Új Barázda, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-06 / 49. szám

állapította. A két állam feladata bizo­nyos kisebb határkiigazításra vonatkozó megegyezés. A nagykövetek tanácsa nem hozhatott ilyen határozatot, mert hiszen január 23-i jegyzékben azt köve­telték a hatalmak, hogy ilyen tárgyalá­sok meginduljanak és c­síkénél végződ­jenek. Ha a nagykövetek tanácsa úgy határozott volna, mint azt Mayr kancel­lár beállította, akkor ellenmondásba ke­veredett volna előbbi álláspontjával. A maga részéről reméli, hogy az osztrák kancellár beszéde folytán felme­rült nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásának nem lesznek akadályai. A trianoni békeszerződéshez csatolt Mille­­rend-féle kísérőlevélben foglalt ígéretek alapján néprajzi és gazdasági szempon­tokat is kívánunk érvényesíteni. Ha ez a kísérőlevél nem köti is Ausztriát, amint Mayr kancellár állítja, de köti magát az ántantot, amely a döntő szót kimondta. A most folyamatban levő tárgyalások­nak az a célja, hogy mielőtt az antánt határ megállapító bizottsága működését megkezdené, az osztrák és magyar kor­­mány között barátságos megegyezés jöj­jön létre. Mi gazdasági tekintetből a régi határokat akartuk és a tárgyalások alap­ján kijelentheti, hogy a fennálló nézet- f­él­eltéréseket áthidalhatóknak tartja.­­­­ A tárgyalások megkezdésekor még na­­­v­atyok voltak a nézeteltérések, de a rész­letes tárgyalások folyamán előterjesz­tettük nyomós gazdasági nézetünket, hogy Nyugatmagyarországnak Ausztriá­hoz való csatolása magára Ausztriára jelentene gazdasági katasztrófát. Nyugat­­magyarország virágzó állattenyésztését megölné az élszakkás mert nem lehetne biztosítani a szükséges takarmányt Csőd előtt állana az ipar is és a cukorgyárak egy része nem tudná folytatni működé­sét, mert a cukorrépa túlnyomó részben magyar területen terem. Nyugatmagyarország lakossága nem hajlandó az odacsatolás kedvéért a nél­külözésre.. Nap-nap után százával kapja a feliratokat és leveleket testületektől és magánosoktól, amelyben kijelentik, hogy nem akarnak elszakadni Magyar­országtól. Ilyen hangulatot nem lehet mesterségesen kelteni. Ha megegyezés nélkül csatolják Nyugattma­­yaro­rszágot Ausztriá­hoz akkor nekünk drótsövénnyel kell elkerítenünk határunkat. Mi fenntartjuk elveinket és ezt a ké­rést csak tárgyilagosan akarjuk eliű­tezni Kisebb határkiigazító tárgyalóér­kba a kormány nem mehet bele, mert ennek semmi célja nem volna akkor, amikor ezt a határkiigazító bizottság is elvégez­heti. Ragaszkodunk Nyugatmagyaror­szághoz, mert hozzánk tartozik, mióta ez az ország fennáll. A történelemben még nem volt rá példa, hogy két legyőzött állam egymás testé tépte volna. Mi nem kívántunk sohasem atom­­szédállam területéből gyarapodni. Ezt hullarablásnak lehetne minősíteni. Amíg remény van arra, hogy a tárgyalások kielégítő eredményre vezetnek, a kor­mány folytatni fogja a tárgyalásokat. íj Lajos helyeslés és éljenzés.) Tarr Béla köszönettel veszi tudomá­sul a külügyminiszter válaszát és elisme­rését fejezi ki, hogy a külügyminiszter ilyen eréllyel vezette a tárgyalásokat. (Éljenzés.) A többi Interpelláció Karaffiáth Jenő arról interpellálja a pénzügyminisztert, hogy a cseh-szlovák hatóságok azok­at a köztartozásokat, amelyek a magyar államot illetik, erő­szakosan fegyverrel hajtják be nem ko­rona, hanem szokos