Ügyvédek lapja, 1916 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-01 / 1. szám
XXXIII. évfolyam. Budapest, 1916 Január 1.1. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA Szerkesztíség, „ dehI, A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR Szerkesztíség és kiadóhivatal Előfizetési ár: BUDAPEST KÖZLÖNYE. Egész évra................20 kor. VI., Eötvös-utcza 24. szám. [ Félévre ....................10 „ B MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Nflgyedi,r*......... 5 * * * * * * " II Tartalom: Uj igazságügyi feladatok. — Vaskó Pál. Irta: dr. Degré Miklós, budapesti kir. Ítélőtáblái tanácselnök. — A kiskorúság , a háború után. Irta: Alföldy Ede budapesti Ítélőtáblás bíró. — ,A határidőüzlet a polgári törvénykönyv javaslatában. Irta : dr. König Vilmos budapesti ügyvéd. A büntető bírói hatalom gyakorlása körül. Irta: polgári dr. Kovács Lajos, budapesti kir. büntető járásbiró. — A perköltségnek az ügyvéd részére való biztosítása kérdéséhez. Irta: dr. Fái Sándor budapesti ügyvéd. — Vegyes. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Bűnügyek. Előfizetési felhívás. Január hó elsején az „ÜGYVÉDEK LAPJA" XXXIII.-ik évfolyamát kezdi meg. Programmja marad a régi. Úgy mint eddig, a jövőben is főtörekvésünk az lesz, hogy az olvasóközönség élénk, gazdag tartalommal ellátott lapot kapjon. LAPUNK ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 20 kor., félévre 10 kor., negyedévre 5 kor. Az előfizetések Budapestre, az „Ügyvédek Lapja 11 kiadóhivatalába (Eötvös* u.ter a,24 szá.) küldendők. Vidéki előfizetők a felsőbíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelezőlapon díjmentes értesítést kapnak. Új igazságügyi feladatok. A harczok zajábanmegszületett és a fegyverek csattogása közt elmúlt esztendő alatt a reánk mérve diadalmas csaták következtében beállott kedvező helyzetünk a vezető férfiakat minden téren arra kötelezi, hogy a háború után szükségesekké válandó teendők felől tiszta képet alkossanak maguknak és az állam minden tagjára háruló különböző feladatok megoldásának előfeltételeit előkészítsék. A háború közgazdasági életünk minden téren bámulatos új jelenségeket tárt fel, amelyek egyrészt a jelenleg uralkodó közgazdasági elmélet ésfelfogás allapján meg nem érthetői, s meg nem fejeltetők, amelyek másrészt a háború után nem fognak nyom nélkül eltűnni. Közgazdasági életünknek vérkeringése és idegrendszere változott meg. Ehhez járul, hogy bár a háború sok foglalkozási ágnak nemcsak munkát juttatóit, hanem e foglalkozások birtokosait jelentékeny haszonhoz is fiulteja, mégis számolnunk kell azzal, hogy a háború alatt számtalan, sok millióra, menő érték elpusztult, sok sok értékes munkaerő elveszett s mindezen pusztulásnak és veszteségnek hatását a háború után fogjuk megérezni. Kezdetben tőke- és munkáshiány lesz, mert ami sok tőke most a háborús nyereségek folytán felhalmozódik, beruházásokra fog felhasználtatni. Ez a körülmény és az állami hadikölcsön magas kamatlába a tőke drágulását fogja maga után vonni. Viszont a gazdasági megújulás erőteljesebb tevékenységre fogja ösztönözni az embereket. Ez, a csupán nagy vonásokkal vázolt gazdasági fejlődés az igazságügy terén is új követelményeket fog támasztani, s nehogy a gazdasági szükségletek számára megkívántató jogi keretek csak későn, sok anyagi és szellemi tőke elveszte után létesüljenek, az igazságügyikormánynak elsőrendű feladata már most a szükséges intézkedéseket megtenni. Ennek a czikknek