Új Barázda, 1920. november (2. évfolyam, 259-281. szám)

1920-11-25 / 278. szám

9 W&&Mama A közélelmezési miniszter komoly intelme a gazdákhoz | „áfarén# fenntartás a gabonafjölösleg beszolgáltatásától |ügg., Mf-~- Jövőre szabadforgalom lesz a belföldön | Ji '.jtr -- Az „új Barátidat‘ tudósítójától — Budapest, november 24.. Az ország közélelmezése a legkomolyabb kérdéseket vetette föl, melyekről ma délután a következőket mondotta tudósítónknak Vass József közélelmezési miniszter: — Kérem az Új Barázdát, értesse meg a mi derék népünkkel, falusi magyarjainkkal, hogy hazafias kötelességük beszolgáltatni a méltányosankirótt adógabonát és a fölösleget. A bajokból, a forrongó közhangulatból csak úgy tud kilábolni ez az ország, ha a gyomor kiáltó szükségét enyhítjük, eloszlatjuk. Nem vehetné lelkére egyetlen becsületes gondolkodású gazdaember semha az éhezők megbontanák az ország rendjét. — Anyagi előnyét is teszi a termelének, ha a gabonát addig szolgáltatja be, amíg prémiumot — jutalmat — kap utána és nem vár arra az időre, amikor a kormány újból, hangsúlyosabban jön kérni hozzá. — Annak a bizonyítására, hogy az ország élén állókban meg van a hajlandóság a termelés igényeinek kielégítésére — kijelentem a kormánynak arra az elhatározását, hogy a jövő gazdasági évben (a legszűrtcebb adókontrjigényen felül) ma belföldre nem-e szabad forgalmat ingunk engedélyesül. — Most azonban még egy súlyos és hosszú időszak választ el bennünket a jövő,aratástól és ennek a nehézségeit fel kell ismernie minden, igaz magyar embernek és elsősorban annak a rétegnek, amely mindig tudta, mi a kötelessége a hazával szemben : a földmivelő-osztálynak. A tenged dolgában is elmentünk az engedékenység haláráig, mert az adó magyar holdanként egy métermázsa. Nem, is kell hangsúlyoznom, hogy minő fontos a zsírtermelés szempontjából itt a kielégítő beszolgáltatás. — A burgonyagyűjtés kérdésében a miniszterim döntő lépésre határozta el magát. Az Országos Burgonyaközvetítő Iroda igazgatója, Hegyi Dezső miniszteri tanácsos nagy segéderővel utazott Szabolcsba és onnan mindenáron meg fogja indítani a burgonyavonatokat. Az elszállításban bekövetkezett zökkenőt a váratlanul beköszöntött fagy okozta, amely ezerötszáz vagyon burgonyát tett tönkre. Mivel pedig aszeszgyárak megfelelő mennyiségű szén hiányában nem voltak képesek csak egyrészében átvenni a fagyott burgonyát, azt Ausztriának adtuk át. Megnyugtatásul kijelenthetem, hogy teljes árat kaptunk a kivitt mennyiségért. — Amint ez a most Ausztriával közlekedő vagyonpark lebonyolítja a néhány napos kivitelt, óvamban könnyülés fog beállani a belföldi burgonyagyűjtésben s a fogyasztás kielégítésében. A hüvelyesekben a hazai fogyasztás szükségleteit teljesen ki tudjuk elégíteni, sőt a közelmúltban mintegy ezer vagyonra rugó menynyiségiek a kiszállítására is adhattunk engedélyt. — A tojásdrágaság ellenszere kezünkben van, a hűtőházak több hónapra szóló készlete, ezt azonban a tél közepére tartogatjuk, amikor valóban hatással lehetünk az árak mérséklésére is. Addig is természetesen teljesen elzártam a kivitel lehetőségeit. tot hirdetett volna, mintha ez az ének felelet lett volna a sokéves szenvedésre, úgy harsogott, úgy vágott az emberi lélekbe. A zenekar a Himnuszt játszotta, közben pedig a kormányzó a hadifoglyokkal beszélgetett. Uhlig Ottó őrnagy, aki a hadifoglyok első csoportjával jött meg, meghatódott hangon mondott köszönetet a fogadtatásért bajtársai nevében. Ezután a MOVE hölgycsoportja vendégelte meg az,immár szabad foglyokat. Sokan azonban, akik a fővárosban vagy közelében laknak, siettek övéivel a csendes falak közé, hogy ott hullassák a viszontlátás örömkönnyeit.