Új Barázda, 1922. április (4. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

' '- ' •■ «... .1.11 .“. . . . ... ". "* .'•> ' ' 1 *“ - - *- ' .... " ke rült tovább kiépíteni, sőt újakat lé­tesíteni. _ — Ezek »z alkotások — úgymond — s ,ezek a. tények bizonyítják legs jobban, hogy a Hangya ma is meg­felel megboldogult nagy alapítónk gon­dolatvilágának,. Kérdem, melyik keres- ktdtíffli vájlalat áldoz többet a közér- delní"• ihté2mények létesítésére? A zajos'án megtapsolt elnöki meg­nyitó után Balogh Elemér vezérigaz- gatói előterjesztette az igazgatóság je­lentését és ezzel kapcsolatban ismer­tette az állammal kötött ínegáliappdá^í, annak okait és célját. Hangsúlyozta azon­ban, hogy az állami gyámkodást nem tartja egészséges dolognak és azt a «Hangya» igazgatósága csupán kény­szerűségből fogadta el, mert a volt pénzügyminiszter az 1920:XXXV!1. t.-c.-t olyképpen magyarázta, amely elzárja a szövetkezeteket legtermészeiesebb hi­telforrásuktól, az áruelőleggyüjtésíől. Az állami támogatást csak átmenetinek tartja, addig, amig ezeket az elvi leér-’ déseket a kormánnyal a szövetkezetek megnyugvására elintézni sikerül. Megemlékezett a Hangya-Ipar és «Futura» r.-t. működéséről, továbbá a világ szövetkezeti központjainak azon mozgalmáról, amellyel Európa gazda­sági és pénzügyi rekonstrukciójából ré­szüket kivenni óhajtják. Végül utalt arra az óriási munkára, amelyet a &Hangya» a legutolsó két és fél év alatt végzett és azon reményének adott kifejezést, hogy a vidéki szö­vetkezetek vezetőivel vállvetve sike­rülni fog a Hangyát oly tökéletes in­tézménnyé fejleszteni, amely minden téren kifogástalanul fogja hivatását tel- jesiteni. Percekig tartó taps és éljenzéssel fo­gadta a közgyűlés Balogh Elemér fel­szólalását, amely után Nigriny György dr. szólt elismerő szavakkal a jelen­téshez. Indítványt terjesztett-1 elő, misze­rint a közgyűlés fejezze ki úgy az igazgatóságnak, mint a tisztviselői kar­nak teljes elismerését a Hangya kiváló vezetéséért. A megjelentek nevében ki­jelenti, hogy a szövetkezetek közvéle­ménye az áruelőlegek fentartásához tántorithatatlarml ragaszkodik s kéri az igazgatóságot, hogy ez irányban tegye meg a kellő lépéseket. Végül indítvá­nyozta, hogy Rubinek Gyula emlékeze­tét jegyzőkönyvileg örökítse meg a közgyűlés. (Élénk tetszés.) Kaliwoda Ferenc felügyelőbizolfsági el­nök a bizottság jelentését olvasja fel, majd Balogh Elemér vezéigazgató a zárszáma­dásokat terjesztette elő, amelyet a köz­gyűlés Felber Lajos (Versegh) felszólalása után egyhangúlag elfogadott. Dömötör László dr. indítványára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy Nagyenyeden fel­állítja a Hangya képviseletét. Közben be­töltötték a megüresedett igazgatósági és felügyelöbizoltsági helyeket. Dessewffy Emil grófot, Ivánka Oszkárt, Balogh Elemért, Bernút István dr.-t, Griinn János dr.-t, Huszár Károlyt, Ipolyi Keller Gyulát, Mayer Jánost, Sztiry János dr.-t, Térfi Bélét igazgatósági tagokká, Kaliwoda Fe­rencet. Appel Aurélt, Czobor Lászlót, Láng Józsefet és Spett Ferenc dr.