Új Barázda, 1922. április (4. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-02 / 76. szám
.........................,4 f 192” AFra- 2- ■ ^ l V^14TVE71 £ á* A ■ 1988 április vasárnap Srmm'&i mm Hlr'OlE^ Budapest, IV. évf. *78. szám Ü J MBáJM ELŐFIZETÉSI ÁRAK : egész évre 400.— Korona, SZERKESZTŐSÉG!: IT. Ker., Knzexun-karnt 1. szám félévre 810.— Korona, negyedévre 110.— Korona, Wanlalanlk fc«W hfailal^Vftl mfaldnsnan ®8'88, dl«l 14#-il egy hónapra 40.— Korona. Egyes példány árai.— " BIADOHIVATALt 11. Ker., 3 fazoom,K3rnt 1. szilaj korona. — Hirdetések milliméterdljssab és szórtat Telefon: M»ef 5540, 68-Sfi, éjjel 140-71 Meghalt IV. Károly Negyedik Károly, Magyarország volt koronás királya, átadta lelkét a Mindenhatónak. Fiatalon, két trónt vesztve, idegenben, száműzetésben halt meg. Mennyi dráma e néhány szóban ! Mikor Károly király trónra lépett, a háború javában dúlt és már vesztve is volt. Neki bizonyára nem volt része se a háborúnak, se az ezt követő gyászos következmények előidézésében. Ellenkezően: igyekezett véget vetni a világháború rémségeinek, de akkor már a király szava is gyenge volt ahhoz, hogy a halálgépet megállítsa. Noha béketerve nem sikerült, őt egyetlen csep vérért sem tehetjük felelőssé. Tudjuk, mi következett a vesztett háború után: országbomlasztó forradalom, a katonai csapatok elzüllesztése, fegyverek elhajigálása. A milliós hadseregek fölött rendelkező hadúr fegyveres védelem nélkül maradt. Menekülnie kellett leomló trónjáról. De Magyarországnak Ausztriától való elszakadása folytán a trónhoz való jogai is meglazultak. Mikor pedig rossz tanácsokra hallgatva, ismételten veszedelmes és sikertelen kísérletet tett a trón visszafoglalására, a nemzetgyűlésnek végleg meg kellett fosztania odáig vitatott királyi jogaitól. Ezzel a Csonkamagyarország ellen felemelt ellenséges fegyverek lábhoz kerültek. Az ország megmenekült a pillanatnyi halálos veszedelemtől, de a koronázott fő száműzetésbe ment. Keserű végzet ez, amelyről nem tehetünk. A világháború trónokat emelt és trónokat pusztított el. Nemzetek lettek és vesztek. Mi mindent elvesztettünk, csak a jogainkat nem. IV. Károly jogainak megszűntével csak az életet bírta már. Most ez is elveszett. Szerencsétlenek voltunk : ő is, a nemzet is ; mindketten a balsors tépettjei. Délután három óra negyvennégy perckor feladott és Funchalből Londonon keresztül érkezett távirat jelentette szerkesztőségünknek, hogy IV. Károly meghalt. Betegsége és haláltusája drámaian rövid volt, alig néhány nap alatt játszódott le. Mint alább következő táviratainkból kitűnik, még úgyszólván az utolsó órákban is teljességgel bizonytalan volt, leküzdi-e a király szervezete a betegséget vagy sem és környezete akkor is nagyrészt bizakodó híreket küldött, amikor a tragédia megrendítő árnyékát már előre vetette. A reménykedés és kétségek kellő közepén jött a sötét hír, amely elejét vette minden további találgatásnak : a katasztrófa bekövetkezett. Az egész magyar nemzet mély megrendüléssel értesült a történelmi eseményről. A fővárosban éppen úgy, mint a vidék könnyebben hozzáférhető helyein villám gyorsaságával futott szerte az értesítés, hogy IV. Károly nincs többé. A budapesti újságok nagyrésze külön kiadásban értesítette a közönséget a beállott halálesetről és minden lelken a megdöbbenés érzése lett úrrá. Amig élt, korának ez a kétségkívül egyik legsúlyosabb végzettel terhelt férfia, addig lehetett indulatok ütközőpontja. Halálos ágya körül azonban egyetlen gyászoló tömeggé olvadt egybe az ország, nemcsak a miénk, de a testünkre rakódott úgynevezett utódállamoké is. De holtteste fölött bizonyára elnémul a „győzők“ feneketlen és fáradhatatlan gyűlölködése, IV. Károly bukása fölött érzett káröröme és a magyar nép ellen oly botorul táplált ellenségeskedése is. IV. Károly haláláról, annak körülményeiről s utolsó nap történetéről szóló tudósításunkat a következőkben adjuk: 1 Az