Új Barázda, 1920. november (2. évfolyam, 259-281. szám)
1920-11-03 / 259. szám
Szerda, 1920. november 3. ÚJ BARÁZDA Államosítják a munkásbiztosító Pénztárt Népes nagygyűlést tartottak vasárnap délelőtt a Vigadóban a keresztényszocialisták és az ébredő magyarok, hogy felemeljék tiltó szavukat a munkásbiztosító államosításának halogatása ellen. Megjelent a gyűlésen Teleki Pál gróf miniszterelnök és Benárd Ágost népjóléti miniszter is. A nagygyűlésen Kocsán Károly szerkesztő megnyitó szavai után Benárd Ágost dr. népjóléti miniszter szólalt fel: Egy hajszálnyit sem engedek változtatni — úgymond — a törvényen, ami alkalmassá tenné a munkásbiztosítás intézményét arra, hogy a szociáldemokrácia ismét szervezkedjék benne. A törvényjavaslat elkészítésénél nem tárgyaltam a szociáldemokratákkal, mert azokkal, akiket minden romlásunk legfőbb okozóinak tartok, azokkal nekem szóba állani nem lehet. Horváth Károly és Homonnay. .Tivadar felszólalása után.Teres Pal gróf jelentette ki, hogy: a munkásbiztosításról szóló törvény félretételéről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Majd az ország újjáépítéséről szólott: — Az első kötelesség nem politizálni, hanem dolgozni és építeni Ehhez szükség van arra, hogy a magyar emberek találják meg egymást, hogy ne lássanak itt egyes emberek a munkásságban egy olyan elemet, amely szemben áll a nemzet más elemeivel. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. Ha mint egységes nemzet összefogunk, akkor el fogjuk érni az ország felvirágzását és minden magyar ember boldogulását. " ■ ) Szabó József nemzetgyűlési képviselő beszéde után határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint követelik a munkaügyi minisztérium visszaállítását, a munkáspanaszbizottságok megszervezését, az ipari termelő munka és a közműnifták megindítását, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők jogviszonyainak szabályozását, a munkanélküliség megszüntetését, a zsidókérdés gyökeres megoldását, a zsidóság által űzött uzsora és valutaüzelmek megszüntetését, a lakáskérdés, a téli fűtés és ruházkodás megoldását és végül a munkásbiztosító államosítását a destruktív zsidóktól és a kikeresztelkedett zsidóktól való megtisztítását. (MK) A corki polgármester» . temetési* . Londoni jelentés,szerint, a corki polgármestert., tegnap temették..el a lakosság óriási részvétele mellett. Három mérfföld hosszú, volt a menet, amely a koporsót kísérte. Minden negyedórányira fegyveres autók álltak a menet védelmére. Háromezer fegyves és gilinfeinistakísérte a gyászolókat a katonai alakulatban. A gyászbeszédet „az ír köztársaság helyettes elnöke" tartotta. Zavargás nem történt. .. ■ Lodonból: jelentik: A kormány és a sinnfeinisták között a corki polgármester végtisztessége idejére fegyverszünet-féle állapot jött létre.Most a hír, hogy a temetés megtörtént, újból megkezdődnek mindkét részről a támadások. A simnleinisták tizennégy helyett léptek fel ,támadólag hat rendőrt megöltek, és tizet megsebesítettek. Dublini hírek szerint a rendőrcsapatok komoly , megtorló intézkedéseket tesznek. Az a zavargások terjedelme óráról-órára nő. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök, igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! A kétszer halálraítélt nagyváradi ezredes Budapesten Beszélgetés Csécsy Nagy Imre ezredessel — Az „Új Barázda" tudósítójától — Budapest, november 2. -A nagyváradi „összeesküvési per“ egyik fővádlottja, Csécsy Nagy Imre ezredes 10 hónapon át tartó gyötrelmed fogságából kiszabadulva, vasárnap reggel érkezett meg családja kíséretében Budapestre. Csécsy ezredes szívós természete dacolt a börtön nélkülözéseivel és, ma már — alig egy hónappal kiszabadulása után— újból a régi kiváló katona áll előttünk, akinek arcáról elmúlt az elviselt szenvedések nyoma és fiatalos frisseséggel beszéli el az összeesküvési per történetét.. A vád — A románok úgymond — összeesküvéssel és a román állam érdeke ellen való cselekvéssel vádolták. Huszadmagammal december 