Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)

1921-01-05 / 3. szám

■T" — Szemfényvesztés (—..) Mikor másfél esztendővel ezelőtt felrázkódtunk a vörös ura­lom szörnyű tetszhalálából, azt hittük, immár megmenesítettünk balsorsunk elől. De e trianoni béke ráeszméltei®*!' bennünket a gyászos valóságra. Tűzből szaba­dultunk és tenger fogott körül bennünket. Próbálgattuk folytatni ezredéves életünket, elindulván a nemzeti eszme és a keresztény hit fel­­gyuladt világossága után, ám ket­tőt sem léphettünk anélkül, hogy bele ne vágódjunk a gazdasági nyomorúságok zökkenőjébe. Csonkamagyarországnak nem le­het boldogulnia­. Még ha nem raboltak volna ki bennünket kétszer egymásután, akkor sem élhetnénk meg a ránk kényszerített határok között. Még ha minden magyar ember a munka hősévé válna, akkor sem nézhet­nénk emelt fővel a jövő elé, mert a béke igája meggörnyeszti a tes- \ ' tlniket.­Az elmúlt gyászos év hozta­­ reánk ezt az igát. Az új esztendő-­­ től várjuk, hogy összetörje. Csak természetes, ha rettenete- | sen nehéz gazdasági viszonyaink­­ között a politikai élet is örökösen­­ hullámzik. A bajt és a nyomoru­­s­ságot mindig az uralkodó irány- 8 zat terhére írják. Hogy rossz volt­­ a termés és kevés a gabona, hogy nincs petróleum, gép, ruhakelme, s ami van, drágább a patikaszer­nél : mindez, a keresztény nem­zeti irányzat hibájának rójják fel. Miniszterek jönnek, mennek hosszú libasorban. Az első még keresztet emel, a hátsónak már a liberaliz­mus kosaras asszonya fogódzik a kabátjába s ezt követi a kaftán. A tömeg, amely buktatja a régieket és élteti az újakat, azt hiszi, az itt volt hibás. Pedig az iga nehéz. Milyen tévedés azt hinni, hogy­­ javulni fog a helyzetünk, ha vis­-­­­szahódolunk a liberális irányzat- I­nak s a mások esze és erkölcse­­ szerint vezettetjük magunkat!­­ Hátha magát Sáfár Zeliget hoz-­­­nánk ide miniszterelnöknek,vissza­­adna-e Románia, Csehország egy talpalatnyi földet is területeink­ből, lemondana-e Ausztria Nyu­­gatmagyarországról, elengedne-e az ántánt egyetlen fillérnyi be­vasalható sarcot is? Eszméink és irányzatunk feladása árában legfeljebb néhány liberális újság­író veregetné meg a vállainkat, de helyzetünk mit sem javulna, jobb sorsunkat akkor is csak a magunk t­zkörmével, a tulajdon kemény derekunkkal kellene ki­­küzdenünk. Hazug káprázat, országbolondító szemfényvesztés azzal hitegetni bennünket, hogy a magyarság job­ban boldogulna, ha a kereszt és a lobogó helyett a liberalizmus maszlagét tenné eszményének és jelvényének. Magyarország jövőjét az dönti el, hogy milyen erős a dereka, milyen kemény az ökle, milyen komolyan tud közös célokra össze­fogni. A világpolitika, amely nem ismer izgalmat, bennünket életre­­halálra szóló bírókra hi! És az élet is jobb, a halál is jobb a lo­bogó árnyékában, a kereszt alatt ^ 1H..1 oAN. ~5. V — . / / Ili . X. árVETTI/. , - 'Hl nl. évfolyam. 3. szám v 5 1 korona Szerda, 1921. jan­uár 8.TM ra szerkesztő: Meskó Pál , ■ Jr ______ _____ Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: ffja jjjjfj hónapra a . . 