Ügyvédek lapja, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

N­ . adó, a­melyet a sérült a baleset idejében, vagy azt közvetlenül megelőzőleg élvezett 30 A kártérítési igény a kárt okozó esemény beálltával nyílik meg és az üzemben továbbra is alkalmazott kártérítésre jogosult a kártérítés megállapítását követelheti a­rra az esetre, ha a szolgálati viszony meg­ fog szűnni 16 A­­ki nem közönséges fuvarozási ügylet folytán használta a gépkocsit, hanem azt hosszabb időre bérbe vette s azzal a bérlet tartama alatt kizárólag rendelkezett. a gépkocsi üzemében bekövetkezett balesetért felelős 16­­ Az, a ki másnak üzemében testi sérülést szenvedett, a sérülés káros következményeinek­­hárítása végett az üzem­tulajdonos által felaján­lott és szakértő orvosok véleménye szerint a sérült teljes gyógyulást eredményezhető gyógymód igénybevételét meg nem tagadhatja, kivé­­vén, ha a gyógymód az életet veszélyeztető műtét alkalmazásával járna 13 Jogszabály, hogy az osztható­ jognak megfelelő követelést a több jogo­sult közül azoknak egyike is érvényesítheti a kötelezettel szemben Si A kezes elvállalt kötelezettsége alól jogszabály szerint mentesül abban az esetben, ha a hitelező követelésének biztosításául szolgáló zálogot, mely a követelés teljes fedezésére elegendő értékkel járt, a kezes bele­egyezése nélkül az adósnak kiadta 19­­ A személyhez kötött jogosítványoktól eltekintve, engedményezés tárgya lehet­­minden magánjogi kötelmen alapuló jog, jogosítvány e követe­lés, tehát az a jogügylet is, a­melynek alapján a vevő követelhette egy­­ harmadik személytől mint eladótól, hogy az a neki eladott rés szállítani kötelezett árut az engedményesnek szállítsa 38 jogszabály ugyan, hogy a fizető adós a hitelezőtől a fizetés ellenében nyugtát és telekkönyvi bekebelezés esetén törlési­­engedélyt követelhet, de fennek bélyegköltsége a fizető adóst kikötés nélkül is terheli és csak a nyugta és engedély elkészítése esik a hitelező terhére . 39 Általános elfogadott jogszabály, hogy jövedelmeztetés kikötése nélkül kezelés alá adott pénzösszeg után kamat csak a törvény által­­ meg­határozott esetekben vagy kamatfizetés kikötése esetében követelhető, egyébként pedig -­csak akkor, hja, a kezelőst a pénz visszatartása körül késedelem terheli 13 A tehermentesítés elmulasztása esetén a vevő vagyonjogi érdekeinek biz­tosításául bírói letétbe az az összeg helyezendő, a­mely az eladott ingatlan tényleges és valóságos értékének megfelel, ennek meghatáro­zásánál pedig nem szolgálhat alapul az az ár, a­mely árban a vevő azt vette, hanem az a forgalmi érték, melylyel az ingatlan bír 3 Tartozással megterhelt vagyon elajándékozása­­esetében, ellenkező kikö­tés hiányában, az elajándékozott vagyon tulajdonjoga a teherrel együtt száll át át megajándékozottra 47 A családtagok között létesült vagyonátruházás egy harmadikkal szemben akkor is hatálytalan, ha bizonyíttatik, hogy az átruházó kapott ugyan ellenértéket, de az nem fordíttatott az ő adósságának kielégítésére 30 Jogszabály szerint a hatósági engedély meg nem szerzése a használatot kizáró a­zok közé a hiányok közé tartozik, melyek miatt bérlő a bér­leti szerződéstől elállni jogosult ' 41 A fővárosi Lakbérleti szabályrendelet 11. és 12. §-a alapján azon a czí­­men, hogy­­a lakás egy vagy néhány patkánynak egy vagy néhány íz­ben­­abban történt megjelenése miatt a tisztasági és közegészségi kö­vetelményeknek meg nem felel, a bérlőt nem illeti meg a rögtöni hatályú felmondás joga 38 Ha bérlő a fővárosi lakbér-szabályrendelet 9. §-a 4. bekezdése alapján a szerződéstől elállani ,,nem kívánt.. .hanem ,teljesítést akart követelni, akkor legkésőbb 3 napon belül a bért fizetés joghatályával „bírói letétbe helyezni tartozik, mert ennek teljesítése előtt viszont az átadást teljesíteni a bérbeadó sem köteles 18 Személyi és családi jog. A kiskorúak az 1877: XX. t.