Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-02 / 147. szám

Iass. július, vasárnap vilmuszna Korgó gyomra pestiek Mit esznek a szegény pestiek ? — Zsír nélküli leves, rínus nélküli főzelék, liszt nélküli tészta — Róbert bácsi a teát kifőzője — Az ÚN BARÁZDA tudósításától -A békeidőben szinte elképzelhetetlen nyomor, amely a vesztett háború, forradalmak, oláh megszállás miatt egyre feketébben borul szerencsétlen hazánkra, Budapesten ölti a legszörnyűbb méreteket. A főváros nyomorgói immár nyolc éve a szó szoros értelmében állandóan éhesek, várragadt, erőtlen testüket rongyokkal födik s állatnak való vagonokban, vagy dohos, penészes, vizes pincelakásokban laknak nyolcad-, tized-, huszad-magukkal egyetlen szűk odúban... Nincs toll, amely e szerencsétlen százezrek pokoli szenvedését élethűen le tudná irni... A napokban körsétát tettünk, hogy megtapasztaljuk: mit esznek Budapest szegényei, milyen ételekből szereznek maguknak erőt a mai élet szinte elviselhetetlen harcához? Először az »uri« étkezőket kerestük fel. A Vámház körút egyik bérházának kapuján kis tábla szerénykedik. Reform-étterem A tábla alatt egy cédula csalogatja a vékonypénzű éheseket: egy ebéd: 20 korona. Az ebéd: leves, főzelék, tészta. Fölmegyünk az x étteremé-be, amely mindössze két kicsiny szobából áll. Alig tudunk helyet szorítani magunknak: minden asztalnál sok vendég ül, egymás mellé préselve, mint a heringek. A vendégeken első pillantásra meglátszik, hogy nem mindig ilyen tömegétkezőben kosztoltak, valamikor jobb napokat láttak, urak voltak. Leülünk, várjuk az ebédet, amelyet fehérbóbitás kiszolgálóleány tesz elénk. Leves, spészelék, tészta. Mikor mind a három »fogás«-t megettük, érezzük, hogy annyi tápereje sincs a három tányér ételnek, mint egy pohár falusi tejnek. A Reform-étterem vendégei, a tanárok, bírák, tisztviselők vértanú-szomorúsággal fogyasztják el ezt az ebédfélét, s kopott, többször kifordított ruhájukban mennek újra dolgozni, dolgozni összeroskadásig... A Királyi Pál utcában van a másik kuria étkező, az Alkoholmentes étterem. Itt csak 17 korona egy leves, főzelék, tésztából álló ebéd, kenyér nélkül. De itt már sokkal rosszabb a koszt, mint a Reformban. A levesben egy csöpp zsír sincs,, a főzeléket rántás helyett sehabarták, a tészta pedig — Istenem, a tészta liszt nélkül készült. Talán bablisztből, vagy gipszből gyúrták — a jó isten tudja!... Mikor mi az Alkoholmentesben ebédeltünk, a főzelék sárgaborsó volt. Úgy hatott ez a főzelék, mintha mákkal szórták volna tele. Szomszédom — egy menekült erdélyi tanító — felvilágosított, hogy a főzelékben sűrűsödő fekete gömböcskék nem mákszemek, hanem zsizsikek. Undorral toltam félre a főzeléket is, meg a többi ételt is ... A Reformhoz és az Alkoholmenteshez hasonló helyeken azuri közönség étkezik, a külvárosi utcákon pedig a legszegényebbek: a munkanélküli munkások, koldusok, s egyéb elesettjei a rettenetes Etetnek. A Mátyás téren és a Dob utcában Róbert bácsi gondoskodik a szegényekről, Róbert bácsi egy dúsgazdag öreg úr, aki már hosszú évek óta minden pénzét és idejét a szegényeknek áldozza fel. Ő alapította meg az öngyilkosok irodáját is, ahová a rendőrség azokat viszi be, akik nyomoruk, munkanélküliségük miatt akarták eldobni maguktól az életet. Róbert bácsi itt pénzsegélyt ad az öngyilkosjelölteknek, 1ót fut, állást szerez nekik, szóval visszaadja őket az életnek, a becsületes munkának. Mint mondottuk: Róbert bácsi "a Mátyás téren és a Dob utcában »utcai kifőzőt« tart fenn a legszegényebbeknek. Hatalmas káderokban főzik itt a levest és afőzeléket, s mindenki kap egy jó tányérral, aki Róbert bácsi elé járul. Nem kell sem szegénységi bizonyítvány, sem más hatósági irat, elég, ha az illető szerencsétlen azt mondja: — Róbert bácsi, éhes vagyok!... Mert hiszen a Róbert bácsi embereiről lezokog a szörnyű nyomor... Zörgő csontnak, majd összeesnek az éhségtől, rongyosak, testük kilátszik rongyaik alól, hajléktalanok, ezer gonddal, kínnal megvertek ... Ki hitte volna 1914 előtt, hogy Nagymagyarországon valaha ilyen Végtelen nyomot tegyen? De azt hisszük, hogy újra