utolsó napok — utolsó évek Hétfőn délután jutott el a magyar fővárosba az első határozott tudósítás IV. Károly megbetegedéséről. Ez a hír már azt újságolta, hogy a baj súlyos természetű. Kedden és szerdán a helyzet e tekintetben alig hozott különösebb változást. Csütörtök délelőtt IV. Károly állapota egészen komolyra fordult és a spanyolnátha mind a két tüdőszárnyra átterjedt. Egyik lisszaboni távirat már ekkor azt jelentette ki, hogy „kevés remény van a királynak felépülésére“. Ugyanekkor látott napvilágot az a tévesnek bizonyult hír, hogy a volt uralkodó meghalt. Péntek délutánra az akkori táviratok tudatták, hogy a tüdőgyulladás nem terjedt tovább, később azonban IV. Károly állapotában váratlan balra fordulás állott be és ezen a napon már több önkívületi perce is volt. Szombaton délelőtt sem változott meg az addig is határozatlan hangulat. Bécs, április ]. Az uralkodó párral állandó összeköttetésben lévő személyiséghez ma reggel Funchalből távirat érkezett, amelyet március 31-én délután 1 óra 30 perckor adtak fel. A távirat közli, hogy IV. Károly állapota igen megroszszabbodott, a javulás nem volt tartós, az orvosok a legrosszabbtól tartanak. Páris, április 1. A Reulet-ügynökségnek jelentik Furthhalltól délután 3 órakor: Károly király állapota súlyosbodik, József királyi herceg tegnap este Miksa hercegtől, a király öccsétől a következő sürgönyt kapta: Károly spanyolban és kétoldali tüdőgyulladásban megbetegedett. Állapota nagyon komoly. Miksa. Ugyanekkor azonban biztató hírek is jöttek: Páris, április 1. Reggel 7 óra 32 perckor a Havas ügynökség jelenti Funchalből: Károly király egészségi állapota az éjszaka folyamán rosszabbodott, de reggel felé köunnyebbülés át tölt be; a beteg izzadni kezded és lélegzése is javult. Páris, április 7. A Daily Hérald Károly király betegségével kapcsolatban elmondja, hogy a pármai hercegi család tagjai a lapok sötét jelentéseit túlzásoknak tartják. Paris, április 1. A Gaulois cinál lap éles támadást intéz a szövetséges hatalmak ellen, amennyiben őket teszi felelőssé azért, hogy Károly király megbetegedett. A lap szerint a királyt nem kellett volna oly messzire szállítani. A szövetségesek tudhatták volna, hogy Madeira éghajlata szeszélyes és néha szigorú, mert főleg ez okozta Károly király betegségét. A lap végül felhívással fordul a francia nagylelkűséghez, hogy tiltakozzék az ilyen eljárás ellen. Az utódállamoknak is szemére hányja a lap, hogy volt uralkodójuk szükségleteiről nem gondoskodtak megfelelő módon. Kora délután világossá vált a vég. Az erről szóló tudósítás így hangzott: Páris, április 1. A Chicago Tribüne szerint a király állapota a legutóbb beállott könnyű javulás ellenére is reménytelen. IV. Károly életrajza IV. Károly 1887 augusztus 17-én született Persenburg várában, közel Amstettenhez, ahol Ferenc Ferdinánd és felesége alusszák örök álmukat. A kisded, akinek atyja Ottó királyi herceg, anyja Mária Jozefa szász hercegnő volt, a keresztségben a Károly Ferenc József nevet kapta. Aszerint, amint az atya változtatta katonai állomásait, a gyermek Klagenfurtban, Emsben, Brehmben, Prágában, Sopronban, majd A történelem feladata kizás- hogy homlokát Szent István kokodni nemzetek és királyok cserónája érintette, nem pusztul ekedetei fölött. Bárhogyan itélháttá el semmiféle katasztrófa, jön a történelem az elhunyt ki- Tűzzük ki tehát a gyászloborályi főn és felettünk, bizonyos, gót és adjuk meg a ravatalon hogy IV. Károlyról mint Magyar- fekvő boldogtalan sorsú, számország apostoli királyáról fog űzött királynak azt a tiszteletet, megemlékezni. Mert azt a tényt, amely koronázott fejét megilleti! A „Magyar Távirati Iroda" szombaton délután 6 óra 45 perckor adta ki az alábbi jelentést: Londosi, április 1. DénuSári S éra 44 perc. Funestári jelentés szerint IV. Károly meghalt. Ezt a tényt egy másik párisi távirat, amelyet ott 4 óra 1 perckor adtak fel, csakhamar megerősítette. \