kenetében reá mutatni kívánunk azokra a fontosabb új igazságügyi feladatokra, amelyeknek megoldására, véleményem szerint, a háború után sürgősen szükségünk van, ha azt akarjuk, hogy a jogrend a gazdasági élet istápolója legyen s ne akadálya. Erős az a hitünk, hogy a háború után való ipari éskereskedelmi életben a társulás jelentékeny szerephez fog jutni. A tőkének és a munkának egyesülését tehát elő kell segíteni , pedig azon az alapon, hogy a munkáserő egyéni hatása ne vesszen el. Erre a czélra a kereskedelmi törvénynek jelenlegi szabályai a kereskedelmi társaságokról nem kielégítők. A közkereseti társaság lényegében véve személyek egyesülése, a részvénytársaság és szövetkezet a tőkének egyesülése. A betéti társaság a kültagok korlátolt jogköre folytán sem egyik, sem másik irányban nem jelentkezett megfelelő társasági formának. Szükség van tehát olyan társasági formára, amelyben a tőke nem személytelenül gyűl össze, mint a részvénytársaságban, ahol nem a részvényesek akarata, hanem a részvényeseket uraló vezetőség szabja meg a részvénytársaság működési körét. Szükséges olyan társasági forma, amelyben a tőke és a személyes tevékenység olyképp egyesülhet, hogy a részvénytársasági szövetkezeti nehézkes igazgatás és merev alakszerű közgyű k.si rendelkezés helyébe, aviszonyok gyors felismerésére alkalmas egyének vezetése mellett, e viszonyokhoz simuló gyors elhatározás és intézkedés léphessen. Németországban 1892-ben megalkották a korlátolt felelősségű társaságot és 1912. évben 24.611 ilyen társaság működött összesen 4197 millió márka alaptőkével; azonkívül felszámolás alatt volt 3206 társaság 397 millió márka alaptőkével . Csődben volt 795 társaság 95 milllió alaptőkével. úgy véljük, a némnel «Geselllschaft mit beschränkter Staftung» millájára nálunk is mielőbb meg kellene teremteni ehhez hasonló társasági alakulatot. A részvénytársasági jog terén is sürgős szükség volna legalább a novelláris javításokra. A részvénytársasági pénzintézetek tekintetében a kormány már üdvös kezdeményező a Pénzintézeti Központ megteremtését célzó törvényjavaslatával. Ámde hlás természetű részvénytársaságokra vonatkozólag is égető szükség van a kereskedelmi törvény módosítására, mert a mai jog sem az egyes részvényesnek nem ad elég védelmet, sem a bírósági felügyeletet nem engedi hathatóssá kifejlődni. A hitelélet terén nagyon sürgősen szükségünk van új csődtörvényre és az adós jogcselekményeinek csődön kívül való megtámadását lehetővé tevő törvényre. A múlt évben közrebocsátott igazságügyminiszteri előadói tervezetek bizonyítják e tekintetben az igazságügyminiszter urnak élénk értékét a közgazdasági élet jelenségeinek jogi szabályozása tekintetében. Csak az volna kívánatos, hogy a tervezetek mielőbb javaslatok alakjában a törvényhozó testület elé kerülnének. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy amikor a legújabb kibocsátású állami adóssági kötvények 6%-kal kamatoznak, akkor a bírói letét kamatlába nem maradhat 3.5°/p és a törvényes kamatlábat is fel kell emelni 6°/o-ra, legalább is addig, amíg az állam 6%-os kamatot fizet adósságai után. A háború, ismételten mondjuk, rengeteg tőkéket pusztított el; a gazdasági élet számára szükséges tőkének, amely megmaradt, biztosítani kell a legitim jövedelmet, nehogy illegitim haszon szerzésére törekedjenek a tőkések. Azonkívül a takarékosságot is jelentékenyen előmozdítjuk, ha a törvényes kamatlábat az Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.