Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-17 / 246. szám

Mindenki lépjen egyet (..) Az Új Barázda az egyet­len napilap, amely a földbirtok­reform bizottsági tárgyalásairól kimerítő ismertetést közöl, tegnapi jelentésében igen jelentős módo­sításról adott hírt. Rubinek Gyula és sokorópátkai Szabó István mi­niszterek elfogadott indítványáról van szó. Az indítvány méltánylása oká­ból tudnunk kell, hogy a törvény­­javaslat szerint a megváltott bir­tokrészekből csak tíz holdig lehet a kisbirtokot kiegészíteni. Azon a címen tehát nem élhetne az állam a megváltás jogával, hogy tíz hol­dason felüli kisgazdákat juttasson földhöz. A most elfogadott indítvány sze­rint egyes megváltott birtokokból a tíz holdason felüli kisgazdák is szerezhetnek földet. Ilyenek a há­ború folyamán szerzett birtokok és a nagybirtokok. Ezekből a kis­gazdák is részesedhetnek, feltéve, hogy az első sorbeli igényeket­­ már kielégítették. Örömmel üdvözöljük ezt a m­ód­j­­dosítást, amely a tíz holdason fe­­­­lüli kisgazdák terjeszkedésének elő­ is segítését is birtokpolitikai feladat­nak ismeri el. Bizonyos, hogy a reform végre­hajtásánál elsősorban a szociális­­ szempontot kell figyelembe venni,­­ ami azt jelenti, hogy mindenek­ I előtt azokat igyekezzünk a földbe­­ gyökereztetni, akiknek semmijük I sincs, vagy akik a meglévőből I megélni nem tudnak. Gazdasági szempontból azon­ban sok törpebirtok egyszeri ala­kulása nem előnyös. Arra a célra, hogy valaki tisztán a gazdaságá­ból éljen meg, sok helyen a tíz­holdas birtokterület sem elegendő. Különösen ismert hátránya az ilyen, vagy az enn­él kisebb bir­toknak az, hogy az igát nem tudja kellően kihasználni. Óhajtandó ezzel szemben, hogy a kisgazda olyan terjedelművé kerekíthesse ki birtokát, hogy azon meglevő igáját, berendezé­seit és családjának munkaerejét tökéletesen kihasználhassa. A kis­gazdáknak ezt az egészséges és mindenképpen kívánatos terjesz­kedését támogatni, gazdasági szem­pontból feltétlenül közérdekűnek tartjuk. De társadalmi szempontból is fontos az, hogy a kisgazdák ter­jeszkedni és fejlődni tudjanak, hi­szen az ő soraikból kell pótlód­nia a középbirtokos osztálynak. A vezető értelmiséget is a haladó kisgazdák fiaiból kell igyekeznünk felújítani, mert bennük bírjuk a nemzet legegészségesebb vér­anyagát Reméljük azért, hogy a nemzet­gyűlés plénuma készséggel teszi magáévá a bizottság módosítását s a földreformban a kisbirtokosok emelkedésére is lépcsőfokot igyek­szik biztosítani. / v Jf fr jfr \ \■' .ff**'"'"'* II. évfolyam. 246. sz$£n *Ara * 1 korona ~ Vasárnap, 1920. október 17. FisxeUceaiS: MCSkÓ PA1 ^^*7*^*'** i József 55—40 f József 55—40 T'Wo*! ItefiSS KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAP]A Tetefoni­­­ggftS^f gaM****^*”^^........... tmmrmrwnm^11 a&,'ffifTMii­romiMMTwrfir8nTffiWFwy^rsi«^ m ' ! &•\ v \ /I/ Már Szibéria is forrong a bolsevikok ellen Trockij buzdítja a vörös hadsereg vezéreit A szovjet­ rendszer ellen nemcsak európai Oroszországban nő az elke­seredés, hanem Szibériából is bolse­­vikiellenes mozgalom híre érkezik. A népbiztosoknak Szibériába küldött rendkívüli vizsgáló bizottsága több mint ezer embert tartóz­tatott le. Az elfogottak jórészt tisztek, akik azelőtt Kolcsak tengernagy hadseregében szol­gáltak. A vörös hadsereg harci