20-án tartoztattak le és a kolozsvári fellegvárba szállítottak, innen az ügyészségi fogházba kerültünk. A román polgári hatóságok sokkal rosszabban bántak velünk, mint a katonaság. Közönséges gonosztevőknek tekintettek és a főtárgyalás megkezdéséig rab koszton tartottak. A három napig tartó főtárgyalás február 6-án végződött az ítélet kihirdetésével: nyolc vádlott közül hetet halálra, egyet pedig tizenöt évi kényszermunkára ítéltek. Ezután a börtön 15 évig nem használt részében zártak le és a gyilkos cellákból csak hat heti szenvedés után sikerült egy közös szobába jutni. Felebbezésünkre a bukaresti legfőbb katonai törvényszék megsemmisítette az ítéletet és újabb vizsgálatot rendelt el. Kolozsvárról Nagysezebenbe szállították át és amikor a nagyszebeni hadtestet feloszlatták, Nagyváradra szállították vissza. A második főtárgyaláson amelyet június 17-től 24-ig tartottak, négy halálos ítéletet hoztak. Cserey alezredest, Jankovich járásbírót, Csapó főhadnagyot velem együtt halálra, Lukács városi főjegyzőt és Szúnyogh őrnagyot kényszermunkára ítélték, Bírta alezredest és Örtey közjegyzőt pedig fölmentették. A bukaresti legfelsőbb törvényszék felebbezésünkre szeptember 29-én ezt az ítéletet is megsemmisítette és anélkül, hogy ártatlanságunkat kijelentette volna, kimondotta, hogy ezt az ügyet nem bocsátja többé tárgyalásra. — Nem gondolja, ezredes úr, hogy az ántant lépett közbe érdekükbe? — kérdeztük az ezredest. — Erről nincs tudomásom. Lehet, hogy felsőbb utasításra történt Az ítélet megsemmisítése után csak öt nap elteltével bocsátottak szabadon. A fogház előtt nagy csoport várt bennünket és az oláhok fegyveres erővel verték szét a kiváncsiak tömegét. Különben a város hazafias lakossága körében, amint a letartóztatás napján, ekkor is nagy volt az izgatottság. Hazatérési engedélyt csak azzal a kikötéssel adtak, hogy többé nem térhetünk vissza. Mielőtt elbúcsúzunk az ezredestől, a nagyváradi élet után érdeklődünk. — Nagyvárad képe teljesen megváltozott — mondja az ezredes. — A feliratok oláhok, az utcákon alig lehet ■ magyar szót hallani, az iskolákban mindenütt kötelező az oláh nyelv tanítása. A zsidóság teljesen behódolt. A nagyváradi sajtó tiszta román érzelmű. — És Kecskeméti rabbi, akiről az a hír terjedt el, hogy hazafias beszéde miatt fogságra vetették? — Tudtommal Kecskemétit sohasem tartóztatták le, csak kihallgatták. A magyarság helyzete valóságos pokol. Legtöbbet a vasutasok tiszteletreméltó testülete szenved. Fizetésüknek csak egyharmad részét kapják, mert nem teszik le az esküt. Az oláh állam rengeteget költ az állami biztonsági intézmény, egy detektív testület, az úgynevezett szigurancia fönntartására. Ez a kémrendszer évenként 800 millió lejbe kerül és ugyanekkor iskolákra csak 700 millió jut. Így fest a megszállott magyar részeken az oláhok kultúrájának felsőbbsége,b. Az oláh Nagyvárad •k Ünnepségek Tiszagróf halálának évfordulóján A Protestáns Iród társaság és a Nemzeti Társaskör díszgyűlései — Veszprémvármegye kegyeletes emlékezése — Az „Uj Barázda" tudósítójától — Budapest, november 2. Az őszirózsás forradalom hatalmas áldozatának, Tisza István grófnak államférfiui és emberi nagysága mindinkább szélesedik szemeink előtt, mentől inkább távolodunk tőle és napjaitól. Azok az országos érdeklődést keltett gyászünnepségek, amelyeken az ő emlékezetének hódoltak,, megmutatták, hogy minő súlyt és tekintélyt tulajdonit egyéniségének az egész magyarság és mily helyet biztosított puritán jelleme, tántoríthatatlan következetessége, erélye és elszántsága őneki a történelem lapjain. Tisza István gróf halálánakmásodik évfordulóján elsőnek a Nemzeti Társaskör ünnepelt. Beöthy Zsolt ,elnöki megnyitója után Rákosi Jenő emelkedett szólásra és a többi között ezeket mondotta: — Másodszor gyülekeztünk ma itt ,e teremben össze kegyeletet gyakorolni és énnekem ez nem egyszerű emlékünnepe egy gyásznapnak, nem puszta áldozati ünnep egy férfiúért, akinek daliás alakjában egy nemzet roskadt össze. Rám