Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
magyarázatokkal. A pénzügyi bizottság azt a kívánságát fejtte ki, hogy a vitáiban az összes szakmtiinisztereket hallgassák meg és ezért az általános vitát félbeszakították és kedden délután négy órakor folytatják. Beszámoló Szabó Balázs, a kunszertmiklósi kerület képviselője legutóbb Dömsödön tartott nagysikerű beszámolót. A több mint kétszer főnyi a meg lelkesedéssel vette tudomásul a népszerű képviselőnek azon kijelentését, hogy a szabad kiták választás híve, azonban a kiályi trón beteíté-sét még nem tartja időszerűnek. Amíg el nem jön az idő, hogy a nemzet minden külső befolyástól mentesen teheti királya fejére Szent István koronáját, bízzon a magyar nép kormányzójában, akinek erős kezében biztosan nyugszik a haza jövője. A gyés közönsége a kormányzót lelkesen ünnepelte, majd megelégedéssel fogadta a nemzetgyűlés munkájáról szóló ismertetést is. A gyűlés végén úgy a kisgazda- és földművespárt, mint Szabó Balázs képviselőt rendületlenül támogatásukról biztosították. Délután a gazdakörben nagygyűlés volt Horváth Füi fődbirtokos elnöklete alatt, amelyen Or. Zigmond alelnök tárta fel a gazdaköínség kívánságait. A képviselő válasza után nyugalommal és bizalommal vették tudomásul, hogy az illetékes körök is teljesen magukévá teszik és ismerik a gazdaközönség helyesét. A gyűlés végeztével nagyobbszatású összejövetel volt Sáfrán József ésSebestyén Pál kezdeményezésére, ame-yig n a napi poétika kérdését beszélték meg. Ií mindazeziít választás. A mmczsat tápéi kerületben az április 17-én tartandó dolkoz'. vá asztásra tegnap várná le .j p ö.é. eket. A választáson ot lelölt -lep fel, thVezeiben hosol.yi-Papp Fái, a kisgazda és őrdrmvei párt hivatalos letöltje; Szakács József kisgazdapárti programmal; Kacson Károly, a Nemzeti Munkapárt taga ; Sziagyi Sándor pártokkivüli programimal és végül Aradházy Kasanya Béla a Csizmadia és a Fredrichpárt jelöltje. A kerületben Vasonyi Papp Fáinak megválasztását várják nagy tobecéggél.. . ! Károly király el fogja hagyni Svájc területét Egy luzerni távirat arról értesít bennünket, hogy Károly király már tárgyalásosat foktat egy másik államba való felvételek ügyében. Bécsből jelentik: Károly király Spanyolországban keres családjával együtt álandó tartózkodást. A nyarat San Sebastiánban kívánja tölteni. Ezidőszrint Spanyolországban kisebb villaszerű épületet keresnek, ahol Károly király és családja a téli hónapok alatt is tartózkodhatnék. •®«®*M>»«oeíoeooe90o»»t«« & görögök Brasszát is kiürítették A kemalisták folytatják előnyomulásukat A görögök kisázsiai veresége napról-napra nagyobb. Az a hír terjedt el, hogy a görögök Beússzát kiürítették. Az Alium-Kara-Hiszar előtt működő déli görög hadsereg a kemalista haderő erői színtén visszavonul. A kematisták, miután győzelmes ellentámadásaik után egy ideig megállották, ismét folytatják előnyomulásukat és harctéri jelentéseikben újabb sikerekről számolnak be. '^ViiW¥VVV*VVtti'VVWVVVVWVWWVNA'VWAV Ángyon és bérxnontve küldjük gramofun-leni*2eklGlS ujdDiisáR-jegyzekünket Kérj© azonnal! ¡'nkóc2i-ut GO sz., sej.,! palotájában BUDAPeSTEN JERÜBERG m 0| BAJRANDA Az ukrán felkelők elfoglalták Nikalajevet Helyssbizottság állapítja meg a Dnyeszter- menti határt . Az ukrán felkelők bevették Nikolettével, hatalmukba kerítették az ottani