Új Barázda, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-03 / 170. szám

1 Drága kenyér (1.) A gabona ára az utóbbi napokban rohamosan emelkedett. A 900 koronás búzaár 1400 koro­nára,­­szökött fel! Aránylag erőseb­ben emelkedett a kukorica ára, mely — bár soha sem szokott a búzával egy árszínvonalon lenni — most elérte, itt-ott elkerülte a búza árát. Mindkét jelenségnek könnyű kitalálni az okát. A búzaár emelkedett, amennyire a valuta romlott. Nagyon természetes, hogy a 1­/1 centimes koronából többet kell adni egy mázsa búzáért, mint a 2 centimesből. Viszont a kuko­ricánál a nagy szárazság is közbe­játszik, mert most már nyilván­­­való, hogy kukoricatermés legtöbb helyen alig lesz s ami kevés piacra kerül, nagy keresletnek örvend. Mindez egyszerű igazság. De­­ azért a liberális körök és újságok elérkezettnek látják az­ időt arra, hogy a kisgazdákon üssenek egyet a gabonaár emelkedése miatt is. Ugyanazok a Márkus Miksák, akik pár hete még lapjaikban hízeleg­tek a kisgazdáknak és tele szájjal kiabálták a szabadforgalmat, ma ugyanazon újságjaikban mérges nyállal fordulnak a „kapzsi" és „hatalomravágyó“ parasztok ellen, mert emelkedett a búzaár. Vissza kell utasítanunk a mer­kantilista támadásokat, mert azok rosszhiszeműek. Izgatnak a búza­árral, mintha az iparcikkek ára nem emelkedett volna. Elhallgat­ják, hogy a valuta időleges rom­lása okozta a búzaár időleges emelkedését. De arról már nem beszélnek, hogy az állatárak a valuta romlása dacára sem emel­kedtek. Végtére mégis csak a gazdák vesztenek. Aztán kik az okai ennek az átmeneti drágulásnak. Nem azok a spekulánsok, akik a valutával játszanak, sibolnak és gazdagsza­nak munka nélkül míg a földmű­velő verejtékezve dolgozik az ara­tási és cséplési munkában?! A legnagyobb erkölcstelenség épp azok részéről a földm­ivelők elleni izgatás, akik ellepik a fürdőket s dőzsölve pazarolnak a luxushelye­ken, miközben a magyar fajta dolgozik és szegényedik. Ne akarják összeveszíteni a magyart a magyarral. Nem sokáig tart úgy se izga­­tási anyaguk. A valuta emelkedni fog s a gabonaár akkor termé­szetszerűleg újra leszáll. Ezen­kívül a békeszerződés folytán fél évig szinte vám nélkül jöhet be a román és a bánáti búza az or­szágba. Ez pedig olyan olcsó, hogy a magyar búza árát fél évig biztosan lenyomja. Nem olyan irigylendő hát a földmivelő sorsa. A búzának nem fog soká emel­kedni az ára, de a sikerek tovább gazdagodnak ... r’ SzK. III. évfolyam. 170. szánt: _ , i-irSl 1 MOFOH3 Szerda, 1981. augusztus 3 i — - — 1 " ^ ”------------------------------------------------------------------------------------------------— Mszerkesztő: Meskó Pál '*~nuj.jju. Előfizetési ára: FSmunkatárs: Buday Barna pl 111 lm Jlfl ||É| HBk JHk Negyedévre ... 70 K Felelős szerkesztő: /fi/ £0 ||| F­ gy hónapra . . . 25 K Schandl Károly dr. M g| jjg IfJ! MLM M M W U ------“ D k­TmlW Jfd­ B^esf r—-kőre, , ( József 55—40 | József 55—40 Telefon: ! KISGAZDÁK ÉS FÖLDMÍVESEK POLITIKAI NAPILAPJA • Tdefon: {feftKS ­Amerika diplomáciai lépést tett az oroszoknál a hadifoglyok hazaszállítása érd­ekében .­­­ Az UK BARÁZDA tudósítójától­­ Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint Hughes amerikai kül­ügyminiszter az orosz kormányt demarsban szólította fel, hogy az Oroszországban levő összes hadifoglyokat azonnal bocsássa­ szabadon. Megalakult a nemzetgyűlés hadifogoly bizottsága A nemzetgyűlés hadifogoly bizottsága ma délelőtt ülést tartott. A bizottság elnökévé megválasztották Huszár Károlyt, társelnökeivé Kovács B. István és Szilágyi Lajost. Huszár Károly részletes jelentést tett az Oroszor­szágból érkező hírekről, a hadifogoly-mentő akciókról és megállapította a bizottság teendőit. Bemutatta azokat az adományokat, amelyeket a hadi­foglyok hazaszállítására egyes egyesületek felajánlottak. Az összeget átutalták Bethlen István gróf miniszterelnök kezéhez. A bizottság