me­­t a vadházasság erköl­cstelen volta daczára még nem enged követ­keztetést a feslettséggel azonos értelmű ledérség fenforgásár­a, mind­amellett az a feleség, ki férjétől különválva férjének életbenléte alatt más férfivel vadházasságban együtt él, ebbeli magatartása miatt nyugbérre igényt nem tarthat.......................................... 41 Az özvegyi jognak a kötelesrész tekintetében való korlátozása, iránti kérelem a kötelesrész kiszolgáltatása iránti kereseti kérelemben benn­­foglaltatik.­­ Habár bizonyítva van, hid­gig a nőnek hozománya volt, de mivel a hozomány megkapása után a közös és kölcsönös végrende­letben minden vagyonát a férjével, az örökhagyóval közös szerze­ménynek ismerte el s illetve nyilvánította, ez által lemondott arról a jogáról, hogy hozományát a férje hagyatékából követelhesse. — Örökösök pertársi viszonyából a perköltségre nézve egyetemleges köte­lezettség nem származik..................................................., 45 Az ajándékul adott vagyon a közszerzemény kielégítésére csak abban az esetben számítható a hitvestárs terhére, ha az ajándékozási szer­ződésben ez iránt kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az aján­dékozónak az a c­élzata, hogy az ajándék tárgya a közszerzemén­y kielégítéséül beszámíttassák, a fenforgó körülményekből megállapítható 48 A férj nejének pazarlás fogalma alá eső megrendeléseiért csak, abban az esetben felelős, hogy­ ő (a férj) azok megrendeléséhez vagy átvételé­hez valamely jogi hatályú ténynyel előzetesen vagy utólag hozzájárult. 48 A nemzetközi magánjog elvei a bírói ítélkezésnél csak ott (és csupán annyiban nyerhetnek érvényesülést, a­hol és a­mennyiben a szóban forgó jogviszonyokra való alkalmazhatásukat az illető ország tör­vényei idegen állam szuveranitásába nem ütköző szabályozással­­ki nem zárják. A magyar házassági jog (1894: XXXI. t.-cz.) azonban, tekintettel Horvát-Szlavonországoknak igazságszolgáltatási autonómiá­jára és a magyar szent korona­­egész területén egységes magyar állampolgárságra, a házasságra, a házassági jogviszonyoknak Horvát- Szlavónországokat illető vonatkozásaiban a bírói hatáskörre nézve is oly határozott rendelkezéseket tartalmaz, hogy azokkal szemben vagy azok mellett nemzetközi magánjog elveinek alkalmazhatását kizárt­nak kell tekinteni. — Az 1894 : XXXI. t.-cz. 147. §-ában gyökerező attól a szabálytól, mely szerint a Horvát-Szlavonországokkal való vi­szonylatban a házassági perekben nem­ a felek lakhelye, hanem­ a köz­ségi illetőség a döntői a magyar bíróságok és első­sorban­­a magyar kir. Ourra soha el nem tértek, de a világosan rendelkező­­törvény megsértése nélkül el sem térhettek. — Felperes Győrött született, a házassági bontóper megindításakor győri községi illetőségű Volt s (jelen­leg is az, tehát magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár és így az alperesként perben álló neje, daczára annak, hogy házas­ságuknak Zágrábban történt megkötése óta szakadatlanul Zágrábban laktak együtt és most is, -­bár különváltan, férjhezmenetelével szin­tén győri községi illetőségűvé vált, következéskép a peres felek mind­egyike magyarországi községi illetőségű magyar állampolgár lévén, reájuk kizárólag az 1894 : XXXI. t.-cz. hatályosságának területén birói hatóságot gyakorló magyar bíróságnak hozandó ítélete lehet csak hatályos......................................................................... . , , , . , 48 A nem vétkes nő végleges nőtartási igényét a házassági bontóperen kívül csak abban az esetben érvényesítheti, ha azt már a házassági bon-

Next