-t, Telegdy Ká­rolyt, Zaleski Jenőt, Förster Aurélt és a lemondott Pallavicini György őrgróf he­lyébe Mutschenbacher Emil dr., OMGE igazgatót egyhangúlag megválasztották. A. napirend befejente után Meská Pál gyújtó hatású beszédben szólította fel a megjelenteket, hogy törekedjék minden egyes szövetkezet úgy a saját, mint a központ alaptőkéjének a gya­rapítására. Hosszasan ecsetelte beszédé­ben azokat a küzdelmeket, amelyeket a közeljövőben kell megvívni a nye- rérzkedő tökével szemben. Egyúttal rá­mutatott arra, hogy minden község ma saíát gazdasági érdekeit tartja szem eliitt, ha azokat a gazda-ági erő.'orrá- I sdcat az általa alapított legfontosabb szervezetnek, a szövetkezeinek rendel­kezésére bocsátja, ű 1 is dajkamesének tartja azt á dolgot, hogy a falusi tuli- pántos ládák szinültig vannak telve ban­kóval s qlvkor-olykor azokat’ ruhaszá­rító kötélen kell szárítani, de annyi bizonyos, hogy a jövő nagy gazdasági harcaiban különösen a falusi földmive- lőnek érdekében áll, hogy a maga ke­reskedelmi szervezetét erősítse minden fölösleges nélkülözhető • pénzével. El kell határoznia minden szövetkezetnek azt, hogy a község valamennyi tagját belépteti a szövefkeietbe .-és az alap­tőkét a mai viszonyoknak megfelelően megsokszorozza. A nagyhatású beszéd után Dessewffy gróf elnök melegen üdvözölte a kor­mány megjelent képviselőit, Mayer Já­nos és Térfi Béla minisztereket, Schandl Károly dr. államtitkári s rövid, lelkes beszéddel berekesztetíe a közgyűlést. 350 éve dohányoznak Magyarországon 'Edison húsz szivart is elszív egymásután — Apaffy tuhák- rendelete — Amikor tilos volt a pipaszó — A dohány mint gyógyszer — Az VJ BARÁZDA tudósitájától — Három sírig hü lársa még a legszegé­nyebb embernek is akad — tartja a köz­mondás : a vén feleség, az aprópénz, meg a pipa. A két elsőtől ugyan szívesen sza­badulná az, akit megáldott vele a sorsa, de a gondiiző pipát a világ valamennyi professzora sem verhetné ki a hozzászokott fogsor közül. Hiába olvassák rá, hogy mé­reg, mi több, halálos méreg a dohányban rejlő nikotin, a pipás ember menten vissza­vághatja : „Aléreg, méreg, de igen lassú, belefér egy emberi ételbe11. Kossuth Lajos például tizenhat éves korától kilencven éves koráig nagy pipás volt, anélkül, hogy ezt a szenvedélyét akár testi, akár szel­lemi fogyaikozással fizette volna meg. Edison, a híres amerikai feltaláló húsz szi­vart is elszív egyhuzamban, amikor a fejét nagyon töri valamin s maga mondja, hogy százhárom évet megért apja is e.ös dohá­nyos volt, a nagyapja meg éppen bagózoil. Úgyis hiába való, nem is az a célunk vele, hogy leszoktassuk a dohányos emberi a szenvedélyéről, érdekes azonban köze­lebbről megismerkedni a dohány közelebbi természetével. A nikotin, amely a dohánynak kellemes zamatját, erejét adja, mint mondtuk, igen erős méreg. Főként a szívre és a gyomorra hat, ezért van, hogy a megrögzött, túlsókat dohányozók nem egyszer rosszul lesznek. A dohányzás azonban hihetetlen gyorsa­sággal terjedt el a XVí. századba, amikor az amerikai tengerészek elhozták hozzánk Európába az ismeretien növényleveleket. Hozzánk Bornemissza Pál erdélyi püspök hozta be 1508-ban az első nyers do­hányt, a török követ pedig 1572-ben az első száraz dohányt és a XVII, század második felében olyan rohamosan fejedt hazánkban a dohányzás szenvedélye, hogy egymásután négy erdélyi országgyűlés látta jónak szigorú rendelkezéseket hozni ellene. I. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem eleinte maga is hódolt az uj szokásnak, de amikor észrevette, hogy a pipázás árt neki, elhatározta, hogy a „tabákfüst szí­vást ezután eltávozlatja s másokiul is el­tiltja’, Kiadta a rendeletet a „tubáknak exstirpálto.iásáróT', amelynek érleimében 0 dohányt „sem termeszteni, sem porul, vagy pipával vélle ez hazában élni nem szabad“. Akit pipázáson értek, hat forintot fize­tett, ha közember volt, ötvenet, ha nemes (ami igen nagy pénz volt abban az idő­ben). A debreceni tanács 1665-ben tizen­két forint bírsággal sújtotta azt, aki pipára gyújtott. E tilalmak jórésze onnan eredt, hogy a pipás emberek vigyázatlanságából sok tiizveszedelem származott városaink­ban. Bánfa város levéltára érdekes ok­iratot őfiz. Sárisky András, bártfai polgár ünnepélyesen Írásba foglalta, hogy a do­hányzás szenvedélyéről lemond; ha pedig visszaesnék ebbe az istentelenségbe, akkor — megfogadta — negyveS forint bírságot fog fizetni. A dohánykívonal éppen azért, mert igen erős méreg és pusztítja a szervezetet: a leghatásosabb élösdiellenes szerek közé tar­tozik. Nemcsak az ember és az állat élős­ködőit irtja ki, hanem a növények parazi­táit is. E célra szolgál a magyar dohány-- jövedéki hivatal állal forgalomba hozott dohánykivonat, a Thanaton. A juhriih gyó­gyítására is igen alkalmas a dohány főzet.; De csak a legnagyobb óvatossággal sza­bad használni, tekintve a nikotin hatalmas mérgező erejét. Avatatlan emberre ne bíz­zuk a kezelést. Magyary-Kossa Gyula dr. sokat foglalkozik ezzel a gyógyítási mód­dal és a következő dohányfürdőt ajánlja: Hetven és fél kilogramm dohánylevelet 50 liter vízben kifőzünk és a főzés után még 200 liter vizet, egy kilogramm karbolsavat és ugyanannyi hamuzsirt adunk hozzá. Nyá­ron az állatok .estét a különféle legyek és dongók elleni védelerrtü! dohányfőzeltel szokták mosni, bolhák és tetvek ellen is. Ilyenkor nem feledjük, hogy a dohányfő­zetnek nem szabad ölszázalékosnál erő­sebbnek lenni, mégis könnyen megtörténik, hogy a dohánylével mosott tehénnek a teje dohányillatu lesz. Emberi betegségek gyógyítására a nikotint ma már egyáltalán nem használják. Részint nagy mérgessége, részint kiállhatatlan szaga miatt, azonkívül a dohánylé hamar megromlik. A közélelmezési kormány nyilatkozata a „Futura“ hasznosságáról Bőd államtitkár válássá a gabona* kereskedők vádjaira A gabonakereskedők tegnapi érte­kezletén, mint már jelentettük, szokat­lan és érthetetlen kifakadások hang­zottak el a Futura Magyar Árufor­galmi Részvénytársaság működése ellen. Stux malom igazgató- kijelenté­seire, amelyek megokolatlan vádakkal illeték a Futurát, Búd János dr. köz- élelmezési államtitkár a következőket felelte: — A Futura sokkalta olcsóbban vásárolt az ellátatlanok részére, mint a kereskedők. Megtörtént — úgymond — hogy amikor a búza ára kétezerháromszáz korona körül volt, kereskedői érdekeltség jelentkezett, hogy ezer vagon búzát hajlandó szállítani az államnak — ámde csupán kétezerötszáz koronájával. A Futura ugyanekkor kétezer- háromszázötven koronával volt képes a búza métermázsáját beszerezni, ami az általa kal­kulált kisebb haszonban és mérsékeltebb költségekben leli magyarázatát. Hosszasan, adatokkal bizonyítja be az államtitkár, hogy a Futura mai szervezete éppen nem túlságosan költséges. Ezek az adatok leg­közelebb hozzáférhetők lesznek és ekkor mindenki meggyőződhetik a valóságról. Újabb hadifoglyok érkeztek a csőt! táborba Az Oroszországban sínylődő túszok "közül március harmincadikán mintegy száz­ötven