-cz. 3. §-a szerint terhes szerződést csak a saját keresményükre vonatkozóan köthetnek. A nem kiskorú keresmé­nyére szorított, hanem nyilván annak összes vagyonából fizetendő köt­bér fizetésének elvállalása a törvény most idézett kivételes rendelke­zése alá nem vonható, hanem azon általános szabály szerint bírálandó meg, a­mely szerint a kiskorúak terhes szerződést érvényesen csak gyámhatósági jóváhagyással köthetnek 44 Az alapítvány létesüléséhez a vagyon kirendelésén és a czél meghatáro­zásán kívül az szükséges, hogy az alapítvány valamely jogi személy szervezetébe beilleszthető legyen, vagy az alapítványnak szervezete egyébként a végrendelkező által legalább általánosságban megjelöltessék 27 Örökbefogadási­­szerződés felbontása iránt kötött szerződés gyámható­sági jóváhagyásának jogi akadálya nincs, de a kérdés elbírálásánál a kiskorú érdekeire figyelemmel kell lenni 29 Semmisnek kimondott házasságból származó gyermek törvénytelenségének kimondása iránt a kir. ügyész nem bir aktorátussal 3 A hágai egyezmény az annak életbelépte előtt folyamatba tett perek­ben is alkalmazandó 48 A bíróság által a H. T. 77. §. a) pontja alapján kibocsátott,­ ez ellet-­­ közösség _ helyreállítására kötelező birói meghagyás ellen felfolyamo­dásnak nincs helye 49 Akkor, a­­mikor felperes a közös lakásból eltávozott és a mikor alperest a házassági életközösség folytatására felhívta, felperesnek rendes la­kása még nem­­ volt, hanem egyik rokonánál, ennek szívességéből tar­tózkodott és miután maga sem állítja, hogy ez a tartózkodó hely al­kalmas volt a házassági életközösség folytatására oda alperes felperest követni nem volt köteles . A házastársat jogos ok nélkül való elhagyás ténye bontó okot képez és ezen elhagyás állandó és folytatólagos voltánál fogva elévülés­­alá nem esik 41 Az elhagyás a magyar állampolgárság megszerzését megelőzően több mint 6 hónappal történvén, így a felperes a magyar honosság meg­­szerzése. Után azonnal jogosítva volt nejét a házassági életközösség visszaállítására­­bírói úton felhívni; ennélfogva a felperes keresetével az okból, hogy a magyar honosság megszerzésétől a visszahívási kér­vény beadásáig a­ H. T. 77. §. a) pontjában említett 6 hó nem telt el, elutasítható nem volt 21 A­­házastársak bármelyikének az a ténye, hogy a házasság fennállása alatt idegen személylyel ágyassági viszonyban él, tekintet nélkül a házasfelek társadalmi állására, a közfelfogás és az erkölcsi rendnek egy­formán alkalmazandó szabályai szerint, az erkölcstelen élet megátal­kodott folytatásának tényálladékát foglalja magában; téves tehát a másodbíróságnak az a meghatározása, hogy a felperesnek alperes nő­vel­­folytatott ágyassági viszonya a fontosabb társadalmi helyzeténél fogva a felperes terhére csupán a H. T. 80. §. a) pontjában körülírt bontó okot állapítja meg 13 A tettleges bántalmazás a házasfelek között kölcsönös lévén, felperesnek alperes irányában elkövetett tettlegessége sem a házassági életközös­ség megbontására, sem az életközösség helyreállításának megtagadá­sára jogos okul nem szolgálhat 42 Abban az esetben, ha a házasság az elsőbíróság által a kereset és viszonkereset alapján mindkét fél hibájából bontatott fel, de az ítélet ellen csak az egyik fél él fellebbezéssel, a házasság felbontásának kérdése úgy a keresetnek, mint a viszonkeresetnek szempontjából felülvizsgálandó 19 A bontó kereset elbírálásánál a házassági viszonyt a maga egészében és így a házasélet összes mozzanatainak egybevetésével kell vizs­gálat tárgyává tenni. A per elbírálásánál tehát felperes magaviseletét viszonkereset nélkül is mérlegelni kell 45 Ha a kereseti jog keletkezését illetően a férj sérelmes viselkedése fenn is forog a férj nincs elzárva annak bizonyításától, hogy a nő külön tartásra vonatkozó jogát időközben beállott vétkessége követ­keztében nem érvényesítheti ‘ 32 Házassági érvénytelenítő és bontó perben az ideiglenes nőtartási intéz­kedésnek az a czélja, hogy a nő tartása a per értelmében hozandó ítélet jogerőre emelkedéséig, a tartásra kötelezett férjjel szemben bi­zonytalanságban ne maradjon. Minthogy pedig a Jik­ri a vétkesség kér­désében az ágytól és asztaltól való különélést elrendelő ítéletben nem határozhat, az ideiglenes nőtartásdíjnak megítélése sem a férjnek, sem a nőnek vétkességétől függővé nem tehető. Ez alapon az állandó bírói gyakorlat a H­. T. 102. §-ának az ideiglenes nőtartásról szóló rendelkezését akkér értelmezi, hogy a férj az ideiglenes nőtartás alól csak akkor menthető fel, ha a nőnek a megélhetésre elegendő Va­gyona vagy keresete van és a férjnek vagyoni viszonyai annyira ked­vezőtlenebbek, hogy jövedelme saját szükségletét vagy épen nem, vagy csak alig fedezi 13 Az 4894: XXX. t.