munkájának teljessé tételére felkérték a bizottságban való részvételre a Vöröskereszt, a honvé­delmi minisztérium, a külügyminisztérium, az amerikai segítőbizottság és a hadifoglyok hozzátartozóinak megbízottait. Elhatározták az ülésen, hogy a bizottság érintkezésbe fog lépni a genfi nemzetközi Vöröskereszt központtal. Rábab­ürgöny útján fordul Hooverhez, az Egyesült­ Államok minisz­­teréhez és közbenjárását kéri a hadifogoly ügyben. Kovács B. István felajánlotta a protestáns világszövetség támogatását, amely célból Svájcba fog utazni. Elhatározta a bizottság azt is, hogy egy külföldre küldendő propaganda iratot készít, ezért felszólítja mindazokat a hazatért hadifoglyokat, akiknek értékes adatuk, vagy képeik vannak a hadi­fogoly ügyre vonatkozólag, bocsássák a bizottság rendelkezésére. Huszár Károly interpellálni fog a rigai egyezmény ügyében a kormányhoz. A képviselőház III. számú bizottsági termében (bejárat a VII. kapun) állandó hadifogoly iroda fog dolgozni reggel kilenc órától délután két óráig. Felkérik az összes érdeklődőket, hogy levelükkel, távirataikkal és mindenféle más irányu­ tudakozódásaikkal csütörtöktől fogva ide forduljanak. Rakovszky bejelentette, hogy Prónay megsértse menteimi jogát A kormány legteljesebb elégtételt fog szolgáltatni Károlyi Mihály jövedelmének elkobzásáról tárgyal a ház A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, augusztus 2. Kenéz Béla alelnök tizenegy óra előtt néhány perccel nyitotta meg a nemzet­gyűlés mai ülését, amelyen folytatták a gazdasági felügyelő­ségekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A tizennyolcadik szakasznál Haypá­l István oly irányú módosítást nyújtott be, hogy a gazdasági felügyelők­­ is lehesse­nek bírósági szakértők. Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter hozzájárulása után a Ház a szakaszt Haypál módosításával fo­gadta el. A többi szakaszt változatlanul fogadták el és ezzel a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés részleteiben is megsza­vazta. Ezután áttértek Sz­. a szeszadó módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, Róbert Emil előadó ismertette és elfogadásra ajánlotta a javaslatot, ame­lyet a nemzetgyűlés általánosságban vita nélkül fogadott el. A részletes tárgyalás­nál Kési Imre két módosítást ajánlott a második szakaszhoz, amelyhez Hege­dűs Lóránt pénzügyminiszter és a Ház is hozzájárult. A hatodik szakaszt ugyan­csak Hofj Imre pótlásával fogadták el, majd a többi szakasznak változatlanul való megszavazása után a javaslatot részleteiben is elfogadták. A napirend harmadik pontja szerint áttértek a hazaárulók vagyonának elkob­zásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mik­ováttyi Jenő előadó ismerteti a javaslatot. A vita során Raskay Károly szólalt fel, jogi szempontból bírálta a törvényjavaslatot, amelyet nem tartott helyesnek és indítványt nyújtott be olyan irányban, hogy átszövegezés végett adják vissza az igazságügyi bizottságnak. Griegor Miklós: Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat Károlyi Mihály birtoká­val akar rendelkezni. Nemcsak Károlyi Mihályban látja a háború elvesztésének okozóját, mert az ő aknamunkája nélkül is elvesztettük volna a háborút. Ráind­­azonáltal hitvány hazaárulónak bélyegzi Károlyit és meggyőződése, hogy ezzel az ország közvéleményének ad kifeje­zést. A kormánynak követelnie kell ki­adatását, hogy a bíróság elé állíthassa, mert Károlyi nemcsak politikai bűnös, hanem tegye ne is, mivel az ügyészség lopással és sikkasztással vádolja. Nem tartja egész helyénvalónak, hogy nem az egész hitbizományát kobozzák el, mégis megszavazza a javaslatot, annál is in­kább, mert szívesen látná, ha a fenn­maradó ötven százalék Károlyi József grófra szállana. (Nagy zaj az ellenzéken) A Károlyi-család egész hitbizo­­mányát nem lehet elvenni Kerekes Mihály felszólalása után Tornosányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter válaszolt az egyes megjegyzé­sekre: az 1915. évi XVIII. t.