Ügyvédek lapja, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

TÁRGYMUTATÓ a „JOGESETEK“-nek, mint az „ÜGYVÉDEK LAPJA“ mellékletének 1911. évi folyamához. Szám Polgári törvénykezés. Dologi jog. A fővárosi építési szabályzat és az állandóan követett szokás szerint uj utczák nyitása esetében minden tulajdonos, a kinek telke a nyitott utcza mentén homlokzatot nyer, a homlokzat kiépítésére a székesfővárostól engedelmet csak úgy nyerhet, ha az önköltségnek a telekre eső részét a fővárosnak megtéríti. Ez a fővárosban újonnan nyitott utczák mentén fekvő telkeknek olyan terhét képezi, melyet az esedékesség beálltával mindenkor az illető ingatlannak tulajdonosa fizetni tartozik és ha ilyen telek eladatik, a vevő uj tulajdonos nem védekezhetik azzal, hogy a vételkor a teherről tudomása nem volt • 4.7 A jelzálogos hitelezőnek perbevonása ugyan nem szükséges abban az esetben, midőn a tulajdonközösségnek árverés útján leendő megszüntetésére irányul a kereset, de szükséges és pedig a közös tulajdon természetben való megoszthatóságának kérdésére való tekintet nélkül, hogy a haszonélvezeti szolgalom joggal biró egyének perbe, vonassanak ' 11 A vásárjog tulajdonosát egyedül az a kötelezettség terheli, hogy a vásár megtartására szolgáló alkalmas területről gondoskodjék, attól azonban, hogy az e célra általa kijelölt területet a viszonyok változása esetén az illetékesközigazgatási hatóság hozzájárulásával más helyre áthelyezhesse, el nem zárható 20 Az 1871. évi XLII. t.-czikk 8. §-a az adómentességet az 1. s.értelmében csak a szabályozási vonalon engedélyezhető építményekre biztosítja, következéskép az adómentesség a törvény alapján megállapított szabályozási vonalon kívüleső és a közterületbe (utcza, tér) bevont, tehát be nem építhető terjedékekre ki nem terjeszthető és ezek kártalanítási áránakmeghatározásánál a rendkívüli adókedvezmény általokozott értékemelkedés számításba nem vehető 11 A volt földesúr a malomjogbban, mint kisebb királyi haszonvételi jogban foglalt mindazokat a jogosítványokat, amelyek őt az adománylevél és régibb törvények szerint az akkor létezett száraz és vízimalmoktekintetében megillették, ma is gyakorolhatja. Ez a joga azonban gőzerővel működő gőzmalmokra és az azokban űzött iparral kapcsolatos vámörlésre, szemben az1880:XXXIV. t.-cz. rendelkezéseivel, magyarázat utján ki nem terjeszthet 10 A közös vagyon kezeléséből külön kikötés nélkül is folyik a számadási kötelezettség 1 ~a Ingatlanok becslésénél, különösen akkor, ha régibb házról van szó, az értéknek a tisztahozadék alapján való kiszámítása rendszerint 5 százalékos vagy ennél magasabb kamatláb alapul vételével szokott történni . 30 A peres községek közta vitás területre nézve évek óta folytonos viszályok segyenetlenségek voltak, ez idő alatt tehát a birtoklás békésnek nem tekinthető ! 40 Alefoglalt ingóknak a vásárra történt elvitele által bérbeadó törvényes zálogjogát el nem vesztette, a mennyikor a bérbeadó a lefoglalt áruknak a kibérelt helyiségből piaczra vitelét megakadályozni jogosítva nem lévén, az ily ideiglenes elszállítás ténye az ő törvényes zálogjogának hatályát meg nem szünteti . 40 Nincs olyan jogszabály, mely arra jogosítaná a hitelezőt, hogy a több különböző követelésnek együttes biztosítására adott ugyanazon zálogtárgy értékesítéséből befolyó összeget -kifejezett megállapodás nélkül abiztosított követelés alapján - egyetemlegesen kötelezettek valamelyikének hátrányára elsősorban és kizárólag egyik vagy másik követelésének kielégítésére fordítsa, mert más kikötés hiányában az ily zálogtárgy minden megkülönböztetés nélkül egyaránt szolgál valamennyi követelés látványos biztosítására 45 oly esetben, midőn a végrehajtató alzálogjoga a telekkönyvben már be van jegyezve és csupán az előjegyzés igazolásáról van szó, nincs törvényes akadály arra nézve, hogy a perbíróságnak a végrehajtást rendelő végzése alapján a végrehajtó javára már előzőleg előjegyzett alzálogjog, bár a kiküldöttkirendelése mellőztetett, igazoltnak kimondassák • 21 Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a hitelező az egyetemleges adóstársi viszonyból származó az a jogát, hogy a követelését bármelyik adósától egészen követelheti, a minek további következményéül egyik vagy másik adóstársát a kötelezettség alól felmentheti s az az ellen fennálló zálogjogáról tetszése szerint le is mondhat, korlátlanul csak akkor gyakorolhatja, ha az 1881. évi LX. t.