Új Barázda, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-03 / 170. szám
1 Drága kenyér (1.) A gabona ára az utóbbi napokban rohamosan emelkedett. A 900 koronás búzaár 1400 koronára,szökött fel! Aránylag erősebben emelkedett a kukorica ára, mely — bár soha sem szokott a búzával egy árszínvonalon lenni — most elérte, itt-ott elkerülte a búza árát. Mindkét jelenségnek könnyű kitalálni az okát. A búzaár emelkedett, amennyire a valuta romlott. Nagyon természetes, hogy a 1/1 centimes koronából többet kell adni egy mázsa búzáért, mint a 2 centimesből. Viszont a kukoricánál a nagy szárazság is közbejátszik, mert most már nyilvánvaló, hogy kukoricatermés legtöbb helyen alig lesz s ami kevés piacra kerül, nagy keresletnek örvend. Mindez egyszerű igazság. De azért a liberális körök és újságok elérkezettnek látják az időt arra, hogy a kisgazdákon üssenek egyet a gabonaár emelkedése miatt is. Ugyanazok a Márkus Miksák, akik pár hete még lapjaikban hízelegtek a kisgazdáknak és tele szájjal kiabálták a szabadforgalmat, ma ugyanazon újságjaikban mérges nyállal fordulnak a „kapzsi" és „hatalomravágyó“ parasztok ellen, mert emelkedett a búzaár. Vissza kell utasítanunk a merkantilista támadásokat, mert azok rosszhiszeműek. Izgatnak a búzaárral, mintha az iparcikkek ára nem emelkedett volna. Elhallgatják, hogy a valuta időleges romlása okozta a búzaár időleges emelkedését. De arról már nem beszélnek, hogy az állatárak a valuta romlása dacára sem emelkedtek. Végtére mégis csak a gazdák vesztenek. Aztán kik az okai ennek az átmeneti drágulásnak. Nem azok a spekulánsok, akik a valutával játszanak, sibolnak és gazdagszanak munka nélkül míg a földművelő verejtékezve dolgozik az aratási és cséplési munkában?! A legnagyobb erkölcstelenség épp azok részéről a földmivelők elleni izgatás, akik ellepik a fürdőket s dőzsölve pazarolnak a luxushelyeken, miközben a magyar fajta dolgozik és szegényedik. Ne akarják összeveszíteni a magyart a magyarral. Nem sokáig tart úgy se izgatási anyaguk. A valuta emelkedni fog s a gabonaár akkor természetszerűleg újra leszáll. Ezenkívül a békeszerződés folytán fél évig szinte vám nélkül jöhet be a román és a bánáti búza az országba. Ez pedig olyan olcsó, hogy a magyar búza árát fél évig biztosan lenyomja. Nem olyan irigylendő hát a földmivelő sorsa. A búzának nem fog soká emelkedni az ára, de a sikerek tovább gazdagodnak ... r’ SzK. III. évfolyam. 170. szánt: _ , i-irSl 1 MOFOH3 Szerda, 1981. augusztus 3 i — - — 1 " ^ ”------------------------------------------------------------------------------------------------— Mszerkesztő: Meskó Pál '*~nuj.jju. Előfizetési ára: FSmunkatárs: Buday Barna pl 111 lm Jlfl ||É| HBk JHk Negyedévre ... 70 K Felelős szerkesztő: /fi/ £0 ||| F gy hónapra . . . 25 K Schandl Károly dr. M g| jjg IfJ! MLM M M W U ------“ D kTmlW Jfd B^esf r—-kőre, , ( József 55—40 | József 55—40 Telefon: ! KISGAZDÁK ÉS FÖLDMÍVESEK POLITIKAI NAPILAPJA • Tdefon: {feftKS Amerika diplomáciai lépést tett az oroszoknál a hadifoglyok hazaszállítása érdekében . Az UK BARÁZDA tudósítójától Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint Hughes amerikai külügyminiszter az orosz kormányt demarsban szólította fel, hogy az Oroszországban levő összes hadifoglyokat azonnal bocsássa szabadon. Megalakult a nemzetgyűlés hadifogoly bizottsága A nemzetgyűlés hadifogoly bizottsága ma délelőtt ülést tartott. A bizottság elnökévé megválasztották Huszár Károlyt, társelnökeivé Kovács B. István és Szilágyi Lajost. Huszár Károly részletes jelentést tett az Oroszországból érkező hírekről, a hadifogoly-mentő akciókról és megállapította a bizottság teendőit. Bemutatta azokat az adományokat, amelyeket a hadifoglyok hazaszállítására egyes egyesületek felajánlottak. Az összeget átutalták Bethlen István gróf miniszterelnök kezéhez. A bizottság munkájának teljessé