­c. kimondja bizonyos bűnök elkövetői vagyonának elkobzását. A törvényjavaslat alapján jobban igénybe akarjuk venni a hitbizo­mányi vagyont. Vannak kis vagyonok, amelyeket nem lehet teljesen elvenni. Az özvegyi haszonélvezeti jog például megmarad. Nem lehet elvenni vagyont olyanoktól, akik a bűntől teljesen távol állanak. A javaslat célja az, hogy a hit­­bizományoknál szigorúbb elbánást le­hessen tanúsítani s ha a hitbizomány birtokosa válik hazaárulóvá, akkor tőle többet is el lehessen venni, mint mástól. Azt az álláspontot azonban, hogy telje­sen vegyék el a hitbizományt, nem oszt­hatja, mert ezzel a családot büntetnék, amely nem bűnös. Azon a címen, hogy Károlyi Mihály hazaáruló, az egész csa­ládot sújtani nem lehet, jogilag a hely­zet az, hogy senkitől sem lehet elvenni mást, mint ami megilleti. A hitbizományi vagyon nem illeti meg annak élvezőjét, mert az a családé, tehát a hitbizományt nem lehet elvenni, mert nem az övé. Kéri a javaslatnak eredeti szövegében való elfogadását. Szünet után Rassay Károly félreértett szavait magyarázza, majd a Ház a tör­vény­javaslatot általánosságban elfogadja. Rassay indítványát pedig elveti. Rakovszky bejelenti mentelmi jogának megsértését Ezután Rakovszky István kér szót. Először köszönetet mond a nemzetgyű­lésnek azért a kitüntetésért, hogy elnöki működése felett jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Kijelenti, hogy ősz előtt nem volt szándékában felszólalni, de olyan eset adta magát elő, amely elodázhatat­lan kötelességévé tette a Házzal szem­ben, hogy mentelmi jogának, illetve a Ház mentelmi jogának megsértését a nemzetgyűlés előtt bejelentse. Felolvassa azt a levelet, amelyet mint volt házelnök kapott Prónay Pál alezre­destől. A levélben többek között kifogá­solja Prónay azt, hogy Rakovszky István elnök nem tartotta szükségesnek tilta­kozni azok ellen a súlyos rágalmak és sértések ellen, amelyekkel Beniczky Ödön a vadászzászlóaljat megtámadta. Felsorolja az alezredes Beniczky Ödön beszédének azon részeit, amelyeket sér­tőknek talál magára, tisztjeire és legény­ségére nézve. Kijelenti, hogy a zászlóalj legénysége nem tűrheti, hogy egy kép­viselő rágalmakat szórjon a tisztikarra, amely köztiszteletnek örvend. Fábián István: Igaza van! (Nagy zaj.) Rakovasky (tovább olvas): A levél végén felszólítja Prónay Pál alezredes Rakovszky Istvánt, hasson oda, hogy a zászlóalj követtessék meg a Házban és a nyilvánosság előtt, mert különben gon­dolkodóba kell esnie, hogy az elnök urat nem a csehek kiü­dték-e megszállott terü­létről. (Óriási zaj a Ház minden ol­dalán.) A levél felolvasása után Rakovszky István folytatja beszédét: Meg vagyok győződve,­ hogy úgy a kormánytól, mint a nemzetgyűléstől elégtételt kapok. Meg­állapítja, hogy az alezredes elég vak­merő volt a Ház elnökét arra utasí­tani, hogy lépjen fel egy képviselő­vel szemben, aki törvényadta jogával élve, a Házban nem sértette meg a parlamenti illemet.. Ha az alezre­dest sérelem érte, panaszával a hon­védelmi vagy a belügyminiszterhez kel­lett volna fordulnia. Először Simonyi- Semadam Sándor miniszterelnök távozá­sát akarták. Azután jött Beniczky, majd Friedrich, most legutóbb a Ház elnöké­nek az esete s még súlyosabb dolgok fognak jönni. Prónay a Ház elnökét megtisztelteti azzal, hogy kijelenti, hogy­­ a cseheknek a szolgálatában áll. Ma én rólam — mondja­­- holnap pedig a mi­niszterelnök úrról, ha nem tetszik neki, ki fogja jelenteni, hogy ő meg a romá­nok szolgálatában áll. Büszkén állítom, hogy sok ellenségem volt életemben, de ilyen vádakkal, még a legelszántabb el­lenségem sem illetett. A csehek jóindu­latú irányomban abból állok­, hogy föld­birtokomat elosztották, ebből tehát kö­vetkeztetni lehet arra, hogy a csehek szolgálatában állok-e vagy sem. (Élénk éljtázis is taps.)

Next