Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

Szerda, 1920. február 25 .| BARÁZDA -W'M HÍREK Mátyás ugrása Szökő év van s a huszonkilenc napos februárban most van Mátyás ugrása­ Mindenki tudja, hogy ez mit jelent. A csillagászati esztendő (amennyi idő alatt t. i. a Föld elvégzi a maga pályafutását a Nap körül) mintegy negyednappal hosszabb a 365 napos naptári évnél. Ez a csillagászati, vagyis valódi év meg a naptári, tehát hibásan számított esz­tendő közt 365 napról 366 napra fejlődő negyednapos kü­lönbözetet kell a ka­lendáriumnak minden negyedik évben helyrepótolnia olyképpen, hogy ekkor 365 helyett 366 napot számítunk bele a naptári esztendőbe. Ezt a hibajavító egy napot toldták bele február havába. Ma, huszonnegyedikén, volt ez a szö­kőnap és ezért van holnap Mátyás ugrása. Mátyás ugrása. Szegény Mátyás! Amit a három előző naptári év hamisított és elrontott, a negyedik esztendőben mind­azért szegény Mátyásnak kell ugrania. Nekem is volt egy testvérbátyám Má­tyás, meghalt szegény és bizony már csak azért nem gondolok valami tréfás kedvvel „Mátyás ugrásá“-ra. Hanem ez csupán egyéni bánat és semmi köze sem volna a nyilvánossággal, ha az 1020-ik év „Mátyás ugrásá"-ban most nem az egész ország nagy tragédiáját látnám szinte életre kelni a szemem előtt. Látom az egész magyar nemzet szomorú Mátyás ugrásá-t. Megfeszült inakkal, verejtékezve áll ez az ezer seb­ből vérző nemzet a sorsdöntő roppant ugrás előtt, hogy nemcsak a háborúnak, az 1918-iki Károlyi-féle hazaárulásnak és az 1919-iki bolsevizmusnak Szörnyű hibáit és tévelygéseit tegye jóvá, hanem hogy jóvá tegye, kijavítsa és helyre­hozza s levezekelje hosszú évtizedek és évszázadok mulasztásait és vétkeit is. Az úr évszázadokon át nem törődött a földmivessel, a munkaadó az ipari, gyári munkásság fejlődése óta vajmi keveset törődött a­­ munkással s végül, különösen ,a háború befeje­zése óta, senki sem törődik a pusztuló középosztállyal. Rábiztuk magunkat a Habsburgokra, — belebuktunk. Vakon és híven követtük Németországot — belebuktunk. Hittünk, legalább a forra­dalmi láz első napjaiban. Károlyi Mi­­hályéknak és nyakunkra engedtük ülni a csehet, szerbet, románt, közben a bolsevizmust s aztán megint a románt és a háború kezdetétől fogva a Csaló hadseregszállitókat s árdrágító uzsorá­sokat, — most itt vagyunk egy szörnyű posvány fenekén. És itt a béketárgya­lás, hamar rendbe kell szedni az ország dolgát, ha csak föl nem akarunk fordulni: itt van, ez a mi szegény elgyötrött Magyarországunk Mátyás ugrása. Ugrani kell, hatalmas, nagy ugrást kell tennünk, hogy utolérjük saját ma­gunkat s olyanná támasszuk föl halottai­ból Magyarországot, hogy­ tanult em­bernek, birtokosnak, iparosnak, kereske­dőnek s a legutolsó földmivesnek és gyári munkásnak és minden becsületes magyar embernek egyaránt érdemes le­gyen itt élni. Biztos, hogy először tövi­sekbe ugrasz, hanem ezt az ugrást azért mégis meg kell tenned, én sze­gény magyar nemzetem. Oroszlánugrás legyen az ugrásod a haza és minden magyar boldogulása felé, s ha meg­­vérzesz is bele, erősítsen meg az a tu­dat, hogy az 1920-ik rettentő nagy szökő­évben másutt is, mindenütt, a győzte­seknél is van­­ Mátyás ugrása. Zsoldos László: Előfizetési felhívási