Új Barázda, 1920. december (2. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

4" Olaszország pártolja Konstantin visszatérését Leygues francia miniszterelnök teg­­nap este visszatért Párisba. London­ból való elutazása előtt hosszabb megbeszélést folytatott Sforza olasz külügyminiszterrel. Az olasz kormány hír szerint pártolja Konstantin király visszatérését Görögországba, de helyesli a görög­­török békeszerződés revízióját is, amennyiben a Szmirnára és a Tráciára vonatkozó határozatok megváltozta­tásáról van szó. A görög események hatása T­örökországra Venizelos bukása nagy mozgalmat keltett Törökországban. A kávéházak­ban és vendéglőkben a török katona­tisztek az új török határokról kovácsol­nak terveket amelyek Tesszaliáig terjednének. A görögökkel való békeszer­ződést papírrongynak tekintik. A Konstantinápolyban tartózkodó gö­rögök legnagyobb része nemzetes­­párti. Köztük és a nagyrészt tisztek­ből és katonákból álló Konstantin­­pártiak közt ismételten voltak összeütkö­zések, amelyek a szövetségesközi rendőrsé­get beavatkozásra késztették. Minden ok megvan arra a föltevésre, hogy a török nacionalisták a szmir­­nai fronton új hadműveleteket indítanak meg abban a reményben, hogy a válasz­tások eredménye demoralizálta a görög hadsereget. A Csepel-szigeten ~ Az Barázda"tudósítójától —­­ Budapest, november 30. A volt m­agyar-osztrák monarchia erő­forrásai között nem utolsó helyet foglalt el a csepelszigeti töltény- és hadianyag­­gyár. Inne n került^ a gyalogoshonvéd számára a^ssuuMefST amit nehéz masíro­­zatok között hordozott a talián hegyek szakadékai, az erdélyi havasok rengetegei, a galíciai mocsarak és a lengyel homok­tengerek közé. Innen indult különvonaton vagyonszámra a fegyverek tápláléka Me­zopotámiáig és Flandriáig mindenüvé, ahol magyarok állták útját az ellenségnek. A háború hosszú ideje alatt éjjel-nap­pal munka folyt Csepelen. Csepel foga­lommá nőt a háborúban, ahogy a bécsi arzenál, vagy a pilseni Skoda-művek. A háború alatt büszkék voltunk rá, ellen­ségeink tartottak tőle és a balkániak kü­lönösen irigyelték. A háború szerencsétlen befejezése után a katonák otthonukba tértek — de a csepeli gyár oda is elkíséri őket, mert ott, ahol a háború idejében hetenként négy millió manlicher-töltényt szereltek fel — ma már ekét, posztót és tömeg­árukat gyártanak. A posztógyár ... A bej­árat­n­ál igazoltak­ Bennünket a kapus. Irataide rendbepulfzínak, utunkra enged. Minden kevétty füstöl, kalapálás, dübörgés, zaj hallatszik mindenünnen. Épületek előtt haladunk el, ebben csi­nálták a töltényeket, ezt a műhelyt az oláhok szerelték le egészen. Most kis tábla függ rajta: Magyar posztógyár. Betérünk. Szombat van, a munkának vége. Az üzemvezető főmérnök kísére­tében tekintjük meg az óriási termeket. Cseh és német szövőszékeket, gyapjú­­mosó, tépő, fonógépeket látunk az egészségi követelményeknek teljesen megfelelő helyiségekben. Az egyik te­remben silányabb minőségű posztót szőnek. A szövőszékek előtt lányok állanak. Tisztogatnak. Ma még csak huszonhat szék jár. A többi hetven szövőszék üzembehelyezését csak a szénhiány gátolja, mert nyersanyag fö­lös mennyiségben