* Kelet felé délután indulnak, délnek csak este megy már vonat. Addig beülnek a meleg fogadóterembe, előttük étel, ital, füstölni való, körülöttük sok kérdezősködő, síróasszony. ,ők türelmesen felelnek a sok kérdésre ... türelmesen! A hosszú fogság mindenkit megtanít türelemre ! Mit írjunk még róluk? Azt, hogy ■ sovány, sokat szenvedett testüket rongyok takarják? Azt, hogy mindegyik öreg, megtört? Hiszen azt már ők is elfelejtették, hogy — volt, vagy mi van velük, csak egyet tudnak, hogy — hazatértek. Hatvan napig jöttek, percről-percre enyhült a sors. Ők mondják, hogy decemberre megint mintegy hatezren érnek haza. A pályaudvar környékét ellepték az anyák, a hitvesek, a gyermekek, rokonok, ismerősök ... Fölsikított egy hang: Béla . ..! A következő jelenetről írni nem lehet. Szegény a nyelv ahhoz, hogy erre szavakat találjon, írjunk arról az apáról, aki ötéves gyermekét most látta először, aki áldott állapotban hagyta itthon hitvesét s aki most látja először kicsi önvérét? •Nem ! Erről írni nem lehet, mert aki nézni akarta, az sem tudta látni — mert ott mindenki zokogott... Most már mind a kétezren otthon vannak. Hull az örömkönny, boldog sok-sok lélek, napsugár költözött a család körébe ... s jön a sok szomszéd, jön a falu népe s mondják , velünk együtt-Isten hozott benneteket! E. Gy. Bjfssszl ^Ibériából akik megfőttek ! Kétezer magyar hadifogoly érkezése — A kormányzó j \ \ / a fogadtatáson I V / — Az „Uj Barázda11 tudósítójától — ^°—~A:Bidapest, november 24. Jöttek ismét mintegy kétezren meszsze Szibéria hóval védett 'földjétől, otthagyva a 'mérhetetlen szenvedést, a tenyérnyi keserűséget, a bánatot, az emberfeletti nélkülözést, a könyvvel áztatott rabkenyeret s magukkal hozva a sok-sok évi szomorú fogság soha el nem feledhető sötét emlékeit... . Visszatértek a szerető arcok közé, keblükre ölelték az övéiket; sokan még alig-alig látott apróságaikat csókolgatják, sokan hiába keresik az öreg szülőket... istenem ! Olyik immár hatodik esztendeje sínylődött a rabmagyarok táborában .. .négy... öt..., hat év... az ő életükben mennyivel több! Az anyaföld szent végén, ott, az édes, otthonban, a magyarok között együtt ■ dobog • a Visszatért• magyar szive szerettjeivel, együtt imádkozzék a -hálaadást. a Mindenhatóhoz s együtt fohászkodnak: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örökigazságon. Hiszek Magyarország feltárzsadásában! Kétezer munkára kész ember, annyi sok, tettéről annyi hazaszeretet... hittel mondhatjuk el, hogy közelebb jutottunk a nagy Magyarország feltámadásához ! ' ...... ' • ~ ' •*• ** Délelőtt érkezett meg a Keleti pályaudvarra KeletSzibéria fogolytáboraiból mintegy 200 hadifogoly, köztük 120 tiszt. Az állomáson Horthy Miklós kormányzó, a kormány képviselője, a főváros képviselője, a hadsereg, a társadalmi egyesületek és a Hadifogoly Fogadóbizottság vezetősége fogadta őket. Három vonaton, három csoportban érkeztek meg., A pályaudvar érkezési oldala előtt gyülekeztek hová a kormányzó pont-ban 11 órakor érkezett meg. Horthy Miklós arcán a szeretet, a közvetlenség és a meghatottság jelével szólott a hazatértekhez: — Köszöntetek benneteket — ebben a szerencsétlen helyzetbe jutott országban. Nem tehetünk róla, hogy ilyen állapotba jutottunk. Mi megtettük kötelességünket minden tekintetben, azok ellen is, csak idevitték az országot és a sír szélére juttatták. Mi továbbra is egyenesen fogunk haladni a becsület útján, hogy ebből a rettenetes szerencsétlenségből a munka és összetartás révén kiemeljük az országot. Ebben legyen, velünk mindenki, aki magyarnak vallja magát. Semmiféle széthúzás ne legyen közöttünk, hogy Magyarország a jövőben is ott legyen, ahol lennie kell. Áldjon meg az Isten benneteket! . . Majd Zadravecz István tábori püs-pök mondott, lelkes „Isten hozott“-at, itána Patacsi Dénes államtitkár a honvédelmi Miniszter, Ruffy Pál államtitkár pedig a hadifoglyok hozzátartozóinak, Sipőcz ..főpolgármester pedig a főváros nevében üdvözölte őket. Az üdvözlésekután--felcsendült a fogolytábor énekkaránál: irredenta éneke, a „Nem, nem, soha ...