25 K Szerkesztőség: Íjfj'fjk jaBl Kiadóhivatal: f József 55—40 J József 55—40 Telefon:­­KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: Nem hívják össze a nemzetgyűlést A kormány mindent megtesz Nyuggatmagyarország megtartása érdekében — Az „Új Barázda“­ tudósítójától — Budapest, január 4. A nyugatmagyarorsz­ági kérdés a legfelsőbb voaak­*nak Ausztriához intézett jegyzéke folytán ismét elő­térbe került. A kormányzópártban tegnap este megjelent képviselők, Gömbös Gyula és mások sürgeté­sére a nemzetgyűlés összehívásának a gondolatát vetették fel. Ma dél­előtt a kormány minisztertanácson foglalkozott a nyugatmagyarországi üggyel. Ezalatt Meskó­­ Zoltán és Mayer János államtitkárok, továbbá Tan Béla és Orbók Attila képvise­lők felkeresték Teleki Pál gróf mi­niszterelnököt és előadták neki, hogy a párt a nyugatmagyarországi kér­désre vonatkozó jegyzék miatt a nemzetgyűlés összehívását látja kí­vánatosnak. A kormányzópárt Budapesten időző tagjai és a miniszterek este 7 óra­kor megbeszélésre gyűltek össze az Eszterházy­ utcai pártkörben. A miniszterelnök nyilatkozata Teleki Pál gróf miniszterelnök az értekezlet után a következő nyilat­kozatot tette az Új Barázda munka­társa előtt: — Tulajdonképpen nem volt érte­­kezlet, tekintettel­­arra, hogy a párt tagjai­ nincsenek Budapesten, ha­nem is kormányzópári fővárosban időző tágottforzalmas jellegű meg­beszélésre gyűltek össze. Ez alka­lommal ismertettem a helyzetet a nyugatmagyarországi jegyzékre vo­natkozólag és megnyugtattam kép­viselőtársaimat, hogy a jegyzék még nem érkezett meg. A legfelsőbb tanács párisi követünknek, Praz­­novszkynak adta át a jegyzéket, amely arról szól, hogy a trianoni béke életbelépé­sekor Nyugatmagyarországot nem Ausztria, hanem a Sop­ronban székelő antantbizott­ság fogja tőlünk átvenni. — Erről a jegyzékről táv­iratilag tudomást szereztünk, de a jegyzéket még nem kaptuk ideg. — A megjelent képviselőket ér­tesítettem azokról a lépésekről, amelyeket a magyar kormány tenni szándékozik. Itt természetesen a legnagyobb titoktartásra van szük­ség, mivel külpolitikai válaszoknál már csak az udvariasság is köve­teli, hogy a választ előbb a cím­­zettel közöljük, mert elsősorban annak kell róla tudomást szerezni, akinek címezve van. r. A. J_ Á **•*­­ •** A. Megkérdeztük még a miniszterelnököt, hogy Apponyi Albert gróf párisi útjának van-e hivatalos jellege. — Apponyi — felelte a minisz­terelnök — mint a külügyi és a népszövetségi társaság tagja megy Párisba f *­­ ? * *­­" Az ántánt nem intézett ultimátumot hozzánk Egyes lapokban híradás jelent meg arról, hogy a Nyugatmagyarország ügyében kelt ántántjegyzékkel kap­csolatban cseh csapniuk- btvonahai­­készülnének Nyugatmagyarországba. Az Új Barázda illetékes helyről nyert értesülések alapján megálla­pítja, hogy ez a híradás teljesen lég­ből kapott és minden ténybeli alapot nélkülöz. Ugyanígy tévesek azok a híresztelé­sek, melyek szerint az antant jegy­zék Nyugatmagyarország sürgős ki­ürítését követelné. A jegyzék nem a kiürítést sürgeti, hanem a békeszer­ződés életbelépése után fo­ganatosítandó kiürítési eljá­rást szabályozza. A békeszerződés tudvalevőleg akkor lép életbe, ha azt Magyarországon kívül három nagyhatalom jóváhagyja és az erről szóló jegyzőkönyvek ki­cseréltettek. * Küszöbön álló kiürítésről tehát szó sem lehet. A kormány a magyar érdekek vé­delme szempontjából szükséges in­tézkedéseket megteszi. A francia sajtó elítéli az antant magatartását Pons, január 4. A francia sajtó nágy része leplezetle­nül annak a nézetének ad kifeje­zést, hogy az ötöstanács a nyugat­magyarországi kérdésben való eljárá­sával hibát követett el. Egyik fran­cia lap kijelenti, hogy az ötösta­nács nyilvánvalóan teljesen tájékozatlan volt, ha rávetette magát, hogy Ausztria és Magyarország között a viszály mag­­vát hintse el, holott a legjobb uton vol­tak, hogy megegyezéssel biztosítsák Ke­let-Európa nyugalmát. Az ötöstanács in­tézkedése valósággal érthetetlen.

Next