tiszt és tíz közlegény érkezett a csóti leszerelő táborba. A túszok az egész­ségügyi szempontból szükséges internálás után térhetnek vissza családjukhoz. ! Ha rövid a takaró ... Meskó Pál a Hangya mai közgyűlésén lelkes és viharos tetszéssel kísért beszéddel hívta fel a fogyasztási szövetkezeteket arra, hogy igyekezzenek megsokszorozni, ha lehet, megszázszorozni az alaptőkéjü­ket. Ezen a módon lehetne tökéletesen biziositani a szövetkezetek pénzügyi önállóságát és a mindenkori kormá­nyoktól való függetlenségét. A szövet­kezetek takarója (az alaptőke) rövid lévén, a szövetkezetek lába kibúvik a takaróból. Ebből azonban nem az kö­vetkezik, hogy a lábakat kell lemet­szeni. Ellenkezőleg: a takarót, az j alaptőkét kell megnagyobbítani, mert a szövetkezet nem a köszvépy által összezsugoriioit öregember, hanem élet­erővel telt, fejlődő ifjú, akinek nyúj­tózkodnia kell! Ezzel a fényes ötleté­vel megbuktatta Meskó Pál azt a köz­mondást, hogy addig nyújtózkodj’, ameddig a takaród ér. Megbuktatta a régi szállóigét az az uj szövetkezeti jelszó, hogy ha rövid a takaród, száz­szorozd meg az alaptőkét! Amm^zteríaoács foglalkozik a kerületek beosztásáról szóló rendelettel — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, március 31. A kormány tagjai ma délután Bethlen István gróf mín.szterelnök elnöklés éve minisztertanácsra gyűltek össze. A minisz­tertanács ma este letárgyalja a választó- kerületek beosztásáról szóló rendelet- tervezetet, amelyet Ktebetsberg Kunő gróf belügyminiszter terjeszt elő. A Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgárpárt intézőbizottsága tegnapi ülésén még nem fejezte be a hivatalos jelöléseket és éppen ezért azok a hirek, amelyek arról szólnak, hogy egyes volt nemzetgyűlési képvise­lőket nem jelölnek újból, nem megbízhatók. A sajtó egy részében különben egyes vi­déki kisgazdaszervezetek mozgalmáról célzatos tudósítások jelentek meg. A moz­galomról nagyatádi Szabó István a követ­kezőképpen nyilatkozott: — A mozgalom tulajdonképpeni vezetői, a régi komoly kisgazdák egyáltalában nem akarnak ellenzékieskedni. A mozgalom meg­indítói a kormánypártban alá akarják tá­masztani a párt alaptételeit. — A mozgalomnak az a része, amely, a párt programmjának megvédésén kí­vül a különböző vidéken előálló bajo­kat, élelmezési nehézségeket, munkaal­kalmak hiányát teszi szóvá, mind olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek orvoslá­sára a kormányban és a pártban is. megvan a legteljesebb hajlandóság, — Ami a jelölések dolgát illeti, a párt eddig is meghallgatta a vidéki szervezetek kívánságait, nem akar senkit egy kerületre sem oktrojálni. Minden olyan mozgalom, amely egyes jelöltek mellett történik, tér- » mészeiesen elbírálás tárgya lesz az intéző­bizottságban, mint ahogy eddig is minden esetben figyelembe vettük a vidék kíván­ságát. Választási mozgalmak Sopron. Ktebetsberg Kunó gróf belügy­miniszter vasárnap tartja Sopronban pro- grammbeszédét. Szeged. Teleki Pál gróf. a szegedi I. vá­lasztókerületnek kormányzópárti jelöltje, programmbeszédének megtartására ma dél­után Szegedre érkezett. Szín. Sréter István volt honvédelmi mi­niszter, a színi kerület volt országgyűlési képviselője ma nyílt levelet intézett válasz­tóihoz, amelyben bejelenti, hogy a fel­ajánlott mandátumot nem vállalhatja*

Next

/
Thumbnails
Contents