lőszerraktárakat és most tovább üldözik a bolsevistákat. A vörös csapatok egy része vonakodott a felkelők ellen küzdeni, aminek az lett a következménye, hogy az egyes bolseviki osztagok véres harcba keveredtek egymással. A vörös haderő parancsnoka tankokat indított Odessza vidékére a felkelők ellen. Oroszország és Ukrajna kormánya azt a javaslatot tették a román kormánynak, hogy alakítsanak a három állam képviselőiből egy jegyes bizottságot, amely hivatva lesz megállapítani a dmesztermenti határt ás a folyón való hajózást. Az ukrajnai Bírzulában újabb ellenforradalmi szervezet alakult 80O0 harcossal. Élükön Kulcsicky áll, aki megöli feleségét és gyermekeit akarja megbosszulni. '•a®' Xur 'VT -**· 'mr -w_ ■p1'’' 7 -• -j -Francia ipari munkások visszatérnek a szántóföldhöz Milyen a francia földmivesnép helyzete — A szabadforgalom lassanként helyreáll minden téren — Idegen munkaerők a háború áldozatainak pótlására — Mit keres a francia mezőgazdasági munkás? — Az „Új Barázda•* tudósítójától — Budapest, április 11. A legutóbb Szombathelyen lejátszódott események világszerte felkeltették a közvélemény érdeklődését és a nagy külföldi lapok sietve küldték Magyarországra munkatársaikat, hogy megfigyelseiktől részletes tudósítást küldjenek és kiegészítsék a szűkszavú távirati jelentéseket. Talán nem egészen véletlen, hogy éppen francia újságírók fordultak meg nagyobb számban Budapesten. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésein ott látták a legtekintélyesebb francia napi- I..pipik, a francia küulgyminisztérium szócövének, a Le Temps-nak budapesti levelezőjén, André Lévai-on kívül, aki jól beszél magyarul, az Echo de Paris külföldi hőszolgálatának vezetőjét, Charles Bonnefon-t, a közel egy millió példányszámban, nap óta több leadásban megjelenő Le Journal világhírű riporterét, Paul Enot-t, aki szerkesztőégének távirati utasítására bukaresti tartózkodását "félbeszakítva, sietett Magyarországra, Gaillard őrgrófot, a Gaulois című nagy monarchista lap munkatársát, azonkívül több angol, német és osztrák újságírót. Itt tartózkodásuk idején több ízben voltalkalmuk meggyőződni arról, menynyire alaptalanok az ellenségeink, főkéntest pedig a kommunizmus idején elkövetett bűneikért külföldre menekült magyarok által terjesztett rémmesék. Külföldi kartársaink természetesen rögtön ez iránt érdeklődtek — és ez mutatja, kik a magyarság gyalázói a'külföld köz-' véleménye előtt hogy miképpen történtek a „zsidómészárlások". . A hivatalos körök mindent elkövettek, hogy a közelmúlt eseményeiről alaposan tájékoztassák a világsajó képviselőit és megcáfolják azokat a híreket, amelyek már polgárháborúról és csapatai élén Budapest ellen felvonuló IV. Károlyról szóltak. Törtsei Pál gróf ,miniszterelnök legnagyobb elfoglaltsága idején több mint egy órát szakított magának és rendelkezésére állt a külföldi közvélemény irányítóinak. Elutazásuk előtt fogadta a francia sajtó képviselőit Horthy Miklós kormányzó is és hosszasan elbeszélgetett velük. A francia újságírókra Magyarország kormányzójának erős egyénisége igen mély benyomást gyakorolt és bizonyára legkedvesebb emlékeik közé tartozik majd az az óra, amit Horthy Miklós kormányzó dolgozószobájában töltöttek. Munkatársunk a francia földmívesnép helyzetéről érdeklődött franciaországi vendégeinknél, Bonnefon szerkesztő, aki