Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)

1921-01-05 / 3. szám

■T" — Szemfényvesztés (—..) Mikor másfél esztendővel ezelőtt felrázkódtunk a vörös uralom szörnyű tetszhalálából, azt hittük, immár megmenesítettünk balsorsunk elől. De e trianoni béke ráeszméltei®*!' bennünket a gyászos valóságra. Tűzből szabadultunk és tenger fogott körül bennünket. Próbálgattuk folytatni ezredéves életünket, elindulván a nemzeti eszme és a keresztény hit felgyuladt világossága után, ám kettőt sem léphettünk anélkül, hogy bele ne vágódjunk a gazdasági nyomorúságok zökkenőjébe. Csonkamagyarországnak nem lehet boldogulnia. Még ha nem raboltak volna ki bennünket kétszer egymásután, akkor sem élhetnénk meg a ránk kényszerített határok között. Még ha minden magyar ember a munka hősévé válna, akkor sem nézhetnénk emelt fővel a jövő elé, mert a béke igája meggörnyeszti a tes- \ ' tlniket.Az elmúlt gyászos év hozta reánk ezt az igát. Az új esztendő- től várjuk, hogy összetörje. Csak természetes, ha rettenete- | sen nehéz gazdasági viszonyaink között a politikai élet is örökösen hullámzik. A bajt és a nyomorusságot mindig az uralkodó irány- 8 zat terhére írják. Hogy rossz volt a termés és kevés a gabona, hogy nincs petróleum, gép, ruhakelme, s ami van, drágább a patikaszernél : mindez, a keresztény nemzeti irányzat hibájának rójják fel. Miniszterek jönnek, mennek hosszú libasorban. Az első még keresztet emel, a hátsónak már a liberalizmus kosaras asszonya fogódzik a kabátjába s ezt követi a kaftán. A tömeg, amely buktatja a régieket és élteti az újakat, azt hiszi, az itt volt hibás. Pedig az iga nehéz. Milyen tévedés azt hinni, hogy javulni fog a helyzetünk, ha vis-szahódolunk a liberális irányzat- Inak s a mások esze és erkölcse szerint vezettetjük magunkat! Hátha magát Sáfár Zeliget hoz-nánk ide miniszterelnöknek,visszaadna-e Románia, Csehország egy talpalatnyi földet is területeinkből, lemondana-e Ausztria Nyugatmagyarországról, elengedne-e az ántánt egyetlen fillérnyi bevasalható sarcot is? Eszméink és irányzatunk feladása árában legfeljebb néhány liberális újságíró veregetné meg a vállainkat, de helyzetünk mit sem javulna, jobb sorsunkat akkor is csak a magunk tzkörmével, a tulajdon kemény derekunkkal kellene kiküzdenünk. Hazug káprázat, országbolondító szemfényvesztés azzal hitegetni bennünket, hogy a magyarság jobban boldogulna, ha a kereszt és a lobogó helyett a liberalizmus maszlagét tenné eszményének és jelvényének. Magyarország jövőjét az dönti el, hogy milyen erős a dereka, milyen kemény az ökle, milyen komolyan tud közös célokra összefogni. A világpolitika, amely nem ismer izgalmat, bennünket életrehalálra szóló bírókra hi! És az élet is jobb, a halál is jobb a lobogó árnyékában, a kereszt alatt ^ 1H..1 oAN. ~5. V — . / / Ili . X. árVETTI/. , - 'Hl nl. évfolyam. 3. szám v 5 1 korona Szerda, 1921. január 8.TM ra szerkesztő: Meskó Pál , ■ Jr ______ _____ Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: ffja jjjjfj hónapra a . . 