Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)
1920-10-17 / 246. szám
Mindenki lépjen egyet (..) Az Új Barázda az egyetlen napilap, amely a földbirtokreform bizottsági tárgyalásairól kimerítő ismertetést közöl, tegnapi jelentésében igen jelentős módosításról adott hírt. Rubinek Gyula és sokorópátkai Szabó István miniszterek elfogadott indítványáról van szó. Az indítvány méltánylása okából tudnunk kell, hogy a törvényjavaslat szerint a megváltott birtokrészekből csak tíz holdig lehet a kisbirtokot kiegészíteni. Azon a címen tehát nem élhetne az állam a megváltás jogával, hogy tíz holdason felüli kisgazdákat juttasson földhöz. A most elfogadott indítvány szerint egyes megváltott birtokokból a tíz holdason felüli kisgazdák is szerezhetnek földet. Ilyenek a háború folyamán szerzett birtokok és a nagybirtokok. Ezekből a kisgazdák is részesedhetnek, feltéve, hogy az első sorbeli igényeket már kielégítették. Örömmel üdvözöljük ezt a módjdosítást, amely a tíz holdason felüli kisgazdák terjeszkedésének elő is segítését is birtokpolitikai feladatnak ismeri el. Bizonyos, hogy a reform végrehajtásánál elsősorban a szociális szempontot kell figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy mindenek I előtt azokat igyekezzünk a földbe gyökereztetni, akiknek semmijük I sincs, vagy akik a meglévőből I megélni nem tudnak. Gazdasági szempontból azonban sok törpebirtok egyszeri alakulása nem előnyös. Arra a célra, hogy valaki tisztán a gazdaságából éljen meg, sok helyen a tízholdas birtokterület sem elegendő. Különösen ismert hátránya az ilyen, vagy az ennél kisebb birtoknak az, hogy az igát nem tudja kellően kihasználni. Óhajtandó ezzel szemben, hogy a kisgazda olyan terjedelművé kerekíthesse ki birtokát, hogy azon meglevő igáját, berendezéseit és családjának munkaerejét tökéletesen kihasználhassa. A kisgazdáknak ezt az egészséges és mindenképpen kívánatos terjeszkedését támogatni, gazdasági szempontból feltétlenül közérdekűnek tartjuk. De társadalmi szempontból is fontos az, hogy a kisgazdák terjeszkedni és fejlődni tudjanak, hiszen az ő soraikból kell pótlódnia a középbirtokos osztálynak. A vezető értelmiséget is a haladó kisgazdák fiaiból kell igyekeznünk felújítani, mert bennük bírjuk a nemzet legegészségesebb véranyagát Reméljük azért, hogy a nemzetgyűlés plénuma készséggel teszi magáévá a bizottság módosítását s a földreformban a kisbirtokosok emelkedésére is lépcsőfokot igyekszik biztosítani. / v Jf fr jfr \ \■' .ff**'"'"'* II. évfolyam. 246. sz$£n *Ara * 1 korona ~ Vasárnap, 1920. október 17. FisxeUceaiS: MCSkÓ PA1 ^^*7*^*'** i József 55—40 f József 55—40 T'Wo*! ItefiSS KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAP]A TetefoniggftS^f gaM****^*”^^........... tmmrmrwnm^11 a&,'ffifTMiiromiMMTwrfir8nTffiWFwy^rsi«^ m ' ! &•\ v \ /I/ Már Szibéria is forrong a bolsevikok ellen Trockij buzdítja a vörös hadsereg vezéreit A szovjet rendszer ellen nemcsak európai Oroszországban nő az elkeseredés, hanem Szibériából is bolsevikiellenes mozgalom híre érkezik. A népbiztosoknak Szibériába küldött rendkívüli vizsgáló bizottsága több mint ezer embert tartóztatott le. Az elfogottak jórészt tisztek, akik azelőtt Kolcsak tengernagy hadseregében szolgáltak. A vörös hadsereg harci szellemének ébrentartására Trockij a hadsereg parancsnokaihoz beszédet intézett, amelyben rámutatott, hogy Oroszország helyzete rendkívül súlyos, olyan súlyos hogy nehéz helyes fogalmat alkotni róla. Oroszország ősi volt ellensége, Franciaország, Odessza és horotosziszk városok ellen készül támadásra. Trockij kijelentette, hogy ez a támadás kudarccal fog végződni és most már csak Oroszország utolsó ellensége, Wrangol ellen kell a frontot megerősíteni. A lengyel államfő lemondása Varsói hivatalos jelentés szerint Pilsudszky tábornagy lemondott a lengyel köztársaság elnöki méltóságáról, de a kormánynyomatékos kérésére utólag visszavonta lemondását. Pilsudszky elnök Vilna megszállása miatt akart megválni a köztársaság éléről. Az elnök, aki vilnai származású, ott született és 25 esztendős koráig ott is élt, nehéz szívvel egyezett bele, hogy Vilna és Litvánia egész keleti részének népe önmaga döntsön népszavazás útján a hovatartozásáról. A népszövetség különben Vilna megszállása ügyében jegyzéket intézett Lengyelországhoz. A lengyelek szétvertek hat szovjethadosztályt A lengyel hadsereg előnyomulása folyamán Wileskától északkeletre hat szovjethadosztályt esétigrasszott. A foglyok között néhány ezredparancsnok is van. Az oroszok az ukrán front ellen offenzívát készítettek elő és a Bug-folyón való átkelésért heves harcot vívnak, amelynek kimenetele az ukrán hadseregre kedvezőnek ígérkezik. Bolsevik támadás az ukrán fronton Tarnovból jelentik: Heves harcok az egész arcvonalon. A bolsevikiek nagy haderőket vetnek harcba, vonalunkat mégsem tudták megingatni. Minszket, amely