boldogok teszünk, ha ismét Nagymagyarország lesz a hazánk! A debreceni csizmadia-ipar válsága „Csonka-Magyarország nem ország" Debrecen, június. Miskolc 999 csizmadiája mellett a csizmadia-ipartiak, a csizmadiamestereknek ősidő óta egyik nevezetes, jelentős fészke Debrecen. A csizmadia-céh Debrecenben szintén sok száz, ezernyi kemény magyar mesterrel, legénnyel, inassal dolgozott századok óta, sőt a céh-renszer idő előtti megdöntése után is, amely pedig sok ősi, eredeti magyar iparágunkra sorvasztólag, megsemmisítőleg hatott az inkább a szabados ipari versennyel és fejebb szállította a tisztes magyar ipari termelésnek szintjét és mestererkölcseit, csodálatosképpen a színmagyar debreceni csizmadiák erős, egészséges, összetartó szervezetére alig hatott. Bár most már a modern, csalóka köntösű ipartársulat neve alatt szervezetében kevesebb az együttartó erő, a debreceni csizmadiák élete, felfogása, tiszta magyar erkölcse, műhelye, remek munkája az újabb időkig alighán változik. A minden kipróbált régit felforgató, áruba bocsátó Bécsnek s minden káros idegen dívásnak sunyin behódoló zsidószabadelvű politikával szemben a függetlenségi eszményeknek, az ősihez ragaszkodó rendíthetetlen magyarságnak leghívebb katonái a kemény öklű, kemény fejű debreceni csizmadiák. Egyegy választás alkalmával a közelmúltban zárkózva vonultak fel az ország függetlenségének tépett zászlója alatt. A társulatokban is fenntartják a céh hagyományait hatalmas méretű, fehérmeszelt áruházak, a csizmadia-szín dongó árupadjaival ott a Nagycsapó utca torkában, egy-egy keddihetivásári nap avagy a hetekig tartó négy országos vásár alkalmával, midőn a debreceni nagyszabadságra az egész országból összecsődültek a százezernyi vásáros tömegek, még mintha a régi híres csizmadia-céh derék magyar alakjait, jóízű jeleneteit varázsolná elénk A délceg legények, fürge inasok, komoly mesterei, pirospozsgás arcú mesteraszszonyok kíséretében válladzós rudakon szállítják a színbe a kis és nagy csizmák díszes, friss bőrszagú párjait... Ám a látszat csal!! Nem beszélek a portékák higanyként változékony árhullámzásairól, sem a »mivek« minémységeit, új divatjait sem nézem, csak az összetartozás meglazulását teszem szóvá. Sok újabb mesternek már nincs helye a csizmadiaszínben; mintha a nemzeti érzés, a függetlenségi eszmények megfakultak volna fergetegektől pacákok telkeikben? A közelebbi képviselőválasztásokon sok debreceni csizmadia már a szociáldemokrata és egyéb zsidópárt nemzetközi jelöltjeire szavazott... Szóval megtévelyedtek, tévelyegnek már a rendíthetetlen magyar hírű debreceni csizmadiák is,de támadtak nagyobb bajok is, melyek létalapját aláásták a hajdan virágzó, hatalmas debreceni csizmadia iparnak. A debreceni csizmadiák ugyanis, mint nekemott lent a helyszínen panaszolták, saját helyzetüik napról-napra elnehezedésével kezdenek ráeszmélni a csontig vágó szomorú valóságra, miszerint: Csonka- Magyarország nem országi... mióta drága hazánkat a legbecstelenebb árulás és gyávaságunk miatt feldarabolták, a debreceni országos vásárok jelentősége mélyen aláhanyatlott. Bihar, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Zemplén, Ung, Ugocsa, Sereg, Máramaros megyék elszakított részeiből nem jöhetnek Debrecenbe a vásárosok, ekhós szekereken, vasalt portékás ládákkal a debreceni csizmadiák karavánjai sem járhatják az ellenségektől megszállott országrészek nevezetes, jövedelmező vásárjait... — Ha nem vívjuk vissza a régi országhatárokat — jajongja könnyüs szemmel vastag bajuszu öreg csizmadia barátom — ez a mi sok százados ősi iparunk is észrevétlenül elsorvad, semmivé válik. Mórica Pál. A holttest titka Az „Akarat" szövetterset igazgatójának rejtélyes halála Uray Sántorné feljelentést tett a rendőrségen, hogy férje, Urais Sándor, az Offecrate Szövetkezet igazgatója, három napja eltűnt. Tegnap a Dunából egy férfi holttestet fogtak ki, akiben felismerték az eltűnt igazgatót. Uray néhány nappal ezelőtt Szegeden járt, ahol nagyobb bevásárlásokat eszközölt. Innen visszatérve, szerdán a London-szállodába ment, ahol állítólag megbeszélései voltak egy erdélyi fakereskedővel. Erről a találkozásáról nem tért többé vissza. A rendőrség megindította a nyomozást annak megállapítására, hogy az igazgató kivel érintkezett utoljára és hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e. Holttestét hétfőn boncolják fel s a boncolás fogja a nyomozás további útját meghatározni. horganyzott kivitelben. 