“ ■ Mintha ez a messziről hozott fogadalom, szilárdabb, ércesebb akara Csütörtök, 1920. november 25. A nemzetgyűlés munkaképessége biztosítva van A kormányzó pént zöme egységes a munkatervben " nüj Barázda" tudósítójától — Budapest, november 24. A hivatalos politikában beállott szünetet arra használnak föl egyes sajtószervek, hogy kevés alappal bíró találgatásokkal bonyolítsák, a helyzetet. A kományzópárt zöme által tetszéssel fogadott munkaprogrammon kívül, amelyet lapunk mai számában ismertettünk, a liberális sajtó megemlékezett más irányban folyó akciókról is, amelyekről azonban kiderült, hogy alapelveikre nézve teljesen megegyeznek a korábbi mozgalommal. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata megerősítette a közvéleményt abban a tekintetben, hogy az alkotmányjogi és a baloldali demagógia szempontjából szélsőséges elemek távolmaradása még nem jelenti a kormányzópárt szétrobbantását. A párt kétségkívül kitart továbbra is egységesen azon elvek mellett, amelyek alapján a nemzetgyűlési választások, alkalmával megbízást kapott a választóktól: ez" a keresztény és nemzeti irányzat, a demokratikus és agrárszellem" és a szociális felfogás. Azok a hírek, amelyeket munkapárti és liberális körök terjesztenek és amelyek szerint mélyreható kormányválság és pártválság küszöbéit állunk, nem fedik a valóságot. A kisebb minisztériumok megszüntetéséről sem lehet szó ez időszerint, mert a nyugatmagyarországi kérdés szempontjából a nemzetiségi minisztérium eltörlése ma éppen nem kívánatos, a többi kisminisztérium beolvasztása pedig csak ezen minisztérium megszüntetésével történhetik. A régi keresztényszocialista és a régi kisgazdapárt tagjai között egyes részletkérdésekben kétségtelenül vannak nézeteltérések, de amint a múlt hónapokban sikerült az ilyen nézeteltéréseket elsimítani, bizonyára a közeljövőben sem fognak ezek komolyabb nehézségeket okozni. A kisgazda- és földművespárti képviselők ma is egységesen állanak Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István pártvezérek mellett, akik viszont a kormány többi tagjával együtt keresik a közeljövő feladatainak megoldását és már csak ezért is a legmesszebbmenő" fenntartással kell fogadni azokat a híreket, amelyek a kormánynak és a "párt táborának kettészakításáról az említett pártvezérek nevével kapcsolatban keringenek. E bagolyvári üzenet ,4 munkapárt, miután a britanniások esetéből kifolyólag sem sikerül j írt rendpárttá“ alakulnia, etkür’fedett hangot hallat bagolyvárából. A középpárt“ — ez is egyik neve a munkapártnak — Kürthy báró ur ajkán megszólal , megdöbbenve toporzékol, hogy a kisgazda- és földművespárti nemzetgyűlés még élni merészel s arra is gondol, hogy elvégezze az alkotmányjogi revíziót, sőt ezen túl a szabadforgalom előkészítését, az ipartörvény revízióját és pénzügyeink rendbehozását Mi azonban azt hisszük, hogy a közigazgatási választási reform fáj legjobban a gabonarekvirálás első miniszterének, mert e réven a munkapárti megyegyülés még utóbb is követni fogja a rég elszenderült munkapárti országgyűlést. Ezért ragadtatja magát olyan gyermetegen ügyetlen megdöbbenésre, hogy a következő feladatokat nem tekinti sürgőseknek • a közrend tökéletes biztosítása, a munkáskérdés | szociális szellemű rendezése, pénzügyeint, javítása, a földreform végre| hajthatása végett a közigazgatási | választási reform, a kisipar védelme | s a szabadforgalom előkészítése.-Hát mi a sürgős Önnek, báró úr? Meg| mondjuk: a nemzetgyűlés hazaküldése s az 1918 októberi országgyűlés összehívása. De ezt leshetik. Hiába | mondja átlátszó célzattal, hogy „a | nemzetgyűlés — bárha magát szuverénnek nevezi is — nem mehet túl* | egy ■ törvény által szabott korlátokon, s meg kell értenie, hogy az egész nép által választott nemzetgyűlés igenis szuverén. A középosztályt pedig kár a nemzetgyűlés ellen izgatni, mert a középosztálynak minden tagja tudja — higyje el a báró úr — hogy a drágaság orvoslása pénzügyeink rendezésétől függ. „Reálpolitikát nem tanulunk a munkapárttól, WVWVWNWWWVWWVVWVWwwww ..Csonka Magyarország nem ország, s Egész Magyarország mennyország"