áll a gyár rendelke­zésére. A gépkocsi-szindikátus műhelyében A hazafije területéről távozó balkáni francia hadsereg és a többi nyugati meg­szálló csapatok' a'mttrtf'id­ején Szegeden eladták gépkocsiparkjukat, körülbelül ötszáz gépkocsit, melyet egy magyar vállalat vett meg, amelyeknek nagy része sérült volt, ezeket javítják most Csepelen. A c­égkocsik raktárában zsúfoltan állanak egymás hátán: a személyszállító, teher, vöröskeresztes betegszállítógépek. Egy másik helyen serény munka folyik. Apróra szétszedik az alkatrészeket s­­ a haszna­vehetetlenek helyébe újakat raknak. A motorok különösen nagy értéket képvi­selnek, a vállalat egyébként külföldre fogja szállítani a kijavított kocsikat. A vasalótól a lakattárig Szűk ajtó vezet a harmadik nagy béke­­üzembe.s Az előcsarnok telve munkások­kal és t­unkásnőkkel. Mosakszanak, kis vasszeké­nyük előtt bíbelődnek. Mosolygó, jókedvű átírássa­iuk .Délutáni munkaszünet van, pihennek. A nagy helyiségben csen­desen állnak a gépek. Valamennyin ott a munka, amellyel utoljára foglalkozott, közelébe a munkás. Az egyik gépen félig kész biztosítókulcsot, a másikon alaktalan vasdarabot reszelt a gép. Lé­pésről-lépésre más munka van a gépen. Itt egy rézfedő, amott félig kész vasaló, a hátunk mögött magas halomban kész lakattárak. Itt készítik a permetezőputto­­nyokat is. Az üzem által előállított min­denfajta tömegárut az osztályozóban ren­dezik és állítják össze. E tömegárukat előállító üzem magában véve is egy kisebbfajta gyár. Maga javítja elhasznált géprészeit, külön kovácsműhellyel ren­delkezik.* ...Kint hideg szél fogad, amint sé­tánk végén a szabadba érünk Messzi­ről dübörgő hangok hallatszanak. Kisé­­rőmhöz fordulok s a töltényosztály iránt érdeklődöm. Ő komolyan mondja: — Béke van Csepelen ... S. E. I UJ BARÁZDA szerda, 1920. december 1.". Posztul Oroszország Prágából jelentik. A cseh szociál­demokraták kongresszusán jelentést terjesztett elő az Oroszországba kül­dött szakszervezeti bizottság, amely a napokban tért haza útjából. A jelen­tés többi között ezeket mondja: Be kell ismernünk, hogy Oroszországban az állapotok teljesen leromlottak. Az ipar, amely tisztán katonai és hivatalnoki igazgatás alatt áll, pusz­­tulófélben van. Moszkvában egymil­lió lakos közül 400.000 ember bolsevik­ állami alkalmazott. Szocializálásról nem lehet beszélni mert az üzemi tanácsok nem bizto­sítják a munkásság számára a ter­melés igazgatásában való tényleges részvételt, sőt még egyes vezető em­berek önkényével szemben sem nyúj­tanak védelmet. A világháború és a bolseviki uralom alatt az orosz lakosság 40 száza­léka halt el. Polgári fiú- és leányiskola a hegycsúcsok között Ném­et gyermekek őszi tanítása a szabadban — Az EUI Barázda' tudósítójától —­­Majia-Frapfiftm, november 28. MeredHrerf'ágaskodó hegyek lábjában, négyszázötven méter magasan, az Orb­­fürdő melletti katonai gyakorlótérre a praktikus németek nemrég hatalmas, apró­ gyermek iskolát emeltek. Az itt még enyhe őszi napsütésben ötszáz frankfurt gyermek ugrándozik bohó örömmel, hogy a szigorúbb időjárás előtt — mégegyszer a jövő tavaszig — felfrissíthessék tüde­­­jük­et. Természetesen