szellemének ébrentartására Trockij a hadsereg parancsnokaihoz beszédet intézett, amelyben r­ámutatott, hogy Oroszország helyzete rendkívül súlyos, olyan súlyos hogy nehéz he­lyes fogalmat alkotni róla. Oroszország ősi volt ellensége, Fran­ciaország, Odessza és h­orotosziszk városok ellen készül támadásra. Trockij kijelentette, hogy ez a támadás kudarccal fog végződni és most már csak Oroszország utolsó ellensége, Wrangol ellen kell a frontot megerősíteni. A lengyel államfő lemon­dása Varsói hivatalos jelentés szerint Pilsudszky tábornagy lemondott a lengyel köztársaság elnöki méltósá­gáról, de a kormány­­nyomatékos kérésére utólag visszavonta lemon­dását. Pilsudszky elnök Vilna meg­szállása miatt akart megválni a köz­társaság éléről. Az elnök, aki vilnai származású, ott született és 25 esz­tendős koráig ott is élt, nehéz szív­vel egyezett bele, hogy Vilna és Lit­vánia egész keleti részének népe ön­maga döntsön népszavazás útján a hovatartozásáról. A népszövetség különben Vilna megszállása ügyében jegyzéket inté­zett Lengyelországhoz.­ ­A lengyelek szétvertek hat szovjethadosztályt A lengyel hadsereg előnyomulása folyamán Wileskától északkeletre hat szovjethadosztályt esétigrass­zott. A foglyok között néhány ezredpa­rancsnok is van. Az oroszok az uk­rán front ellen offenzívát készítettek elő és a Bug-folyón való átkelésért heves harcot vívnak, amelynek kime­netele az ukrán hadseregre kedvező­nek ígérkezik.­ ­ Bolsevik­ támadás az ukrán fronton Tarnovból jelentik: Heves harcok az egész arcvonalon. A bolsevikiek nagy haderőket vetnek harcba, vo­nalunkat mégsem tudták megingatni. Minszket, amely átmenetileg a bol­sevikiek kezére került, visszahódítot­tuk. A bolseviiek egyik páncélvona­tát kisiklattuk. Az ellenség fokozza támadó tevékenységét. Innen keletre húzódó állásaink a bolsevikiek sza­kadatlan tüzérségi tüze alatt állanak­­ 1 A földbirtokreform-javaslat a bizottságokban sasag—a ■ fbstst rssass A földbirtokrendező bíróság — az állam, elővásárlási joga — Az „TJ” Barázda11 tadrhitójdtól — Budapest, október 16., A nemzetgyűlés együttes bizottsá­gai ma folytatták a földbirtokreformra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen Fáy Gyula elnökölt. A miniszterek közül jelen voltak Teleki Pál gróf miniszterelnök, Rubinek Gyula kereskedelemügyi, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi, soko­rópátkai Szabó István kisgazdaügyi és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyi miniszterek. A második szakasz folytatólagos tárgyalása Napirend előtt az előadó vázolja az OMGE-nek és a Kertészeti Egyesületnek beadványát. Ugyancsak napirend előtt Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter helyesebb szövegezést ajánl a tegnap elfogadott 2. szakasz utolsóelőtti bekez­déséhez. E szakasz értelmében az állam a háború alatt, vagy a háború előtt harminc évvel gazdát cserélt, továbbá kötött (egyházi, alapítványi) birtokokból is, amelyeket az állam kisajátít, juttathat egyeseknek nagyobb ingatlanokat, hogy ezáltal egyes szorgalmas, törekvő kisgaz­dákból középbirtokosok is válhassanak. A szövegezés elfogadása után az elő­adó által felvetett s Gyömörey György által beterjesztett indítványra kimondta a bizottság, hogy a megelőző 3. pont szerint általános határmértékül elfogadott 15 