Lapunk mai számához­­. előfize­tőink részére, kiknek előfizetése e hó végével lejár, posta utalványt mellé­kelünk s kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat postafordultával hozzánk juttatni szíveskedjék, nehogy annak hiánya lapunk továbbításában fennakadást idézzen elő. Előfizetési díj negyedévre 28 korona, * 1 — Öt és félmillió kárt okoztak­­ a románok Egerben. Egerből je­lentik: A városi hatóság elkészült azoknak a statisztikai adatoknak összeállításával, amelyekből meg­állapíthatjuk, hogy a rövid ideig tartó oláh megszállás milyen óriási károkat okozott Eger város lakosságának. A kimutatás szerint elvittek 29.090 ko­rona értékű búzát, 15.135 korona értékű árpát, 10.106 korona értékű burgonyát, 16.160 korona értékű baromfit, 12.070 korona értékű zabot, 68.259 korona értékű gyümölcsöt, 1 millió 200 korona értékű szőlőt, 600.000 korona értékű igás állatot, 402.000 korona értékű takarmányt, 1 millió 500 ezer korona értékű bort, 200.000 korona készpénzt és sok más egyéb tárgyat. A statisztika szerint az okozott kár 5 millió 600 ezer korona. — Károly svéd herceg adomá­nya. Hivatalosan közük, hogy Károly svéd herceg a svéd Vörös­­Kereszt­­ részéről kilátásba helyezett 50.000 svéd koronát a magyarországi nyo­­­­mor enyhítésére, amely összeg ruha, fehérnemű, orvosság stb. beszerzésére lesz fordítandó. — A románok is megelégelték az erdélyi „szabálytalanságokat". B­ukarestből jelentik, hogy több er­délyi képviselő indítványozni fogja a román képviselőházban, hogy az er­délyi kormányzótanácsban fölfedezett szabálytalanságok dolgában indítsa­nak vizsgálatot.­­ Kirabolták a német császári család mauzóleumát. Charlottenburg városának legnagyobb nevezetessége a német császári család dór stílusú nagy mauzóleuma. III. Frigyes Vilmosnak és nejének, Lujza királynénak koporsójá­val és márvány síremlékével, továbbá I. Vilmos császárnak és nejének, Auguszta császárnénak szarkofágjával. Ebbe a mauzóleumba, mint Berlinből jelentik, vasárnap éjjel betörtek A betörést a fel­ügyelő vette észre, mikor hétfőn reggel bement a mauzóleumba, hogy meg­nézze, rendbe van-e a fűtés. Lujza ki­rályné koporsójának födele a koporsó mellett feküdt. A betörők nagy erő­kifejtéssel törték fel a koporsót, hogy ékszereket keressenek benne. Más ko­porsókon­ is látszik a betörők erőlködé­sének nyoma, de egyiknek a födelét sem tudták fölfeszíteni. Ezért a födelek­ről vitték el, amit­­ lehetett. Auguszta császárné, Albrecht herceg és Liegnitz hercegnő koporsójának fedeléről letör­ték az aranyozott ezüst koszorúkat­. A betörőknek eddig nem akadtak nyo­mára. — Burján Károly temetése. Kedden délután 3 órakor kisérték utolsó útjára a kerepesi temető ha­lottasházából Burján Károly főgim­náziumi tanárt, a Nemzeti Újság ki­váló munkatársát. A végtisztességen nagy számmal jelentek meg az elhunyt­­ publicista barátai és kartársai. A Nemzeti Újság és az Új Nemzedék szerkesztősége testületileg jelent meg.