Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
A pun korona ~~ nl. évfolyam. 9. szám_________________Csütörtök, 1921. január 1I. FSserkeszta: Meskó Pál _____ Előfizetési áraFsimunkatárs: Buday Barna H H lg Iplik M J§SW 11%, ML Negyedévre_____70 K Felelős szerkesztő: |Sf] HajjÉÉ# Pfl kJsi JllsWk Egy hónapra ...... 25 K Schandl Károly dr. H JB H 11 BMpr lKJfl M S B MR ----Szerkesztőség: sJlf mLjM 111 W kLMJPBB Kiadóhivatalt Budapest, IV., Muzeum-körut 1 WmMvW figg gjjft VSEI feBF mWmf f|§a Budapest, IV., Muzeum-körut 1 József 55—40 f József 55—40 Telefont [^efaBB KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: lnefite-7? —■■— I I ' IMIMTH—II— I................■Hl ................... ............................................................................■■■!■!■...............ti 11 Ilii ——■■——«■ Agyontámogatott szövetkezetek írta Mieskó Pál Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter kijelentette egy újságíró előtt, hogy semmit sem tett a szövetkezetek érdekében, dacára annnnak, hogy egy nagy országos szövetkezet vezérigazgatói székéből került az ország pénzügyeinek élére. Reméljük, ezután nem fogják felhánytorgatni a szövetkezetek nagy állami kedvezményeit s a túltengő hatósági dédelgést, miután ezek, a legilletékesebb államférfi megállapításai szerint, nem léteznek. Az újságíró bizonyára abban a szent meggyőződésben kereste fel a volt pénzügyminisztert, hogy a szövetkezeteknek adott kedvezmények egész sorozatáról fog hivatalos értesítést kapni s szenzációs leleplezéssel szolgálhat majd a mindenkor támadásra kész szövetkezetellenes tábornak. Az újságíró azonban rosszul számított, mikor a volt szövetkezeti vezérigazgatótól s a kisgazdapárti képviselőtől azt remélte, hogy a szövetkezeteknek nyújtott kedvezményekről fog majd eddig nem ismert érdekes adatokat kapni. Mindenki természetesnek találta volna, ha a volt pénzügyminiszter, mint volt szövetkezeti vezérférfiú s mint a kisgazdák bizalmának letéteményese, tudtára fogja adni a kiváncsi újságírónak, hogy igenis iparkodott a háborúban megsanyargatott s a megpróbáltatások kálváriáján keresztülment szövetkezetek érdekében mindent megtenni, amit az agrárország pénzügyminiszterétől joggal várhattak s amit a szövetkezetek fejlesztése s tevékenységének fokozása érdekében megtenni minden pénzügyminiszternek kötelessége. A földmivelő nép megütközéssel fogja tudomásul venni a volt agrárpárti pénzügyminiszter fenti kijelentését s csodálkozva fogja kérdezni, hogy miképpen volt lehetséges a szövetkezeti eszmének ilyen feltűnő mellőzése s miért nem akadt senki a törvényhozók közül, aki rámutatott volna arra, hogy a nemzetgyűlésen a fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezetek, illetve a földmivelő nép ellátása érdekében semmiféle intézkedés nem történt. Arról eleget olvashattak a falvak és tanyák gyengén pislogó mécsesei mellett, hogy milyen óriási kedvezményekkel árasztják el a szövetkezeteket, de mikor a háztartási és gazdasági cikkek beszerzésére s a ronggyá vált ruházat pótlására került a sor, akkor soha senki sem érezte ezeket a nagy kedvezményeket. Pedig egy kis jóakarattal nagyon sok nyomorúságtól, bosszúságtól és nélkülözéstől lehetett volna megmenteni földműves polgártársainkat, ha a kormány felismeri a fogyasztási szövetkezet jelentőségét s lehetővé teszi, hogy a láncosok, az árudugdosók éshalmozók letörésével a fogyasztóközönség legitim s kipróbált gazdasági szervezeteit iparkodnak abba a helyzetbe hozni, hogy beszerezhessék