kat. hold nagyságú, egyeseknek juttat­ható birtokterület 10kát. holdra csökkentsék. A tárgyalás további során áttért a bi­zottság a javaslat harmadik szakaszára, amely arról szól, hogy kik nem kaphat­nak földet. A bizottság egyes pontokat helyesebb szövegezés céljából a legkö­zelebbi ülésig függőben hagyott, a töb­bit lényegtelen változtatással elfogadta. A negyedik szakaszukat, mely az Országos Földbirtokrendező Bí­róság felállításáról intézkedik, Rupert Rezső képviselő­ indítványozza, hogy ne állítsanak fel külön Országos Földbirtok­rendező Bíróságot, hanem a törvény végrehajtását, a földmivelő népnek föld­höz juttatását bízzák a meglevő királyi bíróságokra (törvényszék) s ezek mellett az esküdtszékek mintájára alakítsanak egy szaktanácsot. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter felvilágosításai és mások felszólalása után a bizottság azt az álláspontot fo­gadta el, hogy a rendes kir. bíróságok nem lennének alkalmasak a nagy gaz­dasági szakértelmet igénylő törvény vég­rehajtására s éppen ezért, továbbá a nép feltétlen megnyugtatására szakbíró­­ságot (Földbirtokrendező Bíróság) kell szervezni. A bizottság azonban a Föld­birtokrendező Bíróság létesítését és szervezetét tárgyaló fejezetet egyelőre levette a napirendről s azt határozta, hogy a kérdésben majd a törvényja­vaslat további szakaszainak letárgya­­lása után határoz. Hosszabb vita indult meg az áramot illető elővásárlási jogot szabályozó 16. és 17. szakaszok tárgyalásánál. Kenéz Béla előadó javasolta, hogy községek te­rületén fekvő ingatlanok átruházásánál az államot mindenkor elővásárlási jog illesse meg s csak a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott vá­rosok belterületén levő ingatlanok for­galma legyen korlátlan. Ugron Gábor, Ereky Károly, Gyömörey György és K. Petites László felszólalásai után a bizott­ság szótöbbséggel az eredeti szövege­zést fogadta el. A szakasznak ezzel összefüggő 9. pontját Reöck Iván in­dítványára a bizottság abban a szöve­gezésben fogadta el, hogy az elővásárlás joga kiterjed a község belterületén fekvő ingatlanokra is, ha az a terület nem lakóhely, nem beépített hely, avagy köz­tér céljaira nem használható fel. Élénk vita indult meg a szakasz azon részének tárgyalásánál, hogy el­idegenítés esetén hány évet, holdtól kezdve illesse meg az államot az elővásárlás joga. Gyömörey György az eredeti javaslat­tól eltérőleg a határt 100 kát. holdban akarja megállapítani. Nagy P . és má­sok pártolták indítványát. Vele szem­ben K. Pethes László és Rubinek István a határt a javaslatban szereplő 50 kát. holdban kívánják megállapítani, hogy ezáltal több földet szerezhessen meg az állam és így többet juttathasson föld­nélkülieknek vagy törpebirtokosok ré­szére. Nagyatádi Szabó miniszter felszólalása után a bizottság az elővásárlási jog kezdő határát 50 kat. hold földben álla­pította meg. A szakasz utolsó pontját, amely sze­rint egyes vidékeken a földmivelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlá­sának határát az ötven holdon aluli in­gatlanokra is elrendelheti, sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi miniszter ja­vaslatára a bizottság törölte. Az ülés délután fél három órakor ért véget. A bizottság legközelebbi ülését október 18-án, hétfőn, délelőtt fél tíz órakor tartja.

Next