Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-02 / 70. szám
A magyar búza (I.) Veszedelem fenyegeti a magyar búzát. Jön a világverseny. Megindult a tengeri forgalom teljes gőzzelé a hajókolosszusok nemsokára Elárasztják az európai kikötők magtárait ausztráliai, amerikai és ázsiai gabonával. S míg ez történik, mi arról vitatkozunk, mennyi búzát foglaljon le az állam az új termésből. A magyar gazdáknak egyáltalán nem jutott szűkbe, hogy a külföldre vigyenek ki gabonát. Csupán a belföldi szabadforgalmat követelik. Nem gondolnak arra, hogy az ország lakossága elől egy mázsát is elvonjanak. Mindent itt akarnak eladni. Az elől se zárkóznak el, hogy a legszegényebbmberek jutányos áru kenyérellátását az áham minden eshetőségre biztosítsa. Csupn azt a méltányos kikötést teszik, hogy ennek az ellátásnak a terheit ne egy osztályra hárítsák. Mindazáltal a gyáripar, a banktőke s a nemzetköziek, sőt a főváros körei is élénken szembehelyezkednek a gazdák kívánságaival s a szabadforalmat ugy tüntetik föl, mintha az az ériiső mumusa lenne. A nemzetközi szakszervezetek az olcsósági hullám hatása alatt béremelő sztrájkokat rendeznek, de közben az államtól várják a rekvirált olcsó kenyerűt. ’ A magyar mezőgazdaság végzete, hogy soha sem értik meg azok, akiket táplál. Ma is azzal az elvaikultsággal találkozunk részükről, mely az ultra liberális érában mindig hamis föltevésekre alapította a mezőgazdasággal szembeszegezett követeléseit. Ma is ellenzik a szabadforgalmat, de azt nem nézik, hogy gyorsvonati sebességű, közeleg, sőt már itt van a szabadforgalom fétnapja — a világverseny s ennek nyomán az olcsóbbodás. Amerika nagy gabonafölöslegei útban vannak az európai piacokra. Itt az argentínai gabonatermelés kínálata is. Ausztrália sem marad el. A hajófuvar olcsóbbodik. A hajóűr gyarapodik. Ha van elég rakomány, nincs semmi akadálya, hogy ne jöjjön. Pedig rakomány van elég, mert az Unió mellett, mely békében is az első exportállamok között volt gabonájával, Kanada, Argentína és Ausztrália rendkívül kiterjesztették gabonatermő területeiket. A világverseny tehát erős lesz. Amerikában már 5 és fél dollárra esett egy métermázsa búza ára, ami 280 koronás dollár árfolyam mellett 1540 koronának felel meg. Ennél az árnál azonban sokkal alacsonyabb lesz később az amerikai búzapiac, úgy, hogy a szállítási költségekkel terhelve is versenyképes lesz az amerikai búza a magyar piacokon. Angolország a háború alatt minimális árakkal buzdította a gazdákat több búzatermelésre. Más szóval, kötelezettséget vállalt 1916 ban, hogy öt évig kereskedik a megígért árakért. Ha olcsóbbodik a világpiaci ár, a különbözetét az állam téríti meg a gazdáknak, akik a gabonatermelésre tértek át. Jellemző, hogy az angol mezőgazdaságban ezen minimális árak dacára az idén már csökkent a vetésterület. Az angolok nem tartják már érdemesnek a búzatermelést. Végül nézzünk itthon körül. Kínálnak — ha szabad lenne venni — elsőrangú búzát ezerkétszáz koronáért. Miután pedig a tavaszi gabonaár mindig 20—25 százalékkal magasabb szokott lenni, mint a nyári ár, a nyáron legfeljebb kilencszáz koronás ár várható — ha a világverseny meg nem rohan erősebben bennünket. De mi lesz, ha koronánk még jobban javul s a sokkal olcsóbb búza jön be a 2 .országba ? ! Megvédik-e a magyar búzát a termelési költségen aluli áraktól, más szóval a csődtől azok, akik a magyar búza rekviráltatásához úgy értenek?! A nejvi^etgfllés liitEi&fiU a kormányzót Hfogáiják aiátsz és ilieskó halapozasi Javaslatait A mini^ziett^íii(JS) nem tartja alkalmasnak a helyzetet * nyilatkozattételre — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, április 1. Rateovsatey István elnök fél egy órakor nyította meg az ülést. Harmincnál több nemzetgyűlési képviselő az április hatodikáé itl elnapolt nemzetgyűlésnek újból való összehívását kérte és mivel ez a kérelem a Házszabályokban előírt kellékeknek megfelelt, az