azokat a régóta nélkülözött gazdasági, háztartási és ruházati cikkeket, melyek hiánya a termelő munkát is nagyon hátráltatja. A Hangya ehhez kérte a volt pénzügyminiszter támogatását, de úgy látszik, rossz helyen kopogtatott. Ebből az a tanulság, hogy a jövőben ne legyünk tekintettel semmiféle érzékenységre, vagy pártérdekekre, hanem a nemzetgyűlésen követeljük a fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezetek részére a kormányok részéről azt a köteles támogatást, melyben azok világszerte mindenhol részesülnek. A jelenlegi nemzetgyűlés tagjai valamennyien agrár és szövetkezeti programmal lettek képviselőkké s a budapestiek kivételével úgyszólván valamennyien fogadalmat tettek a szövetkezetek mellett A jövőben tehát ne a kormányoktól várjuk a szövetkezetek javát szolgáló kezdeményezéseket, hanem maga a nemzetgyűlés legyen az, mely rákényszeríti a pénzügyminisztert és a kormányt, hogy legyen bátorsága cselekedni a szövetkezetek fejlesztése és erősítése érdekében. Nem monopóliumot, nem szubvenciót, nem dédelgetést kérnek a fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezetek az állam részéről, hanem azt kérik, hogy legyen bátorsága minden miniszternek s az egész kormánynak nyíltan és határozottan elismerni az agrárszövetkezetek szükségességét s hogy legyen bátorságuk teljesíteni azokat a jogos kívánságokat, melyeket a szövetkezetek tagjaik ellátása érdekében s a termelés előmozdítása céljából előterjesztenek. Ha a Hangya-központ viszszautasított kérelme, melyet Csonkamagyarország 1740 szövetkezete nevében terjesztett elő, meghallgatásra talál, akkor ma jóval tökéletesebb volna a mezőgazdasági termelés, kevesebb volna a rongyokba burkolt földmives, több élelmiszer jutna a városi ellátatlanok részére s nagyobb bizakodással nézhetnénk a jövőbe. Nehogy a kormány ezután is a volt pénzügyminiszter álláspontjára helyezkedjék s megtagadja az agrárszövetkezeteket joggal megillető támogatást, a nemzetgyűléshez apellálunk s elvárjuk, hogy erélyesen fogja a kormány figyelmét ráterelni azokra a nagyfontosságú erkölcsi és gazdasági célokra, melyeket az ország gazdasági újjáépítése érdekében az agrárszövetkezetek eddig is szolgáltak s a jövőben, tekintettel az ország nyomorúságos helyzetére — fokozott erővel akarnak szolgálni. Minek az érdeke a MA¥ szerződésének pellengérre állítása? A magyar ipar nem szállíthatta a megrendelt árut — Az „UjSerárda" tudósítójától — Az októberi forradalmár leghangosabb napilapja aj^'uralkodó irányzatorta a jalista f liftaknatámadásainak során a Máv.-nak százmilliós szerződését igyekszik ferde világításba állítani. Mivel Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter ebben az ügyben már részletesen nyilatkozott és a nyilvánosságot tájékoztatta, a kormány részéről a megújuló sajtótámadásokkal szemben nem szándékozik senki sem vitába bocsájtkozni. Egyes köztisztviselők becsületét sértő vagy őket megrágalmazó sajtóközlemények megtorlása céljából azonban a hatósági tekinély feltétlen megvédése érdekében bűnvádi eljárást fognak indítani. A bomlasztásnak a szócsöve minden alkalmat megragad arra, hogy az általa annyira gyűlölt kormányzati rendszeren és annak képviselőin egyet üssön. A magyar gyáriparosok állítólagos mellőzéséért érzékenykedik és leplezetlenül azok egyoldalú érdekeit szolgálja. Ezért kötelességünknek tartjuk kiemelni, hogy éppen a Gyáriparosok Országos Szövetsége a Máv százmillió márkás szállításáról egy esti lap útm munkatársa előtt a többi között így nyilatkozott: " A százmilliós szállítás túlnyomó része hengerelt anyagra, kocsiabroncsra, kerekekre vonatkozik, amiket eddig Resica gyártott. Ezeket a magyar ipar nem tudja előállítani és nem szállíthatta volna. Épp így nem szállíthatta volna a megrendelt olajokat és gépkenőcsöket sem. A Máv vezetősége a fenyegető helyzetre való tekintettel kénytelen volt külföldi céghez fordulni és természetes, hogy ez főképpen azért fáj a keresztényellenes sajtónak, mert a kölni Wolff-céggel, egy régi, ismert, világhírű nagy keresztény céggel, amelynek terepe körülbelül háromszor akkora, mint Weisz Manfréd csepeli gyára, kötötte meg a szóbanforgó szerződést. Wolffék rögtön szállították a megrendelt anyagnak egy részét — 20 millió márka értékben — és a Máv forgalmát sikerült egy végzetes katasztrófától megmenteni. A magyar gyárak szénhiány folytán, sajnos, alig dolgozhatnak és az eddig eszközölt rendeléseket sem tudják a kiszabott időre szállítani. A pénzügyminiszter megállapodásra jutott az Osztrák - Magyar Bankkal !— Az „Uj Barázda" tudósitójától — Bécs, január 12. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma meglátogatta Spitzmüller dr.-t, az Osztrák-Magyar Bank kormányzóját és a magyar kormány,,ö**étt'e'n megállapított^ve^ begy az Osztrák-Magyar Bank — amint eddig tette — ezentúl is tovább vezeti Magyarországon a bankjegyüzleteket. A megegyezést a legközelebbi időben jegyzékváltás fogja lezárni. Hegedűs beszélgetése során megmagyarázta Spitzmüllernek pénzügyi terveit és kijelentette, hogy a magyar közgazdaság további menetéhez még több hónapon keresztül szükséges az Osztrák-Magyar Bank együttműködése. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy új bankjegyek kibocsájtásának a lehető leghamarább végét veti és a bankóprést már a következő félév folyamán megállítja. Hegedűs tárgyalásai ezzel a megbeszéléssel be is fejeződtek. Minisztertanács A kormány tagjai ma délelőtt fél 11 órakor Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével miniszteri tanácskozásra gyűltek össze. A miniszteri tanácskozáson a jegyzőkönyvet Bárczy István miniszteri tanácsos vezette. A Bécsben időző Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert Vértessy Sándor pénzügyminiszteri államtitkár helyettesítette. FejérmegY® bizalmáról biztosította Károlyi József gr. főispánt Fejér megye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott és ezen foglalkozott Székesfehérvár szabad királyi város átiratával a főispán lemondása ügyében. Napirend előtt Gneger Miklós nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és megmagyarázta a nemzetgyűlésen félreértett szavait az arisztokratákról. Károlyi József gróf személyéről nagy elismeréssel emlékezett meg, mert Károlyi József volt az, aki a forradalmi időkben is állást foglalt átkos testvérével szemben és mindig a nemzet igazi érdekeit tartotta szem előtt. A megyegyülés ezután egyhangú lelkesedéssel határozati javaslatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy Károlyi József gróf közjogi állásának betöltésében mindenkor hivatásának magaslatán állott és hogy a köz érdekében kifejtett működése nemcsak a vármegye szűkebb határai között érvényesül, hanem országos jelentőségű gyümölcsöket is termeszt. Fejér megye készséggel csatlakozik Székesfehérvár szabad királyi város határozatához és a maga részéről is kéri a kormányt, hogy a főispánt, aki beadta lemondását, hagyja meg továbbra is állásában. Ferdinandy Gyula belügyminiszternek nagyobb küldöttség adja át a megye és a város határozatát.