Ügyvédi Kamarai Közlöny, 1905 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1905-01-01 / 1. szám
1. Jogi szempontból nem, mert sérti a már működő ügyvédek szerzett jogait abban az irányban, hogy az ügyvédség megszűnésének új okát (nyugdíjjárulék nem fizetése) statuálja. 2. Czélszerűségi szempontból nem, mert a munkaképtelenné vált ügyvédnek túlságosan csekély nyugdíjat juttat, amiből az magát és családját el nem tarthatja, pedig segélyre ép ezek szorulnának ; a javaslat ezeket az elé az alternatíva elé állítja, hogy vagy lépjenek ki a működő ügyvédek sorából és elégedjetek meg oly ellátással, amely teljesen elégtelen, vagy a nyugdíjjárulék nem fizetése miatt törli őket; a sorsüldözött, elszegényedett, elbetegedett ügyvédeken és ezek családján tehát a javaslat nem segít; czélszerűtlen a merev centralizáció is. 3. Humanitárius szempontból nem, mert emberbaráti szociális tekintetből megengedhetetlen az, hogy az elszegényedett, fizetni nem képes öreg ügyvéd és családja törlés által nyomorba legyen taszítható. Javaslata a munkálattal ellentétben a következő : törvényhozási intézkedés létesíttessék az ügyvédi gyám- és segélyügynek (tehát ezúttal nem a nyugdíjügynek) kamaránkénti szervezése iránt, úgy, hogy a gyám- és segélyalap s főkép az intézmény évi jövedelmei minél erősebbek legyenek s jelesen e czélra szolgáljanak az 1874. XXXIV. t. sz. 39. és 106. §-ai szerinti bírságok, az adományok és ezeken felül mindenik kamara által a maga tagjaira kirovatoó s ezek részéről a szorosabb értelmű tagsági díjjal évenként együttesen befizetendő „gyám- és segélyügyi járulék," amelynek évi összege a kamarai évi tagsági díjnál kisebb ne lehessen (esetleg pedig az ügyvéd ügyvédi keresete után, de azonfelül az ügyvédkedés tartama alatt szerzett földbirtok, ház, tőkepénz s egyéb vagyona után kiszabott állami évi egyenes adó bizonyos meghatározott százalékából álljon az évenként befizetendő gyám- és segélyügyi járulék). 8 tartozzék az ekkénti gyám- és segélypénztárból minden egyes kamara a méltánylást érdemlő szegényebb sorsú munkaképtelen tagjait, úgy az ügyvédek szegény özvegyeit és árváit a segélyalap jövedelmeinek mennyiségéhez mérten segélyezni és istápolni. Helyeselnék azt is, ha segély iránt folyamodók kérvényeinek elbírálásánál a Curiához felebbezésnek lenne helye. Aradi ügyvédi kamara: Elvi szempontból kívánatos és szükséges lenne ugyan az ügyvédi nyugdíjintézmény, gyakorlati kérésze tülvitele azonban lehetetlen, mert az ügyvéd jövedelme bizonytalan, s az ügyvédek igen nagy része nincs abban a helyzetben, hogy jövedelme egy részét minden körülmények között nélkülözhesse, minélfogva az ügyvédi kar saját erejéből a nyugdíjintézményt nem