25 K Szerkesztőség: Íjfj'fjk jaBl Kiadóhivatal: f József 55—40 J József 55—40 Telefon:KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: Nem hívják össze a nemzetgyűlést A kormány mindent megtesz Nyuggatmagyarország megtartása érdekében — Az „Új Barázda“ tudósítójától — Budapest, január 4. A nyugatmagyarországi kérdés a legfelsőbb voaak*nak Ausztriához intézett jegyzéke folytán ismét előtérbe került. A kormányzópártban tegnap este megjelent képviselők, Gömbös Gyula és mások sürgetésére a nemzetgyűlés összehívásának a gondolatát vetették fel. Ma délelőtt a kormány minisztertanácson foglalkozott a nyugatmagyarországi üggyel. Ezalatt Meskó Zoltán és Mayer János államtitkárok, továbbá Tan Béla és Orbók Attila képviselők felkeresték Teleki Pál gróf miniszterelnököt és előadták neki, hogy a párt a nyugatmagyarországi kérdésre vonatkozó jegyzék miatt a nemzetgyűlés összehívását látja kívánatosnak. A kormányzópárt Budapesten időző tagjai és a miniszterek este 7 órakor megbeszélésre gyűltek össze az Eszterházy utcai pártkörben. A miniszterelnök nyilatkozata Teleki Pál gróf miniszterelnök az értekezlet után a következő nyilatkozatot tette az Új Barázda munkatársa előtt: — Tulajdonképpen nem volt értekezlet, tekintettelarra, hogy a párt tagjai nincsenek Budapesten, hanem is kormányzópári fővárosban időző tágottforzalmas jellegű megbeszélésre gyűltek össze. Ez alkalommal ismertettem a helyzetet a nyugatmagyarországi jegyzékre vonatkozólag és megnyugtattam képviselőtársaimat, hogy a jegyzék még nem érkezett meg. A legfelsőbb tanács párisi követünknek, Praznovszkynak adta át a jegyzéket, amely arról szól, hogy a trianoni béke életbelépésekor Nyugatmagyarországot nem Ausztria, hanem a Sopronban székelő antantbizottság fogja tőlünk átvenni. — Erről a jegyzékről táviratilag tudomást szereztünk, de a jegyzéket még nem kaptuk ideg. — A megjelent képviselőket értesítettem azokról a lépésekről, amelyeket a magyar kormány tenni szándékozik. Itt természetesen a legnagyobb titoktartásra van szükség, mivel külpolitikai válaszoknál már csak az udvariasság is követeli, hogy a választ előbb a címzettel közöljük, mert elsősorban annak kell róla tudomást szerezni, akinek címezve van. r. A. J_ Á **•* •** A. Megkérdeztük még a miniszterelnököt, hogy Apponyi Albert gróf párisi útjának van-e hivatalos jellege. — Apponyi — felelte a miniszterelnök — mint a külügyi és a népszövetségi társaság tagja megy Párisba f * ? * *" Az ántánt nem intézett ultimátumot hozzánk Egyes lapokban híradás jelent meg arról, hogy a Nyugatmagyarország ügyében kelt ántántjegyzékkel kapcsolatban cseh csapniuk- btvonahaikészülnének Nyugatmagyarországba. Az Új Barázda illetékes helyről nyert értesülések alapján megállapítja, hogy ez a híradás teljesen légből kapott és minden ténybeli alapot nélkülöz. Ugyanígy tévesek azok a híresztelések, melyek szerint az antant jegyzék Nyugatmagyarország sürgős kiürítését követelné. A jegyzék nem a kiürítést sürgeti, hanem a békeszerződés életbelépése után foganatosítandó kiürítési eljárást szabályozza. A békeszerződés tudvalevőleg akkor lép életbe, ha azt Magyarországon kívül három nagyhatalom jóváhagyja és az erről szóló jegyzőkönyvek kicseréltettek. * Küszöbön álló kiürítésről tehát szó sem lehet. A kormány a magyar érdekek védelme szempontjából szükséges intézkedéseket megteszi. A francia sajtó elítéli az antant magatartását Pons, január 4. A francia sajtó nágy része leplezetlenül annak a nézetének ad kifejezést, hogy az ötöstanács a nyugatmagyarországi kérdésben való eljárásával hibát követett el. Egyik francia lap kijelenti, hogy az ötöstanács nyilvánvalóan teljesen tájékozatlan volt, ha rávetette magát, hogy Ausztria és Magyarország között a viszály magvát hintse el, holott a legjobb uton voltak, hogy megegyezéssel biztosítsák Kelet-Európa nyugalmát. Az ötöstanács intézkedése valósággal érthetetlen.