a keresztény és nemzeti irányt képviselő Echo de Paris-nak húsz éven át volt berlini levelezője, és mint a külföld alapos ismerője, jól tudja, hogy mi érdekelheti francia földmivesnép helyzetéről a külföldieket, a következő érdekes felvilágosítással szolgált: — Közvetlen a háború után —úgymond — a francia földmivesnép helyzete kedvezőnek volt mondható, például egy tizenegy steldár kirerjedési birtok 9560 frankot jövedelmezett tulajdonosának és ugyanannyit hozott a bérlőnek is. 100—120 hektár nagyságú birtok csak gabonából 40—45 ezer frankot hozott. Ezt az összeget a francia frank utáni valutáris értékének megfelelően kell koronába átszámítani. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy francia földön a legutóbbi félszázadon át először észleltek olyan mozgalmat, hogy ipán munkások visszatértek, az anyaföldhöz. Ez a helyzet azonban 1921-ben megváltozott és a munkabérek drágulása folytán az árak már nem fedezik a termelési költségeket. A földmívesekerősen érzik a műtrágya, különösen a foszfortrágyák hiányát. A foszfátot az északafrikai Algírból, Tuniszból és Marokkóból szerezték be. Háború idején azonban a szállításhoz szükséges hajótér hiánya, a bélekötés óta pedig a munkabérek emelkedése miatt a foszfát ára tetemesen emelkedett. A háború előtti állapotnak ma kilencven százalékát érte el ismét a termelés, de ez sem elég a mutatkozó szükséglet fedezésére. Nem jöhet számba most Algír gabonatermő vidéke sem, mert a nagy szárazság miatt éhség ütött ki ebben a gazdag tartományban és gabonakivitel helyett gabonabehozatalra kell számítani. Ami a szabad forgalmat illeti, az élelmiszerekre vonatkozólag ez már teljesen helyreállt és mindenütt megszüntették az élelmiszerjegyeket. A forgalom egyes cikkekre még kötött, így például a szénre. Franciaország ugyanis Németországból kap szenet. A német szén kevesebbe kerül, mint a franciaországi és ezért bizonyos középárat kellett megállapítani a francia és a német szén között. Újabban csökkentették ezt az árat. — A háború kegyetlen érvágást jelentett éppen a francia földmivesnépre, mert az ország kilencszázezer földmivest vesztett el. Ezt a munkaerőt igyekeztek spanyolokkal, oroszokkal és lengyelekkel pótolni, de ezek közül a lengyel munkások nem igen váltak be a mezőgazdaságban és ezért ipari munkásoknak alkalmazzák őket. A mezőgazdasági munkások ma Franciaországban a háború előtt szokásos három-négy frak helyett huszonöt-harminc fromot keresnek és azonkívül teljes ellátást kapnak• eb. a.) . Kedd, 1921. április 15. Mozgóképszinháznál: csak magyar ember lehet a tulajdonosa Néhány héttel ezelőttvezércikkben foglalkozott az Uj. Barázda a mozisoknak s velük a liberális sajtónak avval a próbálkozásával, amellyel el akarják gáncsolni a kormánynak a moziengedélyek uj, nemzeti szempontokból való kiosztását. A zeebona azóta egyáltalában nem csillapodott. Jogcsátásról, bolsevizmusról jajgatnak a hengerpunkátlanság bajnokai, persje miint alább kiderül, csupán egyszerű kormányzati tényről van szó. Arról, hogy az eddigi zsidó mozitulajdonosok az üzlet,a haszonszerzés nevében a mozit — nevelő, oktató hivatásától eltérítve — erkölcsrontó intézménnyé sülvesztették; a kormány tehát megvonta tőlük a játékengedélyt és olyanok kezébe adta, akiktől inkább várható az erkölcsi és magyar nemzeti szempontok érvényre