nézve ez a nap egy teremtésnek a második napja. — Ki kell mondani nyíltan és bátran, hogy ebben az országban elsőbben fel kell támadnia Tisza István gróf szellemének, erkölcsének és jellemének, hogy feltámadhasson az ország. Ezt a nemzetet maga a nemzet tiporta le. — Hívjuk Tisza szellemét az államférfiak számára; hívjuk Tisza keresztény hitét, türelmét és szeretetét mindenki számára; hívjuk Tisza István férfiuerejét a nemzet számára. Az ő erényei, az ő lelke, az ő hite, az ő ereje nélkül maradván, nem él meg a mi Magyarországunk. . Rákosi Jenő óriási hatású szónoklata után Horánszky Lajos, Tisza István gróf életírója olvasott föl készülő munkájából terjedelmes fejezetet Tisza István és a világháború címen. Tetszéssel és tapssal fogadta a közönség a fejtegetéseket. Beöthy Zsolt elnök köszönte meg az előadóknak közreműködését ésbejelentette, hogy a Tisza-emlékbizottság nagyobb küldöttsége Gesztre utazik, hogy koszorút helyezzen Tisza sírjára. A Deák-téri evangélikus egyház dísz 3 termében, a reformáció megszületésének évfordulója napján ' v‘ja’*-*-r *• ■ v . .*- , A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tartott díszgyűlést Tisza István emlékére, Petri Irek református püspök elnöklésével. Petri megnyitó beszédében rámutatott az ünnepség kettős érdemére, a reformáció megszületésének emlékezetére és gróf Tisza István emlékére. Majd Vargha Gyula szavalta el költeményeit. Pekár Gyula „Tisza István" címen tartotta meg értekezését. Az ünnepi ülés végén pedig Maday Gyula előadta „Luther kalapácsa“ című költeményét. Veszprém vármegye egyhangú közgyűlési határozattal mondotta ki a tavasszal Tisza István gróf emlékének megörökítését és arcképének a megyeház díszterme számára való megfestését, valamint azt, hogy az arckép ünnepies leleplezése október 31-én történjék meg. Vasárnap folyt le az ünnep, melyre Horthy Miklós, Magyarország kormányzója személyének képviseletében Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert küldte ki. Délelőtt kilenc órakor a református templomban tartott istentisztelettel kezdődött az emlékünnep, amelyen Tihanyi-Kiss Sándor lelkész mondott beszédet Tisza Istvánról. Az ezután következő törvényhatósági, közgyűlésen Szász Károly dr., a képviselőház volt elnöke mondotta el ünnepi beszédét, melyben a bajtárs rajongó szívével festette meg Tisza alakját. a monarchiából alakult államok közös értekezlete Pozsonyban Bécs, november 2. Az antanthatalmak az osztrák-magyar monarchiából alakult új államok képviselőit közös értekezletre hívják össze, hogy ott a kölcsönösen érintő gazdasági és pénzügyi kérdéseket megbeszéljék. Azutódállamok" ezen értekezlete Pozsonyban lesz és részt vesznek Németország, Lengyelország és Olaszország megbízottjai is. Az értekezlettől igen sok — most még — viszás gazdasági kérdés megoldását várják és különösen fontosnak tartják a középeurópai államok valutáinak javítása szempontjából. Politikai céljai az értekezletnek nincsenek. Az értekezlet legkésőbb 1921 február havában ül össze. Az értekezlet eszméje Amerikától származik. Pál görög herceg nem akarja a trónt elfoglalni Görögország Szerbiához közeledik A görög királyi trónt ezideig még nem töltötték be. Pál görög herceg ugyanis, aki jelenleg Luzerben tartózkodik, kijelentette, hogy nem osztja a jelenlegi görög kormánynak azt az álláspontját, hogy ő hivatott a trón elfoglalására, mert a trón az alkotmány szerint atyját, Konstantint, vagy pedig György trónörököst illeti meg. A trónt csak akkor foglalja el, ha a görög nép úgy határoz, hogy nem kívánja Konstantin király visszatérését, a trónörökös pedig lemond a trónról. Konstantin volt görög király különben nem akarja beleegyezését adni Pál herceg trónralépéséhez. A görög királyi család tagjai és politikai hívei vezetői között Luzernbe tárgyalások folynak. A görög belpolitikai nehézségeken kívül a külpolitikában is igen fontos kérdések vannak napirenten. Görögország és Szerbia szoros együttműködésre készülnek és ezzel áll kapcsolatban a