értékben követelik. Kálmán István a lótenyésztésünket akadályozó szabályrendelet módosítása tárgyában intéz interpellációt a földmű­­velésügyi miniszterhez. Nagy veszélyt lát abban, hogy még mindig érvényben van a régi szabályrendelet, amely tiltja hidegvérű mének útján a lótenyésztést Ma első­sorban gazdasági érdekeket kell szem előtt tartani és amidőn a keleti marhavész terjedt körülöttünk, igen hely­telen, hogy nem fordítanak nagyobb gondot a lóállom­ány gyarapítására. Kérdi a minisztert, van-e tudomása arról, hogy az állami ménte­lpek az országos lótenyésztésre szüksé­ges méneknek csak egy részével rendel­keznek és a fedezésre vagy nincsenek mének, vagy csak a szükségesek egy része van és azok sem megfelelőek. Haj­landó-e a legsürgősebben intézkedni, hogy a régi szabályrendeletet módosítsák és egy vagy két évre fedezési engedélyt hidegvérű méneknek is adjana]­.­­He­lyeslést .^61 MHi.% * ■ ÚJ BARÁZDA Mérsékeljék a kisüstökre kivetett adót a rodsztes Zsigmond kifogásolja kis­­üstökre a kivetett magas adókat. Egy 189 literes kisüstre eddig 1340 korona volt a napi átalány. Ezzel a kisgazdái­ megtalálták számításukat. Március hó 1. után már 3700 koronát kell fizetni. A pálinka ezután többe kerül, mint amennyit ér. A termelők a magas díjak miatt nem tudják a nagy fáradtság­gal összegyűjtött anyagot kifőzni, hanem vagy állatokkal etetik meg vagy pedig kiöntik. Kérdi a pénzügyminisztert, haj­landó-e ezt az­ adót a kistermelőknél mér­sékelni, mivel ezt nemcsak a termelők, hanem az államkincstár érdekei is köve­telik. (Helyeslés.) Az ülés négy órakor ért véget. a német birodalmi kormány nem változtatja meg eddig magatartását ■i: ■■■■■■ vir".........■ JT A német, francia és angol sajtó /londoni ultimátumról Az a hang, amellyel Lloyd George a német ellenjavaslatokra válaszolt s az ultimátum az egész német saj­ban a legnagyobb elkesered­ést és felháborodást váltotta ki. Nem tart­ják jogosnak a beígért megszállást, mert Németország minden alkalmat megragadott eddig is, hogy azokat a károkat, melyeket a háború alatt — különösen Franciaországban — okozott, jóvátegye. A büntető rend­szabályok kérdésében meglátszik az angolok befolyása. Németország a maga részéről min­dent hajlandó elkövetni a kibonta­kozás útjának egyengetésére. A mér­ték továbbra is az lesz, hogy mi az ország teljesítő­képessége. A francia és angol lapok meg van­nak elégedve Lloyd George kijelen­tésév­el. A francia hadügyminiszter már visszatért Párisba s nyilatkozott a londoni értekezletről. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy sikerült a párisi határozmányokat érvényben tartani, sőt bizonyos pontokban még előnyö­ket is értek el. F­rancia politikai körökben az a felfogás uralkodik, hogy Londonban nem kerü­l kenyér­törésre a dolog és hogy a németek javaslataikat a szö­vetségesek kívánságához képest meg­változtatták. Páriában örömmél fo­gadnák, ha a kényszerintézkedése alkalmazása feleslegessé válna. Tegnap a német birodalmi being-, miniszternél a megszállt területek képviselőivel tanácskozások folytak, amelyen megállapították, hogy az­­ántant kényszerintézkedései nem ad­hatnak okot arra, hogy a birodalmi kormány megváltoztassa eddig tanú­sított magatartását. A német birodalmi gyűlésen kép­viselt pártoknak tegnap megtartott gyűlésén megállapítást nyert, hogy a szélső­baloldal