elnökség a nemzetgyűlést összehívta. Kontra Aladár jegyző felolvassa a nemzetgyűlés összehívására benyújtott kérvényt, amely így szól: A magyar nemzetgyűlés elnökségének, Budapesten. Alulírottak, a Házszabályok 255-ik szakaszában gyökeredző jogunknál fogva kérjük, hogy a nemzetgyűlést haladéktalanul összehívni szíveskedjék azért, hogy IV. Károly királynak az ország területére való bejövetele alkalmából álláspontját leszögezhesse: Kelt Budapesten, 1921 március 29-én. (Harmincnál több aláírás.) Ezután Hencz Károly képviselő jelentkezett szólásra. Hencz határozati javaslata Hasi Károly : Tisztelt nemzetgyűlés! Van szerencsém a következő határozati javaslatot beterjeszteni (olvassa): A nemzetgyűlés, mint a magyar állami és nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete, az 1920. évi 1. törvénycikkben megállapította, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13-án megszűnt. Az állami főhatalom gyakorlása tehát az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált. Ezen oknál fogva a nemzetgyűlés addig, míg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét ténylegesen rendezi s ennek alapján az államfő a lisztet tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására nagybányai Horthy Miklós úr személyében kormányzót választott (a képviselők felállnak és lelkesen ünneplik a kormányzót), aki az államfői hatalom gyakorlását a törvényben megállapított keretek között a nemzetgyűléstől, esküjének a nemzetgyüés színe előtt van letétele után, tényleg átvette. A nemzetgyűlés ezt a tényt az 1920. évi II. törvénycikkbe iktatta és a kormányzóul ezen időköl fogva a nemzet törvényévé'' és alkotmányosan megnyilatkozott akaratából az államfői hatalmat valóságosan gakorolja Miután IV. Károly kuny várat amit megjelent az orszg határi közt, amely tényhez a fennálló jogrend veszélyeztetésének aggodalma fűződött, a nemzetgyűlés újból kimondja, hogy az 1920. évi törvénycikk által megállapított közjogi rendhez ragaszkodik, annak megdöntésére irányuló minden törekvés ellen a leghatározottabban felemeli tiltakozó szavát és utasítja a kormányt, hogy annak minden egyoldali megzavarását megakadályozza. (Élénkéljenzés és taps az egész Házban.) Tisztelettel kérem a t. nemzetgyűlést, mellóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Éljenzés és taps) A kormányzó csak a kötelesség szavára hallgatott Most Meskó Zoltán beszélt. Meskó Zoltán: A Magyarok istene sohasem feledkezett meg az ő népéről. A nagy időknek mindenkor megadta a maguk nagy emberét. Látok egy férfiút a Novara hadihajó parancsnoki hídján. Izzó harc dúl körülötte, megsebesül, öszszeroskad s míg vére folyik, ereje lankad, hatalmas lelkierejével tovább teljesíti kötelességét hazájáért. (Lelkes éljenzés) Az Istent és hazát nem ismerő bolsevizmus rémuralma nyűgözi le az egész nemzetet. Ekkor a kötelesség férfia Szegeden van, nemzeti hadsereget teremt és megnyugvást, bizalmat kelt újra a szívekben. Majd serege élén bevonul a fővárosba. A királyi hatalom gyakorlásának megszűntével a nemzetgyűlés bizalma és hálája Magyarország kormányzójává emeli. (Viharos éljenzés.) Látom itt, amint a nemzetgyűlés színe előtt leteszi az alkotmányos esküt. Nem szavakkal, hanem méltó ágteljes főhajtással köszöni meg a bizalmat, minden szívben azt az érzést hagyva vissza, hogy ez a férfiú kötelessége a súlyos időkben ismét teljesíteni fogja. És teljesítette is, mert amikor váratlanul meglepő ésszerűen megjelent előtte IV. Károly, akiért ő vérét is ontotta és felszólította őt, hogy adja át a legfőbb államhatalmat. Akkor ő ismét csak a kötelesség szavára hallgatóit, előtte ismét csak az a kötelesség állóit, mely Ivei nemzetének tartozott. (Igaz ! Úgy van) Itt nemcsak az esküjéhez hű kormányzó cselekedett, de megszólalt az ön, régi magyar kúria szülöttje által a madarság lelke is (Élénk helyeslés.) A Nova a hőse, a nemzeti hadsereg fővezére leírta ugyan nevét a nemzet