inkább a test művelé­sére adódik itt alkalom, mint a szelle­mére. A rideg értelemben vett iskoláról meg éppen nem lehet ezen a helyen szó. A nevelés azonban busásan megkapja a másik oldalon azt, amit elveszít az egyi­ken. Különösen a serdültebb kicsinyek egymással szinte versengésre kelve, ta­nulják meg a tisztes, szolid viselkedés és a lelemény erényeit. A szobákat a leány­kák selyempapír- függönyökkel, képecs­­kékkel, fenyőgaldákkal ékesítik, a tü­­zelőta összegyűjtésében­­ fiuk szorgos­­kodnak. Tizenegy frankfurti polgárt fiú- és leányiskola növendékei laknak a fensé­ges helyre épített barakokban. Ételüket a gyermekek a bőségesen ellátott kato­nai konyháról kapják. A koszt olyan ki­tűnő, hogy valamennyien rohamosan gyarapodnak, híznak. A foszladozó, szakadó cipőket, meg ruhákat hadseregbeli szabók, cipészek foltozzák, lavitnák. A kicsi­nek egészsége felett a szomszédos község orvosa őrkö­dik, aki kétn­aponkint átjön és általános vizsgálatot tart. És mindezért a sok-sok földi jóért az üdülő polgáristáv szülei gyermekenkint po­tem két márkát fizetnek naponta. (A többi költséget ugyanis egy közismert frank­furti közjótékonysági egyesület fedezi.) A kiváló és összes céljaiban nagysze­rűen megfelelt intézmény újabb dicső­sége a német neveléstudománynál:.­öt . • Vérnyomokat találtak Istíler Róbert ruháján­ á­l Budapest, november 30. A ^HtfpitáC¥*ágon ma hallgatták ki Heiler Osziért, a gyilkossággal vádolt Heiler Róbert dr. öccsét Kihallgatása­kor részletesen előadta, hogy mit csi­nált a gyilkosság napján. A rendőrség megállapította, hogy aznap délután ér­kezett haza, átöltözködött és fehérne­műjét egy mosóintézetbe küldte. A de­tektívek átvizsgálták ezeket a fehérne­műket. Ma újból kihallgatták Heiler Simonnét és dr. Heller Róbertet és mindketten tagadták a gyilkosságot, de ellenmondásokba keveredtek. A gyil­kosságnak érdekes folyománya Andorffy színésznő feljelentése Faludi István szí­nész elle , aki Heiler dr.-ral bizalmas jó barátságban állott. Faludi István állítólag, V­é­ss Annie életében nagy sze­repet játszott és ismerősei előtt több ízben eldicsekedett azzal, hogy hipno­tizmussal oly erőt tud gyakorolni a mé­diumokra, mely azokat akár a halaiba is tudja kergetni. Faludi a rendőrség mai kihallgatásán bevallotta, hogy Hel­ler dr. révén ismerte meg Weisz Anniét és több ízben találkozott vele. Heiler Róbertet azonban már hetek óta nem látta. A rendőri nyomozás megállapí­totta, hogy vallomása teljesen fedi az igazságot és azonnal szabadlábra he­lyezték. Mint új tanút a Magyar Auer fény r.-t. Schönfeld nevű tisztviselőjét is kihallgatták, aki a részvénytársaság ajánlatait hordta a házakhoz. A kihall­gatás érdekes bizonyítékokat hozhat, mert S­eiss­ Annie utolsó levele ilyen ajánlási blankettára van írva. A rend­őrség most azt akarja megállapítani, hogy nem-e Hellerék lakásáról került a blanketta az öngyilkoshoz és nem-e Hellerné helyezte el az asztalon a blan­kettát Ma délelőtt vizsgálták meg Hei­ler Róbertnek azt a ruháját, melyet S­eiss Annie öngyilkossága napján viselt A kabát ujján vérnyomokat talál­tak, melyről azt is sikerült megállapí­tani, hogy valaki