kivételével a többi pártok mind megegyeztek abban, hogy lehetetlen a német ajánlatokon kívül az antantnak egyéb engedmé­nyeket tenni. A szövetségesek nem számí­tanak amerikai segítségre Washingtoni jelentések szerint az amerikai kormány elhatározta, hogy amerikai csapatok ne vegyenek részt olyan lépésekben, amelyeket a szö­vetségesek esetleg tennének, hogy ha­tározataikat Németországra rákény­­szerítsék. A németek új javaslatokat terjesztenek elő A német küldöttség megvitatta az angol miniszterelnök javaslatait a Berlinből kaapott jelentésekkel együtt. Úgy hírlik, hogy a német kormány minden lehetőt el fog követni, hogy a kény­zerintézkedések életbelépését megakadályozza. Végleg elhatározták, hogy Sik­torts úr, hétfőn új javasla­tokat sok a konferencia elé terjesz­­teni. A kiküldött sza­k­értők egy új adózást vesznek tekintetbe, mely le­hetővé tenné, hogy a németek jobb javaslatokat adhassanak. Kisiparosok: tömörülése az Áru—uzsorával szemben * * Ij . ,­­ ötvenegy szakipari MÖVétkezetet alapított a* Iparosok Országos Központi Szövetkezete Kétszáz milliót érő anyagot juttatott a ki*­­spantonságnak Aj „Új Baronda" tudósítójától •*** Budapest, március 6. Nemrégiben — alig múlt esztendeje — a kis- és középiparosság is felismerte végre annak az elkerülhetetlen szüksé­gét, hogy önmaga lássa el magát nyers­anyaggal, szerszámmal, hogy ne hizlalja a rajta élősködő sok zsidó uzsorást. Megalapította az iparosság itt Budapes­ten az Iparosok Országos Központi Szö­vetkezetét, amely ma, fennállásának tizen­ötödik hónapjában már egészen kivé­teles eredménnyel dicsekedhetik. Noha tőkéje az alapítás idején —■ mivel abban csupán tizenkét szakipari szövetkezet, néhány altruista intézmény, ipartestü­let és iparos vett részt —­ mindössze két­száznyolcezer koronát tett ki — keresz­tényien ügyes és leleményes szellemmel csaknem kétszázmilliós évi forgalmat bo­nyolított le. Természetes, hogy ez a szinte mesébe illő fellendülés némelyeknek az irigy­ségét,, ellenérzését is felkeltette, sőt akad­t keresztény ember is, aki a n­agyjövőjű intézményen gáncsoskodni igyekszik A nemzetgyűlésen szintén szóba került az iOKSz. ferde beállításban. Az itt elhang­zott feltevések alól azonban a hivatalos vizs­gálat teljességgel tisztázta a Szövetkezetet. Módot akartunk nyújtani az előttünk igen rokonszenves egyesülésnek arra, hogy mélyebben is megvilágíthassa eddigi tevékenységét. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének vezérigazgatója, Lozdnszky Mihály ezeket mondotta munka­társunknak : — Az ellenünk indított hadjárat­nak már csak azért sem lehetett ko­moly alapja, mert hiszen igazgatósá­gunkban a kormány képviselői is he­lyet foglalnak — Micsek Endre ál­lamtitkár és Berczik István miniszteri tanácsos — akik bizonyára elsőnek szólaltak volna fel bármily szabályelle­nességgel, meg nem engedhető munkál­kodással szemben. Ennek ellenére a kereskedelmi miniszter most említett megbízottainak részvételével a Szö­vetkezettel szemben em­elt vádak va­lamennyijét megvizsgálta az igazga­tóság és­ a felügyelőbizottság, együt­tes eljárással és az IOKSz tevékeny­ségét mindenben kielégítőnek találta s a közvetlen vezetőiket bizalmáról biztosította.