­­ A tótok megfenyegetik a cseheket Hlinka miatt. Prágából jelentik: A Lidové Noviny hírt ad a Hlinka érdekében Tusár miniszter-,­elnöknél küldöttség útján történt közbelépésről, amikor is Tusár mi­niszterelnök maga­­ is kijelentette, hogy Hlinka nem követett el olyant, amiért büntetést érdemelne, mert a Magyarországgal való békeszerződés ügye még eldöntetlen. Lábát dr., a küldöttség vezetője, ezek után azt kérdi a kormánytól, hogy Hiinkát miért nem bocsátják szabadon, ami­kor amúgyis beteg? Labaj állítólag figyelmeztető hangon közölte Tusár­ral, hogy ezért a tót nemzet még megfizet a cseheknek. — Kihallgatások a Tisza-ügy­­ben. Margauts Ede vizsgálóbíró nagy apparátussal folytatja a vizsgálatot Tisza István meggyilkolása ügyében. Hüttner Sándor és Szlanykovszky kihallgatása napokon,át tartott.Hütt­­ner a rendőrség előtt tett vallomását mindenben fenntartotta és csak ap­róbb részletkérdésekre adott precízebb választ, amely azonban a helyzet tisztázására igen fontos. Egy-egy jelenet időpontját a nap másik sza­kára tették át. Ez a változtatás a végeredményt nem másítja meg, ellenben a többi vádlott alibi­ bizo­­nyítása tekintetében igen fontos. Hosszasan hallgatták ki Heltai V Mor volt városparancsnokot is. Rövid időn belül sor kerül Dobó, Gartner, Kéri Pál és Fényes László kihallgatá­sára is. — Az egyévi önkéntesi kedvezmény. A múlt évb­en tudvalevőleg a proletár­diktatúra egy úgynevezett néptörvénnyel megszüntette az egyévi önkéntesi ked­vezményt. A hivatalos lap mai számában a hadügyminiszter rendeletet intéz az ország meg nem szállott területén levő valamennyi vármegyei és városi törvény­­hatósághoz, amelyben az 1912. évi XXX­ L­c. alapján az egyévi önkéntesi ked­vezményt ismét hatályba lépteti. A ren­delet azt is kimondja, hogy be nem végzett tanulmányok alapján e kedvez­­ményben feltételesen való részesítésnek helye nincsen. — A tanyai közegészségügy. Csongrádról jelentik: A spanyol jár­vány nagy erővel lépett fel Csongrá­­don és igen sok áldozatot követel, igen szomorú a helyzet a külterüle­teken és tanyákon, ahol a hatóságok tehetetlensége miatt még most sincs orvos. — Bacsó Béla temetése. Ma délután fél 3 órakor temették el Bacsó Bélát ugyanolyan gyászpom­pával, mint vasárnap Somogyi Bélát. . . Megmérgezett gazdálkodó. E hó 9-én eszméletlen állapotban szállí­tották be a Rókus-kórházba Rigó János 45 éves gazdálkodót. Az orvosok bella­donna-mérgezést állapítottak meg rajta. Rigó 11 napig eszméletlen volt és csak tegnap nyerte vissza eszméletét. A rendőrség kihallgatta Rigót, aki elmon­dotta, hogy jásztelekről jött Budapestre lovat venni. A keleti pályaudvarnál egy korcsmában megismerkedett két ember­rel, akik elvitték őt a pályaudvar köze­lében egy másik korcsmába és leitatták. Hogy mit adtak neki inni, arra már nem emlékszik. Rigó azt állítja, hogy ötezer korona készpénze is eltűnt. A rendőrség megindította az eljárást a tolvajok és a korcsmáros ellen.­­ Ezüstért petróleumot. Szeged­ről írják: Szegeden 8 koronára maximálták a petróleum árát. Az élelmes kereskedők úgy segítenek a helyzeten, hogy ezüst koronásokban fizettetik meg a petróleumot. A 8 koronás ár papírpénzben 112 koro­nának felel meg..Ennyiért árulják Szegeden a liter petróleumot. — Csongrád a szabadkőműve­sek ellen. Kecskemét közgyűlésének a szabadkőművesek ellen hozott ha­tározatát Csongrád lakossága is szív­­vel-lélekkel magáévá tette. A Kassa­­nitzky nagyvendéglőben tartott va­sárnapi gyűlésen Kiss József ismer­tette a szabadkőművesek nemzetböntó munkáját. Szavaira a nagyszámban megjelent földművesek és iparosok határozatilag kimondták, hogy köve­telik: 1. A szabadkőművesek névso­rának nyilvánosságra való hozatalát. 