-czikknek nincs olyan rendelkezése, a­mely a már megállapított végleges nőtartási kötelezettséget a volt férjnek idő­közben rosszabbodott vagyoni helyzete,, vagy volt neje vagyoni viszo­nyainak megjavulása esetén megszüntetné. Azonban a házastársak vég­leges nőtartási kötelezettség­e megszűnésének feltételeként egyezségiig a Vagyoni viszonyaikban időközben bekövetkező változásokat is meg­állapíthatják 17 A közjegyzői okirat szerint a felek megszüntették közös háztartásukat­ és a férj kötelezte magát, hogy a különélés­­tartama alatt ideiglenes nőtartási díjat fizet nejének. Az utóbb bekövetkezett együttélés nem a jogügyletet teszi hatálytalanná, hanem csak az együttélés tartamára az esedékes részlet iránt való kötelmet szünteti meg 14 A házastársak által kötött egyezség érvényessége kifejezetten attól té­tetett függővé, hogy a felek házassága a felperes által megindítandó kereset folytán felbontassák. felperes a bontópert megindította, en­nek folytán a házastársak házasságait a Isik. törvényszék és a kir. Ítélő­tábla felbontotta, a m. kir. Curia azonban a hivatalból felterjesz­tett­­periratokat a nő időközi elhalálozása folytán, az ítélethozatal mellőzésével az elsőbírósághoz visszaküldött®. Kimondatott, hogy a curiai ítélet meghozatalának elmaradása a felperes kárára nem szol­gálhat 25 A peres felek között kötött házasság, semmisnek mondatván ki s az ajándékozás felperes részéről kétségen kívül érvényes házasság kötése, illetve a házassági életközösség fentartása szempontjából létesülvén, az ajándékul kapott tárgyakat alperes az ajándékozó felperesnek vissza­adni köteles 24 jogszabály az, hogy a házasság tartama alatt szerzett tárgyakra és ezek jövedelmeire a rendelkezés és a kezelés joga azt a házastársat illeti, a kinek külön vagyonából az származott és igy az egyik házas­társ külön vagyonából származott vagyon a másik házastárs tartozásá­nak fedezésére nem szolgálhat 44 A férj a hozományt feleségének huzamos ideig tartott betegeskedésére és gyógykezeltetésére költötte el és igy annak újbóli kifizetésér­e nem kötelezhető . A­­hozománynak törvényen alapuló rendeltetése, hogy a házassági terhek könnyebb viselésére szolgáljon. Ebből önként következik, hogy a még át nem adott hozomány és a hozománynak még át nem adott kamata iránti követelésnek jogszerű érvényesítése ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az érvényesítés idején a házastársak közös háztartásban folytassák a házassági életközösséget,, s illetve, hogy abban az ,idő­­ben a­melyre a kamat igényeltetik, még együtt éltek legyen . A házassági kötelék fennállása alatt a házastársak valamelyike által a másik házastársnak adott kölcsön visszakövetelhető a törvényes alak­ban létrejött kölcsönügylet, ha a követelés egyéb feltételei fennfo­rognak, a házasság fennállása alatt is érvényesíthető 3 Szám- Polgári perrend, végrehajtási eljárás. Annak l az állítólagos mulasztásnak ,és illetve szabályellenes eljárásnak­ elbírálása, hogy la felperes az 1897. évi február hó 3. és 4-dike kö­zötti egész éjjelen m át nagy hidegben őrszolgálat tételére kényszerít­­tetett 1­6, katonai szolgálat sajátlagos természetéből folyólag nem a polgári bíróságnak, hanem az illető katonai hatóságnak­ a hatáskörébe tartozik, a­mely azt a tényleges katonai szolgálatban álló egyénekre fennálló katonai szabályok alapján bírálja el 39 jogszabály, hogy a kártérítés iránt támasztott követelések megbírálása rendszerint­­a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Ettől a jog­szabálytól eltérésnek csak azon kárkövetelések tekintetében van helye, a­melyeket a törvény kifejezetten más hatóság elé utal. .A katonai beszállásolásról szóló 1879: XXXVI. és XXXVII. t.-cz., sem az 1895.. Szám.

Next