azokat levakarni és lemosni igyekezett. Fehérneműjén is voltak vérnyom­ok. Heiler Róbert ezek­ről a ruhákról azt állítja, hogy Oszkár nevű fivéréé. H­ÍREK Regényt kezdünk el mai­­ szá­m­­unkban, melynek első hasábját hátrább ta­látja az olvasó. Az áldatlan, fukar­­ papírviszonyok mellett is a lehető legteljesebb megelégedésre igyekez­tünk evvel teljesíteni közönségünk óhajtását. Az angolból fordított re­gény címe: „A nyilas". A tizenhete­dik századnak egyik igen érdekes egyénisége írta, Frederick Marryat. Színvonalas hangjával, frissen gör­­dchem­fert ki fogja elégíteni az összes igényeket. Reméljük, hogy ol­vasóink ugyanolyan örömüket lelik majd benne, mint amint jószivvel törekszünk mi vele közönségünk ked­vét keresni. Meginduló regényünkkel kapcso­latban új előfizetést hirdetünk az „ Új Barázdádra. Minden magyar, aki a gazdatár­sadalom és a kisiparosság érdekeit s evvel sokat szenvedett nemzetünk­nek igazán keresztényi alapon való megújhodását elő akarja mozdítani, kell, hogy egész erővel támogassa a gazdálkodók egyetlen napilapját, az „Új Barázdá“-t. Ennek az újság­nak nem volt szüksége arra, hogy eszmét keressen magának, mert min­den porcikájával a gyökeres magyar nemzet szolgálatára állott és fog állani. Különös kedvezmény új előfize­tőknek, hogy egyben mindazokat a számokat is megkapja, amelyekben regényünk folytatásai helyet foglal­nak. Még ma fizessen tehát elő az „Új Barázdá­”-ra. Előfizetési díj: egy hónapra ... 25 korona negyedévre .... 70 korona egyes szám .... 1 korona Mutatványszámot ingyen küld az Új Barázda kiadóhivatala (Buda­pest, IV., Múzeum­ körút­­), ahova előfizetések is küldendők. — Időjárás. Hazánkban a hő­mérséklet tovább emelkedett és már csak az éjjeli órákban sülyedt 1—2 fokkal a­ fagypont alá. Maximuma 7 C fok Szegeden, minimuma — 4 C fok Kecskeméten. A borús jelleg megmaradt és­ itt-ott kevés csapadék is esett — Csonka-Szatmármegye az integ­ritásért/ Mátészalkáról jelentik: Csonka- Szatmár vármegye törvényhatósága most tartott novemberi közgyűlésén a béke jóváhagsó kérdésével foglalkozott. Az elnöklő főispán megható szavakban adott kifejezést a kényszer­béke jóváhagyása fölött érzett magyar fájdalomnak. „Nem nyugszunk bele a történtekbe — mondotta — nem búcsú­zunk odaát lévő testvéreinktől, ne feled­kezünk meg róluk, hanem szakadatlan munkával azon dolgozunk, hogy velük egyesülhessünk.” — Pesvármegye a régi választó­jog alapján akarja megejteni a tör­vényhatósági választ­ásokat. Pestvár­­mestye törvényy hatóság­i bizottsága ma délelőtt ülést tartott, melyen egyhangúan elfogadta Agerasztó alispánnak azt az indítványát, hogy a törvényhatósági bi­zottsági választásokat a községi választó­jog alapján ejtsék meg, úgy amint a községek a képviselőtestületeket ma is ennek alapján választják. Nem tartja kí­vánatosnak, hogy az új országos vá­lasztói jog a törvényhatósági választá­sokra is vonatkozzék. Nagy megelége­dést keltett az a bejelentés, mely sze­rint a pomázi járás németajkú lakosai feliratot intéznek a kormányhoz, hogy ne tegye kötelezővé a néimet nyelvű ok­tatást az iska­ábi­n, mert ők magyarul akarják taníttatni gyermekeiket.

Next