történetibe, de a kormányzó húsvét szent ünnepén maradandó emléket áhított magának millió és millió magyar, millió és millió magyarnak hálás szívében. (Élénk éljenzés.) Pártom megtisztelő megbízásából a következő határozati javaslatot terjesztem elő: Határozati javaslat A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete, a magyar nemzet nevében mély háláját, hódolatteljes, törhetetlen ragaszkodását fejezi ki Magyarország kormányzója, a nagybányai Horthy Miklós úr . Főméltósága iránt a közelmúlt napok sorsdöntő eseményeiben tanúsított, a nemzet érdekeit szolgáló, egyedül törvényes és alkotmányos magatartásáért. Meskó szavainak elhangzása után a nemzetgyűlés tagjai újból lelkes ünneplésben részesítik a kormányzót és elénekelték a nemzeti imánkat, a Himnuszt. Sorrend szerint Balla Aladár következett szólásra. Kérdésekrr miniszterelnökhöz Balla Aladár: Amidőn Magyarország mindetvéágában megszólaltak a harangok-és a vértanuságot szenvedett magyarok ablakaiban felgyúltak a gyertyácskák, észrevétlenül egy autón száguldva lépte át a magyar határt a két és fél esztendő óta önkéntes számkivetésben levő osztrák császár és magyar király. Amikor Nagyszombat estéjén Csonkamagyarország lakossága nyugovóra hajtotta fejét, nem sejtette, hogy milyen veszély fenyegeti ! Kövessünk el mindent, hogy amidőn az ország már lábbadozni kezd, ne érje újra végzetes katasztrófa. Elég volt már a hitt ábrándozásokból és az önámitásból. Az igazságot akkor szolgáljuk, ha bevalljuk, hogy mi a helyzet Az igazság az, hogy a háborút elvesztettük és mégis úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna. A német egységes, hatalmas nép, a saját fajából származott fejedelmet is letaszította a trónról és visszavette az önrendelkezési jogot, de a magyar nemzet nem él önrendelkezési jogával. Nincs senki Magyarországon, aki azt meri mondani, hogy hajlandó volna egyetlenegy katonát is feláldozni az osztrákmagyar birodalom visszaállítására. A kisgazdapárt vezére, nagyatádi Szabó István (Élénk, éljenzés) kijelentette, hogy csak azt támogatja, aki a szabad királyválasztás elvével jő. A párt akkoriban úgy határozok, hogy a szabad királyválasztás alapján áll, a kérdést azonban kikapcsolja, hogyha ezt a másik oldal sem bolygatjal. Kérdi a kormánytól, hogy IV. Károlynak idejöttével nem zavarodó-e meg ez egyetértés a pártok között? Milyen igazolvánnyal lépett át a határon IV. Károly Magyarországra? Várjon melyik határáltogidson :kelt át? Van-e tudomása a korrmánynak arról, hogy a király a kormányzótól a hatalom átadód■sát követelte ,a erről jegyzőkönyv vétetett, fel. Tárgyalt-e azóta Szombathelyen a kormány és igaz-e, hogy bizonyos évi járadék kérdéséről is szó volt? És végül megnyugtatást kér afelől is, hogy ezt a látogatást sem Olaszország, sem a kisántánt nem tekinti háborító ürügynek. SzilágyiLajos: Nincs beleszólása, ez Magyarország belflgye. Szágvedletes meghunyászkodás az ellenség elől. Balla A’skiár: Kifogásolt, hogy a miniszterelnöki csak egy kis hivatalos közleményt ütatött ki ugyanakkor, amidőn az egész ’ világ sajtója a magyar népet érdeklő nagy kérdéssel foglalkozott. A szabadkirdi választók nem bomlották fel az egyesté’et. Ha szabadsajtó lett volna, akkor nem eshettek volna meg’ ilyen dolgok, ttem hiszi, hogy a mindnyájunk által rág óhajtott megerősödést az ilyen események előbbre tudják vinni. A felelőséget maga és pártja nevében azokra hárítja,kik ez a helyzetet teremtették. \ / . apr. 't 9 / Ára I korona . V^mette. ■A Hl. évfolyam. 70.szám________{ ■ SEBnJ2* jr • í\ ráfszerkesxti) - Meskó Pál Jw ^Előfizetési ára: PeraunkMárs: Buday Barna Br §» mf fjfjfi? átf: §!£% HVEI BHKfc, JjjjBR Negyedévre ................ 70 K Felelos"s zerk**Etc: III 11 d jlk ff W\ jfl / ^ MP* - - - 25 * Schandl Károly dr. M Sj Jf WmWL MA Sípok Jjf §§ §§ 11 . — ( József 55—40 J József 55—40 Telefon: KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: t kliefi^-T?