tételére felkérték a bizottságban való részvételre a Vöröskereszt, a honvédelmi minisztérium, a külügyminisztérium, az amerikai segítőbizottság és a hadifoglyok hozzátartozóinak megbízottait. Elhatározták az ülésen, hogy a bizottság érintkezésbe fog lépni a genfi nemzetközi Vöröskereszt központtal. Rábabürgöny útján fordul Hooverhez, az Egyesült Államok miniszteréhez és közbenjárását kéri a hadifogoly ügyben. Kovács B. István felajánlotta a protestáns világszövetség támogatását, amely célból Svájcba fog utazni. Elhatározta a bizottság azt is, hogy egy külföldre küldendő propaganda iratot készít, ezért felszólítja mindazokat a hazatért hadifoglyokat, akiknek értékes adatuk, vagy képeik vannak a hadifogoly ügyre vonatkozólag, bocsássák a bizottság rendelkezésére. Huszár Károly interpellálni fog a rigai egyezmény ügyében a kormányhoz. A képviselőház III. számú bizottsági termében (bejárat a VII. kapun) állandó hadifogoly iroda fog dolgozni reggel kilenc órától délután két óráig. Felkérik az összes érdeklődőket, hogy levelükkel, távirataikkal és mindenféle más irányu tudakozódásaikkal csütörtöktől fogva ide forduljanak. Rakovszky bejelentette, hogy Prónay megsértse menteimi jogát A kormány legteljesebb elégtételt fog szolgáltatni Károlyi Mihály jövedelmének elkobzásáról tárgyal a ház A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, augusztus 2. Kenéz Béla alelnök tizenegy óra előtt néhány perccel nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését, amelyen folytatták a gazdasági felügyelőségekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A tizennyolcadik szakasznál Haypál István oly irányú módosítást nyújtott be, hogy a gazdasági felügyelők is lehessenek bírósági szakértők. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter hozzájárulása után a Ház a szakaszt Haypál módosításával fogadta el. A többi szakaszt változatlanul fogadták el és ezzel a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés részleteiben is megszavazta. Ezután áttértek Sz. a szeszadó módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, Róbert Emil előadó ismertette és elfogadásra ajánlotta a javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés általánosságban vita nélkül fogadott el. A részletes tárgyalásnál Kési Imre két módosítást ajánlott a második szakaszhoz, amelyhez Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter és a Ház is hozzájárult. A hatodik szakaszt ugyancsak Hofj Imre pótlásával fogadták el, majd a többi szakasznak változatlanul való megszavazása után a javaslatot részleteiben is elfogadták. A napirend harmadik pontja szerint áttértek a hazaárulók vagyonának elkobzásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mikováttyi Jenő előadó ismerteti a javaslatot. A vita során Raskay Károly szólalt fel, jogi szempontból bírálta a törvényjavaslatot, amelyet nem tartott helyesnek és indítványt nyújtott be olyan irányban, hogy átszövegezés végett adják vissza az igazságügyi bizottságnak. Griegor Miklós: Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat Károlyi Mihály birtokával akar rendelkezni. Nemcsak Károlyi Mihályban látja a háború elvesztésének okozóját, mert az ő aknamunkája nélkül is elvesztettük volna a háborút. Ráindazonáltal hitvány hazaárulónak bélyegzi Károlyit és meggyőződése, hogy ezzel az ország közvéleményének ad kifejezést. A kormánynak követelnie kell kiadatását, hogy a bíróság elé állíthassa, mert Károlyi nemcsak politikai bűnös, hanem tegye ne is, mivel az ügyészség lopással és sikkasztással vádolja. Nem tartja egész helyénvalónak, hogy nem az egész hitbizományát kobozzák el, mégis megszavazza a javaslatot, annál is inkább, mert szívesen látná, ha a fennmaradó ötven százalék Károlyi József grófra szállana. (Nagy zaj az ellenzéken) A Károlyi-család egész hitbizományát nem lehet elvenni Kerekes Mihály