átmenetileg a bolsevikiek kezére került, visszahódítottuk. A bolseviiek egyik páncélvonatát kisiklattuk. Az ellenség fokozza támadó tevékenységét. Innen keletre húzódó állásaink a bolsevikiek szakadatlan tüzérségi tüze alatt állanak 1 A földbirtokreform-javaslat a bizottságokban sasag—a ■ fbstst rssass A földbirtokrendező bíróság — az állam, elővásárlási joga — Az „TJ” Barázda11 tadrhitójdtól — Budapest, október 16., A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma folytatták a földbirtokreformra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen Fáy Gyula elnökölt. A miniszterek közül jelen voltak Teleki Pál gróf miniszterelnök, Rubinek Gyula kereskedelemügyi, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi, sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyi miniszterek. A második szakasz folytatólagos tárgyalása Napirend előtt az előadó vázolja az OMGE-nek és a Kertészeti Egyesületnek beadványát. Ugyancsak napirend előtt Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter helyesebb szövegezést ajánl a tegnap elfogadott 2. szakasz utolsóelőtti bekezdéséhez. E szakasz értelmében az állam a háború alatt, vagy a háború előtt harminc évvel gazdát cserélt, továbbá kötött (egyházi, alapítványi) birtokokból is, amelyeket az állam kisajátít, juttathat egyeseknek nagyobb ingatlanokat, hogy ezáltal egyes szorgalmas, törekvő kisgazdákból középbirtokosok is válhassanak. A szövegezés elfogadása után az előadó által felvetett s Gyömörey György által beterjesztett indítványra kimondta a bizottság, hogy a megelőző 3. pont szerint általános határmértékül elfogadott 15 kat. hold nagyságú, egyeseknek juttatható birtokterület 10kát. holdra csökkentsék. A tárgyalás további során áttért a bizottság a javaslat harmadik szakaszára, amely arról szól, hogy kik nem kaphatnak földet. A bizottság egyes pontokat helyesebb szövegezés céljából a legközelebbi ülésig függőben hagyott, a többit lényegtelen változtatással elfogadta. A negyedik szakaszukat, mely az Országos Földbirtokrendező Bíróság felállításáról intézkedik, Rupert Rezső képviselő indítványozza, hogy ne állítsanak fel külön Országos Földbirtokrendező Bíróságot, hanem a törvény végrehajtását, a földmivelő népnek földhöz juttatását bízzák a meglevő királyi bíróságokra (törvényszék) s ezek mellett az esküdtszékek mintájára alakítsanak egy szaktanácsot. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter felvilágosításai és mások felszólalása után a bizottság azt az álláspontot fogadta el, hogy a rendes kir. bíróságok nem lennének alkalmasak a nagy gazdasági szakértelmet igénylő törvény végrehajtására s éppen ezért, továbbá a nép feltétlen megnyugtatására szakbíróságot (Földbirtokrendező Bíróság) kell szervezni. A bizottság azonban a Földbirtokrendező Bíróság létesítését és szervezetét tárgyaló fejezetet egyelőre levette a napirendről s azt határozta, hogy a kérdésben majd a törvényjavaslat további szakaszainak letárgyalása után határoz. Hosszabb vita indult meg az áramot illető elővásárlási jogot szabályozó 16. és 17. szakaszok tárgyalásánál. Kenéz Béla előadó javasolta, hogy községek területén fekvő ingatlanok átruházásánál az államot mindenkor elővásárlási jog illesse meg s csak a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok belterületén levő ingatlanok forgalma legyen korlátlan. Ugron Gábor, Ereky Károly, Gyömörey György és K. Petites László felszólalásai után a bizottság szótöbbséggel az eredeti szövegezést fogadta el. A szakasznak ezzel összefüggő 9. pontját Reöck Iván indítványára a bizottság abban a szövegezésben fogadta el, hogy az elővásárlás joga kiterjed a község belterületén fekvő ingatlanokra is, ha az a terület nem lakóhely, nem beépített hely, avagy köztér céljaira nem használható fel. Élénk vita indult meg a szakasz azon részének tárgyalásánál, hogy elidegenítés esetén hány évet, holdtól kezdve illesse meg az államot az elővásárlás joga. Gyömörey György az eredeti javaslattól eltérőleg a határt 100 kát. holdban akarja megállapítani. Nagy P . és mások pártolták indítványát. Vele szemben K. Pethes László és Rubinek István a határt a javaslatban szereplő 50 kát. holdban kívánják megállapítani, hogy ezáltal több földet szerezhessen meg az állam és így többet juttathasson földnélkülieknek vagy törpebirtokosok részére. Nagyatádi Szabó miniszter felszólalása után a bizottság az elővásárlási jog kezdő határát 50 kat. hold földben állapította meg. A szakasz utolsó pontját, amely szerint egyes vidékeken a földmivelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlásának határát az ötven holdon aluli ingatlanokra is elrendelheti, sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi miniszter javaslatára a bizottság törölte. Az ülés délután fél három órakor ért véget. A bizottság legközelebbi ülését október 18-án, hétfőn, délelőtt fél tíz órakor tartja.