50 kg. Űrtartalommal kaphatók RADÓEMIL, EIRÍLI-V.3 (Reichenfeld-víg helyisígéten) Telefon József 123-M 3T Ha szép akar tenni SS ”erém hasmáben O EBÉ KB ff Poudsri ,.18 8 S 5 S# 1 szappant fi községi elöljáróságok figyelsnérts! C1IXON ' MÉREGMENTES FA,fMÍI¥IKfé BIZTOSAK ŐK! ChIXOJJI GYÓGYSZER- ÉS VEGY. TEKE. GYÁRA R.-T. C3**EST. HÍREK Újabb sztrájkok nyomorgatják Németországot A keresztény munkások szózata Berlinből táviratozzék. A német keresztény szakszervezeti szövetség felhívja a keresztény munkásokat, alkalmazottakat és tisztviselőket, hogy ne vegyenek részt a jövő kedden a szociáldemokrata szakszervezetek és pártok által elrendelt sztrájkban. E felhívásukat azzal indokolják, hogy a szakszervezeti hatalmi eszközökkel való az a visszaélés, amely e tüntetősztrájk elrendelésében megnyilvánul, még csak növeli a nyomort és az alkotmány védelmének, valamint a jogbiztonságnak sem tesz szolgálatot. Felkérjük azon előfizetőinket, kiknek előfizetése f. é. június 30-án lejárt, hogy előfizetésüket a csatolt befizetési lapon megújítani szíveskedjenek, nehogy az előfizetési díj hiánya miatt a lap küldésében fennakadás álljon be. 3 — Melegebb lesz. Hazánkban ismét sok helyütt volt eső, számottevőbb csupán Budapesten, Kecskeméten, Haláson, Orosházán, Ercsin, Pakson és Szentesen. A hőmérséklet általánosan sülyedt, a szél észak-északnyugati. Időjóslat: túlnyomóan száraz idő várható lassú hőemelkedéssel. — Pedlow kapitány végleg elhagyta Magyarországot. Pedlow kapitány szombaton délután hat órakor az Eötvösrén hajóállomásról búcsúzott el végkép Budapest közönségétől. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság egyik nagy hajója amerikai és magyar lobogókkal feldíszítve, a postások zenekarával várta Pedlow kapitányt, aki az amerikai himnusz hangjai mellett érkezett meg. Majd Aoponyi Albert gróf lépett Pedlow kapitány elé és angol nyelven’ meleg szavakkal búcsúzott el a budapesti szegények aranyszívű jótevőjétől. Ezután Pedlow kapitány az összes társadalmi egyesületek megbízottjaitól külön-külön búcsúzott el, majd a »Hiszek egy« című irredenta dal hangjai mellett a hajófedélzetre vonult. Pedlow kapitány mélyen meghatva búcsúzott el a jelenlévőktől és hat óra után egy pár perccel a magyar Himnusz hangjai mellett Budapest szegényeinek gyámolítója elindult Amerika felé. — Esküvő. Csernyus László mérnök július elsején vezette oltárhoz Szabóky Juliska polgári iskolai tanárnőt a lipótvárosi Bazilikában. — A „Vasárnap" e heti száma nagyszerű fényképeket közöl a mikófalvai passiójátékokról, a nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitásáról, a Ludovika Akadémián rendezett harcijátékokról, az Ébredő Magyarok székháza ellen elkövetett bombamerényletről stb. A mezőgazdasági rovatban Szabó István dr. tanulmánya foglal helyet, amely kitűnően ismerteti a növények táplálkozási módját. Rajta kívül több mezőgazdasági kép és apróság szolgál a tanulni vágyók okulására. Móricz Pál gyönyörű magyar elbeszélése: A böszörményi veszedelem, ebben a számban ér véget. A Vasárnap egyes számának ára 5 korona. Kapható minden elárusítónknál és a Hangyaszövetkezetekben. — Ügyvédi irodamegnyitás. Jaczkovits Iván ny. miniszteri tanácsos ügyvédi irodáját IX., Üllői ut 11/13., 1. emelet 21. szám alatt megnyitotta. — Borzalmas felhőszakadás Erdélyben. Mint Brassóból jelentik, az elmúlt héten Erdélyben órási felhőszakadás vonult végig, mely sok helyen jelentékeny pusztítást okozott. Besztercenaszód megyében, Naszód községet a hirtelen kerekedett orkán egy negyed óra alatt teljesen elpusztította. A község mellett folyó hegyipatak hirtelen néhány méter mély zuhataggá dagadt, az ár mázsás köveket görgetett magával, házakat döntve romba. A viharnak harminc áldozata van. A kár sok millió korona.