felszólalása után Tornosányi Vilmos Pál igazságügyminiszter válaszolt az egyes megjegyzésekre: az 1915. évi XVIII. t.c. kimondja bizonyos bűnök elkövetői vagyonának elkobzását. A törvényjavaslat alapján jobban igénybe akarjuk venni a hitbizományi vagyont. Vannak kis vagyonok, amelyeket nem lehet teljesen elvenni. Az özvegyi haszonélvezeti jog például megmarad. Nem lehet elvenni vagyont olyanoktól, akik a bűntől teljesen távol állanak. A javaslat célja az, hogy a hitbizományoknál szigorúbb elbánást lehessen tanúsítani s ha a hitbizomány birtokosa válik hazaárulóvá, akkor tőle többet is el lehessen venni, mint mástól. Azt az álláspontot azonban, hogy teljesen vegyék el a hitbizományt, nem oszthatja, mert ezzel a családot büntetnék, amely nem bűnös. Azon a címen, hogy Károlyi Mihály hazaáruló, az egész családot sújtani nem lehet, jogilag a helyzet az, hogy senkitől sem lehet elvenni mást, mint ami megilleti. A hitbizományi vagyon nem illeti meg annak élvezőjét, mert az a családé, tehát a hitbizományt nem lehet elvenni, mert nem az övé. Kéri a javaslatnak eredeti szövegében való elfogadását. Szünet után Rassay Károly félreértett szavait magyarázza, majd a Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Rassay indítványát pedig elveti. Rakovszky bejelenti mentelmi jogának megsértését Ezután Rakovszky István kér szót. Először köszönetet mond a nemzetgyűlésnek azért a kitüntetésért, hogy elnöki működése felett jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Kijelenti, hogy ősz előtt nem volt szándékában felszólalni, de olyan eset adta magát elő, amely elodázhatatlan kötelességévé tette a Házzal szemben, hogy mentelmi jogának, illetve a Ház mentelmi jogának megsértését a nemzetgyűlés előtt bejelentse. Felolvassa azt a levelet, amelyet mint volt házelnök kapott Prónay Pál alezredestől. A levélben többek között kifogásolja Prónay azt, hogy Rakovszky István elnök nem tartotta szükségesnek tiltakozni azok ellen a súlyos rágalmak és sértések ellen, amelyekkel Beniczky Ödön a vadászzászlóaljat megtámadta. Felsorolja az alezredes Beniczky Ödön beszédének azon részeit, amelyeket sértőknek talál magára, tisztjeire és legénységére nézve. Kijelenti, hogy a zászlóalj legénysége nem tűrheti, hogy egy képviselő rágalmakat szórjon a tisztikarra, amely köztiszteletnek örvend. Fábián István: Igaza van! (Nagy zaj.) Rakovasky (tovább olvas): A levél végén felszólítja Prónay Pál alezredes Rakovszky Istvánt, hasson oda, hogy a zászlóalj követtessék meg a Házban és a nyilvánosság előtt, mert különben gondolkodóba kell esnie, hogy az elnök urat nem a csehek kiüdték-e megszállott terülétről. (Óriási zaj a Ház minden oldalán.) A levél felolvasása után Rakovszky István folytatja beszédét: Meg vagyok győződve, hogy úgy a kormánytól, mint a nemzetgyűléstől elégtételt kapok. Megállapítja, hogy az alezredes elég vakmerő volt a Ház elnökét arra utasítani, hogy lépjen fel egy képviselővel szemben, aki törvényadta jogával élve, a Házban nem sértette meg a parlamenti illemet.. Ha az alezredest sérelem érte, panaszával a honvédelmi vagy a belügyminiszterhez kellett volna fordulnia. Először Simonyi- Semadam Sándor miniszterelnök távozását akarták. Azután jött Beniczky, majd Friedrich, most legutóbb a Ház elnökének az esete s még súlyosabb dolgok fognak jönni. Prónay a Ház elnökét megtisztelteti azzal, hogy kijelenti, hogy a cseheknek a szolgálatában áll. Ma én rólam — mondja- holnap pedig a miniszterelnök úrról, ha nem tetszik neki, ki fogja jelenteni, hogy ő meg a románok szolgálatában áll. Büszkén állítom, hogy sok ellenségem volt életemben, de ilyen vádakkal, még a legelszántabb ellenségem sem illetett. A csehek jóindulatú irányomban abból állok, hogy földbirtokomat elosztották, ebből tehát következtetni lehet arra, hogy a csehek szolgálatában állok-e vagy sem. (Élénk éljtázis is taps.)