­­ A részletekre térve, működése első esztendejében egyesülésünk nem is egészen öt milliós saját tőkéjével közel k­étszáz milliót érő anyagol adott az iparosoknak részben el­adásra, részben további feldolgo­ Vasárnap, 1921. március . zásra. Ugyancsak egy éven belül ötvenegy szakipari szövetkezetit ala­pítottunk, ami országos viszonylat­ban annyit jelent, hogy ma már több szövetkezet szolgálja csonka orszá­gunkban az iparosügyet, mint a nagy Magyarországon — 1918-ban. — A bankó-felülbélyegzéssel kap­csolatban a kisiparosok elismervé­­nyeire több mint három millió korona előleget folyósítottunk, ami két-három­­ezer­ kisemberen való segítést jelent Részt veszünk a komroian úgy­nevezett „bútorelosztó hivatal"j -ának a felszámolásában és itt — szak­értőkként szerepelvén — szintén igyekszünk megvédeni a bútor­ipa­rosság érdekeit. —Különféle telepek létesítésével hoz­zájárulunk — és éppen nem jelen­téktelen mértékben — a háziipari ágazatok életre keltéséhez. Az összes, már meglévő háziipari szövetségekkel támogató összeköttetésben vagyunk. Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy előkészítsük a vidéki kisiparnak hitellel való ellátását Budapest, március 5. A süket kalmárok. Végre! Ide ért az olcsósági hullám Amerikából. A papirbankó barikádon Átcsapott a hullám. Ji­tkult a pénzmik. Esnek az árak. Ma ón habzsolják a kisded hullám első odvait. Csókoljuk lenge szellőjét. Hi­zen azányi százezer és százezer szegény epmer számára igér megváltást, mennyi szenvedésnek, mennyi nyomornak a végét sejteti ez a híradás ?­­ Megdörzsöljük a sze­münket : hát csakugyan igaz ?7 jön az olcsóbb világ ?­­ örvendünk, hogy a sok mezítlábas parasztgyerek, akik­ről a parádés külföldi missziók is követ­kezetesen megfeledkeztek, végre talán ruhához, cipőhöz juthat Örömünkben el is felejtenénk nézni, figyelni, hol esnek először az árak. De a sok h­ajgató és konok üzletember eszünkbe mittatja Szterényt báró van az is, am kimondta, hogy pénzünk gyors javulása katusztrófa lenne az or­szágra, mert a kereskedők mind tönkremennének. Azóta a Sietnek és Buchsbaumoktól kezdve minden cég azt a kórust zengi, hogy a valuta­­javulás tönkreteszi a kereskedelmet. Hát hogy is áll az olcsóbbodás dolga ? Mi lett olcsóbb ? A zsír, a sertés, a marha, a vaj, a nyersbőr, a gyapjú, a paprika, a köles, a bab és sok más­­ élelmiszer. Szóval a földm­űvelők terményeinél kezdődött meg az olcsóbbodás. A kalmárok el­lenben hallani sem akarnak az ár­esésekről. Süketek a hullám csobo­gásár­a. Cipő, ruha, szövet, üveg, vas árát nem akarják lejebb szállí­tani. Ezt a süketséget gyógyítani lehet azonban. Álljon egyszer tal­pára a vevőközönség. Fogjon össze a szövetkezetekkel s törje meg a süket kalmárok makacsságát. Két hétig senki se vásároljon ! Majd meg­tanulják akkor a tisztességet. Egész nyugodtan kimondjuk: nem siratjuk meg a kereskedőket, ha most az egyszer összerogynak. Eleget híztak rajtunk hét év óta. GRAMOFONOK és LEMEZEK legolcsóbban beszerezhetők HANGSZER OTTHON FEKETE MIHÁLY-nál Budapest, József-kurut 9. szám Ha AUTOMOBILT venni NÉZZE MEG A KIRÁLY akar, AUTOMOBIL RÉSZVÉNY­TÁRSASÁG VL. Teréz-körút 1/c alatti MINTARAKTÁRÁT. Automobilok nyitott és csukott karossériákkal. Michelin és Pirelli autopneumatikok. Tömör­­g­rmmik, szerszámalkatrészek raktáron Zervo benzinmegtakarító készülék vezérképviselete. BZ.COANS bérautók minden lécben- Telefonok: 137-00,106-03 és éjjel is hívhatók: 1.124-01, J. 124-02, 1. 124-03. M Sürgönyeim: Királyautó

Next