2. Minden közhivat­anok esküt tegyen arra, hogy szabadkőműves társaság­nak nem tagja és ilyenbe be nem lép. — Rablógyilkosság Horgoson. Szegedről jelentik. Vasárnap éjjel eddig ismeretlen tettesek meggyilkol­ták Szécsi Lajost, feleségét és 24 éves leányát Horgoson. A gyilkosok ke­gyetlenül végeztek áldozataikkal. A rablók a lakást teljesen felforgatták és minden értékes holmit elvittek. A nyomozás folyik. — Rókakaland. Egyik vidéki olva­sónk Írja: Múltkoriban egy pesti ven­dégemmel elindultam puskával a válla­mon, hogy valamit hozzak a konyhára. Gazdaságom udvara körül széles bozót terül el, amelyben elég gyakran lőttem már eddig is vadat Kutyáimat beküld­te­m­ a bozótba, mi pedig a szélén ha­ladtunk előre. Nemsokára kutyáim élén­ken ugatni kezdtek, mire hátrafordul­tam és megpillantottam egy rókát, amely nem sokkal utóbb eltűnt a sűrűségben. Magam is hátraszaladtam, a róka azon­ban fürgébb volt és körülbelül hat­van lépésnyi távolságra tőlem ki­ugrott a bozótból. Rájöttem s a vér­nyomok azt bizonyították, hogy eltaláltam. Nemsokára ezután felfedeztük, amint az országúton menekült, egy patak hosszá­ban. Néhányszor beleesett a patakba, de csakhamar a parton termett és vágtatott tovább. Az országúton nekiszaladt az arra ballagó levélhordónak, aki vad futás­ban utána eredt. A róka a gazdasági udvar felé tartott. Az udvaron foglalatos­kodó emberek utána vetették magukat, ő azonban átszaladt egy befagy­ott ta­vacskán és eltűnt a kocsiszín océn. Két emberem és juhászkutyám utána ment, magam pedig lövésre készen váltam. Sikerült kiugratni, de elinalt előlünk is berohant a házba, még­pedig olyan mó­don, hogy a ház előtt álló kocsi által­ átbújt, beugrott a nyitott ablakon és a szoba másik oldalán levő csukott ablakon keresztül törte magát. Vé­res szőrcsomók és üvegcserepek mu­tatták a nyomot. Azután tovább rohant és a drótkerítés egyik nyílásán átbújva, elérte a mezőt Nyomát követni tudtuk a három kilométerre fekvő­ kincstári erdőig, azután pedig teljesen elvesz­tettük. — A hálátlan fiu, Balatoni ajtar­ól je­lentik: Habét Lőrinc kishidegkuti lakos­nak házassága alkalmával szülei oda­ajándékoztak mintegy 50.000 koronára rugó vagyonukat A fiú ettől kezdve állandóan durván bent szüleivel, miért is azok az átadott vagyont vissza akar­ták tőle venni. A fiú és a szülők között emiatt összeszólalkozás támadt, mely odáig fajult, hogy Huba édesanyját több ízben arcul verte és az asszony védelmére közbelépő édes­apját is tett­­leg bántalmazta. A balatonfüredi járás­bíróság a hálátlan fiút, aki szüleire merte emelni a kezét, becsületsértés vétsége címén 1000­ korona pénzbünte­tésre ítélte. — Helyreigazítást .Értesítés a szi­bériai hadifoglyok’ho­zzátartozóinak* cím­mel lapunk tegnapi számában azt írtuk, hogy a hadügyminisztérium hadifogoly­­osztálya az „Alag-utc­ában“ van. Ezen osztály II. kerület, Szalag-utca 15. szám alatt van. Egyben felkérett­ek a szibériai hadifoglyok azon hozzátartozói, akik személyes üzeneteket kívánnak átadni, hogy Kovács őrnagy-orvost c.­ ügyben csupán délután 2­-3 óra között keres­sék fel. 3

Next