-cz. 190. s Szám §-ának esete fenn nem forog. — Ha jelzálogilag biztosított követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli, az állandóankövetett birói gyakorlat szerint a hitelezőnek nem áll jogában követelésének az elárverezett ingatlan vételárából leendő kielégítéséről lemondani, hanem kötelességében áll az elárverezett ingatlan vételárából követelésének legalább is aránylagos részét érvényesíteni 26 Egyetemleges zálogjognak részleges törlése csakis az egyik jelzálogos ingatlanra nézve el nem rendelhető 13 Ugyanazon ingatlannak többszörös telekkönyvezése oly szabálytalanság, mely a telekkönyvnek további szabályszerű vezetését gátolja s igy bármely úton jutott is a (többszörös telekkönyvezés esete a tkvi hatóság tudomására, azt hivatalból megszüntetni tartozik, akár ugyanazon , község, akár különböző községtelekkönyvében van ugyanaz az ingatlan többször felvéve. — A többször telekkönyvezett ingatlan az 1886. évi XXIX. t.-cz. 2. §-ában foglalt szabálynál fogva annak a községnek a telekkönyvében hagyandó meg, a melyhez az ingatlan a közigazgatási beosztás szerint tartozik. — A többször telekkönyvezett ingatlan a tényleges birtokos nevére veendő fel 10 Az úrbéri jogviszonyból származó igények kiigazítási per utján nem érvényesíthetők ■ 13 A telekkönyvi felvétel arra nézve, hogy a zsellértartozások megváitha- tók-e vagy sem, az 1896. évi XXV. t.-cz. 1. és 2. §-a és a telekkönyvi rdzs. 4. §-a értelmében jogilag mi befolyással sem bírhat 21 A birtokrendezési eljárás során annak a kérdésnek eldöntése, hogy valamely belsőség bír e oly jogi természettel, hogy annak alapján a belsőség tulajdonosa a közös használatú területből részt követelhessen, a birtokrendezésre illetékes úrbéri bíróság hatáskörébe tartozik 23 . Annak a kérdésnek a megalapítása, hogy van-e felpereseknek kereseti joga arra nézve, hogy mondassák ki ítéletileg, miszerint a hitbizományban az alperesek általában, különösen alperest a legközelebbi várományosi jog meg nem illeti, daczára, hogy alperesek a felperesek kereseti joga ellen emelt kifogást elejtették, hivatalból vizsgálandó 12 A bányaközigazgatósági hatóságok hatásköre nem terjed ki arra, hogy közpolgári perek vitelére vonatkozó meghatalmazásokat őrizetbe vegyenek s az általuk vezetett könyvekben nyilvántartsanak, hanem azily meghatalmazás az Á. B. T. 188. §-a szerint adott meghatalmazás, amely '3* bányahatóság területén nem lakó bányavállalkozó részéről a bányaközigazgatási barósággal szemben jelentendő be a bánya- közigazgatás lehetővé tétele czéljából 3*1 kötelmi jog. Az a körülmény, hogy valamely vagyontömeg bírói zár alatt áll, és annak kezelésére zárgondnokot rendeltek, nincs azzal a jogi kihatással, hogy a zárlati kezelés alatt álló vagyontömeg önálló, külön jogi személyiséget alkotó gazdasági alanynyá alakuljon át, amiből folyik az a tány, hogy a bírósági zárlat a tulajdonosnak tárgyi felelősségét meg nem szünteti . 19 Azt a kérdést, hogy valamely kötelezettség fennáll-e vagy megszűnt, nem a jogosított egyoldalú megítélése vagy akarata dönti el, hanem azok a némlyek, amelyek szerződés vagy jogszabály értelmében a kötelezettség megszűntét vonják maga után.— Az elmebetegség fenforgását a gondnokság alá helyezés ténye bizonyítja, mivel az csak a cselekvőképtelenségnek hivatalos tanusítása, hanem az, hogy az illető egyénből hiányzik a józan belátásnak, a beszámítható elhatározásnak és a szabad akarat nyilvánításának az a lehetősége, amely a hatályosjogügylet megkötésének egyik alapfeltétele 2. A szerződésben foglalt az a kijelentés, hogy alperes úgy adja el az ingatlant, a Kitint ő aért bírja, vagy bírni jogosult, közelebbi meghatározás hiányában, csak az ingatlan térfogatára vonatkoztatható, mindazokra a közt ési magántartozásokra kiterjedőnek kellett tekinteni, amelyek az adásvételi szerződés megkötése idejében fennállottak és az ingatlan tulajdonosa ellen érvényesíthetők voltak . Felperes az őt egyoldalúan kötelező nyilatkozatot annak a fenyegetésnek hatása alatt keletkezett félelmében állította ki, illetve írta alá, hogy a nyilatkozatnakki nem állítása esetében az alperes ellene sikkasztás miatt bűnvádi feljelentést fog tenni. Az ily helyzetben létrejött egyoldalúkötelező jogügylet egész megtámadott terjedelmében semmis, tehát jogilag hatálytalan. 50 A harmadik személy javára kötött szerződésben az annak részére kikötött jogot a kedvezményezett harmadik személy a szerződésről történt értesítés folytán megszerzi,aminek az a jogi következménye.