Ügyvédi Kamarai Közlöny, 1933 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1933-01-01 - 1933-06-01 / 1-6. szám

­ Leiratok. I. A m. kir. Igazságügyminiszter Úr leiratából az ügyvédek állampolgársága ügyében. 11. 27105/1932. 1­0. szám, 1932. november 16. . .. Magában véve abból a körülményből, hogy valaki a trianoni szerződés életbelépésekor a Budapesti Ügyvédi Kamaránál veze­tett „Ügyvédek Lajstromáéba be volt jegyezve, még nem­ követ­kezik szükségképpen az, hogy magyar állampolgár. A trianoni szerződés 56. cikke értelmében ugyanis csak az maradt magyar állampolgár, akinek községi illetősége a trianoni szerződés életbe­lépésekor Magyarország mai területén volt s figyelemmel arra, hogy idevonatkozó jogszabályaink (1886:XXII. t. c. 6—7., 12. és 16. §-ok) értelmében a községi illetőség a lakóhelytől vagy a foglal­kozás helyétől elkülönülhet, nem lehet kizártnak tekinteni, hogy a Budapesten gyakorlatot folytató ügyvédek között ma is lehetnek olyanok, akiknek községi illetősége nem Budapesten van s ugyanúgy a trianoni szerződés életbelépése időpontjában is lehettek a Buda­pesten gyakorlatot folytató ügyvédek között olyanok, akiknek köz­ségi illetősége a trianoni szerződéssel átcsatolt területen volt (pl. az a brassói községi illetőségű magyar állampolgár ügyvéd, aki a trianoni szerződés életbelépése időpontjában Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott ugyan, de Budapesten még csak 3 év óta lakik s ennélfogva az 1886:XXII. t. c. 10. §-a alapján a budapesti községi illetőséget még nem szerezte volt meg.­ De még ha minden kétséget kizáróan megállapítható is az, hogy a Budapesten gya­korlatot folytató ügyvédnek az említett időpontban községi illető­sége Budapesten volt, ez sem zárja ki azt, hogy magyar állampol­gársága azóta akár a trianoni szerződésen alapuló állampolgársági opció következtében, akár más jogcímen megszűnt vagy megválto­zott. Adott esetekben a hatóság (bíróság) annál kevésbé zárkózhat

Next