juttatása. Az eddigi engedélyes csupa Pécsi Manó, Ungerleider Mór, Diamant Lipótné, Forgács Heraldné volt — az ezutániak alább következnek. Illetékes helyen ugyanis rendelkezésünkre bocsátották az új moziengedélyeseknek a névsorát és azoknak az indokoknak a megvilágítását, amelyek alapján az engedélyeket kiadták. A rendelet alapgondolata az volt, hogy mozit kapjon a fimgyárakon kívül — ezek a filmtermelés biztosítása céljából jutottak mozihoz — minden nemzeti irányú társadalmi egyesület, valamint azok a személyek, akiknek egyéni megbízhatósága más pályázókkal szemben elsőbbséget biztosít. Ezek szerint mozihoz jutottak : Szepezdi-Kiss István többszörösen sebesült aranyérmes rokkant; Beleznay Istvánné néhai ezredes kétgyermekes özvegye; Morvay Béláné háromgyermekes hadiözvegy; Barabás Sándor százszázalékos hadirokkant, tizedes, aki apjának és testvéreinek hadiárváit is tartja; P. Sziklay Szeréna a nemzeti imává lett „Hiszekegy ..szerzője ; Dáni Balázs többszörösen sebesült, rokkant altábornagy; Kund Pálné kétgyermekes hadiözvegy; Mérey László nyugdíjas járásbíró és Herczeg Ferencné miniszteri tanácsos özvegye; Bellágh Lászlóné, néhai fővárosi tisztviselő özvegye; Csabay Emil családos, rokkant ezredes;Simon Jenőné hadiözvegy, akinek hat kiskorú árvája van; Vidovich Ferenc nyomorék főhadnagy; Eötvös Lóránd báró, a nemrégg elhunyt világhírű tudós két leánya: Ilona és rolanda; v.Fábry Istvánné min. tisztviselő özvegye; Zalipek Antalné hadiözvegy; Mokry Jenőné kétgyermekes hadiözvegy; Radnay-Wallandt Gyula két mankón járó hadirokkant, ny. alezredes; Szentgyörgyi-Kocnlehner Barnabás, aki félkarral ment a háborúba s akinek Losoncon levő moziját a csehek elrekvirálták, magát Kochlehnert pedig kiutasították; Madarász Elemér ny. min. tanácsos; Horváth Gyula menekült községi jegyző; Makay László féllábu hadirokkant főhadnagy; Marosy Jenőné nagycsaládi körjegyző özvegye; Jekelfalussy Pálné, néhai ezredes kétgyermekes özvegye; Mészáros Imréné, a Nemzeti Színház néhai igazgatójának özvegye; Sebők János vak ember; Székely Lászlóné, akinek első férje a háborúban esett el, a második férje tébolydában van. Moziengedélyt nyert ezenkívül a Területvédő Liga, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Leánykereskedelem Elleni Egyesület, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Nemzeti Szövetsége,, a Nyugdíjas Katonatisztek, Országos Szövetsége, a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyar Országos Védőerő-Egyesület és a Szepesi Szövetség, a Szent István Filmtársulat rt, a Projektográf rt., a Sztár-filmgyár, a Nemzetnevelő Filmipari rt, az Orionfilmgyár, a Korvin-folmgyár és az Angol- Magyar Mozgóképszínház rt. Ez az utóbbi kötelezettséget vállalt arra, hogy a hozzáforduló új engedélyesek segítésére ötvenmillióig menő kölcsönt ad, amelyért legfeljebb nyolc százalék kamatot kell fizetni. Ezenkívül szükség esetén külföldről behozandó filmekkel és gépekkel biztosítja az új engedményesek zavartalan üzemét. A liberális sajtó eszközeire jellemző, hogy például a Szepesi Szövetség mint új engedélyes nevét Szepesi Mórnak tüntették fel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pedig tavaly november 13-án kelt 2772/1920. számú felterjesztésében a belügyminiszter előtt hosszasan fejtegette annak a szükségességét, hogy ezek is kapjanak mozit.