Új Barázda, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-02 / 173. szám

augusztus 9, szerda Ara 5 korona Budapest, IV. évf. 173. szám uj MBám ELŐFIZETÉSI ÁRAK : negyedévre S 1 80.~ Korona. SZERKESZTŐSÉG: IV. Ker., Muzemn-körut 1. elállt egy hónapra 100.— Korona. Egyes példány sím­. VleateleBírt hétfő kitételével mindennan Telefon József 55-40, József 08-88, éjjel 140-91 ara 5.— Korona. - Hirdetéseket meghatározott .uejjeieillK neu« ElteMlievei UIDaennap KUDÓHIVim: IV. kw„ ■meom-Urot 1. uám vafltiméter díjszabás szerint vesz fel a tolAdóhivatal Telefon- Jóssef 55-40 Jóssef 08-88, éjjel 140-71 Két front (*) Két fronton folyik a harc Csonka­­magyarországon: egyik front a pesti börzén van, a másik künn a mezőkön. A börzén őrült pergőtűz indult meg hetek óta a magyar pénz ellen. Lelki­­ismeretlen propagandát folytatnak, hogy elhitessék a világgal, hogy a magyar pénz mindig kevesebbet ér­dobálják ki a magyar koronát, hogy sokkal kevesebb idegen bankót kapjanak érte. Sokban hasonlít ez a hazafiatlott akció ahhoz, mikor 1918-ban az olasz front mögött röpiratokkal, levelekkel s mérgezett szavakkal ingatták meg a győzelmesen küzdő hadsereg lelki erejét és mikor „Az Este bomlasztó cikkeit olasz repülőgépekről dobálták a magyar lö­vészárkokba. Ma is azok törnek ellenünk, akik akkor bontották meg a frontot s akik akkor mentek el a szénbányákba, hogy sztrájkra bujto­­gassák a bányászokat. De más fronton is folyik a harc. A mezőkön keresztbe rakott kévék mil­liói a hazafias földmivesnép győzelmes csatáit hirdeti. A kora hajnaltól nap­estig búgó cséplőgépek a győzelmes munka folytatását jelentik. Itt a becsü­letes munka folyik, amott a rombolás ördöge lépett akcióba. A két front szembenéz már egymással s bármilyen izgatás folyik is napról-napra a radi­kális sajtóban, az a front, melyen a földmivelő seregek sorakoztak fel, egyre erősödik, mert hozzá csatlakoznak mindazok, akik a börze bűnös speku­lánsainak minden erőfeszítése dacára készek ezt az országot s ezt a népet megmenteni. A mi frontunknak egy a dolga. Ne­héz időkben nem lehet mindenki ve­zér, hanem csak egy vezethet. Bethlen hadat üzent a valutaspekulánsok front­jának s bízik győzelmében. Nekünk félre kell tenni most minden kicsinyes pártpolitikát. Mögéje állva, elszántan kell a harcot folytatni a drágaságszü­lők frontja ellen. Nagy harc az, amire Bethlen vállalkozott, mert a kapzsiság az ellenség. De erős a mi frontunk is, a földmivelők milliói állnak csata­sorba Egyszer sikerült nekik frontun­kat megbontani s úgy leigázni. Most mi törjük meg őket, mert a magyar koronának föl kell menni, akárhogy esik is a márka. A föld és népe a mi őserőnk. Ezt többet le nem győzi a börzesöpredék, még sajtójuk mérges gázaival sem. A fővárosban az Új Barázda az utcán is kapható az újságárusító üvegbódékban Cserkészfiúk mint tűzoltók A lim­itráfis a törvényben előírt­­áin belül vég­eehajtja a földreformot Öiszen nagyszámú döntés lesz s a megváltásra vonat­­kozólag — mindig hetvenezer hold jutott a kisemberek kezébe Schandl Károly földmivelésü­gyi államtitkár nyilatkozott a Házban a földreform végrehajtásáról Részleteiben tárgyalják az indemnitási törvény­javaslatot A nemzetgyűlés mai ülése­n A délelőtti ülés Huszár Károly elnök egynegyed ti­zenegy órakor nyitotta meg a mai ülést. Napirend szerint a benyújtott határozati javaslatok felett szavaznak. Eckhardt Tibornak a Világ, Az Est, Pesti Napló és Magyarország cimű­ na­pilapok betiltására vonatkozó határozati javaslata felett való szavazás előtt gróf Bethlen István miniszterelnök kért szót. A kormány eljár a nemzetrontó lapokkal ésetében Gróf Bethlen István m­iniszterelnök: Minden kétséget kizár, hogy ezek a lapok a forradalom előkészítésében vét­kesek voltak. A diktatúra után meg le­hetett volna ezeket a lapkat szüntetni, négy év után azonban megbünteté­sükre nem térhetünk vissza. Kijelen­tem, hogy minden­ olyan cikket, amely azt a hangulatot próbálná előidézni, a­mely a forradalom kirobbanására ve­zetett, élénk figyelemmel kísérünk s amennyiben bűnos szándékok felmerül­nének, a kormány élni fog jogával, hogy eljárjon az illető lapok ellen. (Helyeslés a jobboldalon­­ Kéri a jav­­aslatot benyújtó képvi­selőt, vonja vissza indítványát. Eckhardt Tibor felszólalásában kije­lenti, mivel meg van győződve a kor­mány hazafiságáról, a javaslatot visz­szavon­ja. Ezután a nemzetgyűlés áttér az in­­demnitás általános tárgyalására. A civi­hez Haller István szólal fel. A cukor­ügyet fejtegeti. Nézete szerint az ál­lamnak a cukoripart monopolizálni kel­lene. Rábelt ismét a bíróság tekinté­lyét akarja aláásni Hébert Ede szociáldemokrata képvi­selő felszólalásában ismét a bírói te­kintély lerombolására törekszik. Felszó­lalását a jobboldal méltó felháborodás­sal fogadja. A szónokot az elnök több­ször mérsékletre figyelmezteti, Daruváry Géza igazságügyminiszter válaszolt Hébert Edének: Tiltakozom az ellen, hogy bí­rói ítéleteket ide hozzanak a Ház elé. Ha a bírói ítéleteket az ország­ban tennék bírálat tárgyává, ezt a leg­­erélyesebben megakadályoznánk, mert az forradalmi álláspont. (Helyeslés a jobboldalon és középen) Annál inkább tiltakoznom kell tehát, hogy innen a nemzetgyűlésből indul­jon ki ez az izgatás a bírói tekin­tély ellen. (Általános helyeslés és taps a jobboldalon és jobbközépen.) Strausz István szól hozzá még­ a cimhez, azután Kállay Tibor pénzügyminiszter vála­szol a felszólalásokra. Haller kijelen­téseivel szemben hangoztatja, hogy a cukor áremelkedéséből a gyárosoknak nem volt hasznuk, mert az áremelkedés egy része a kincstáré lett. A nemzetgyűlés a címet elfogadta, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után a javaslat első öt szakaszát válto­zatlanul fogadja el a nemzetgyűlés, a hatodik szakaszt pedig Hébert Ede ki­sebb módosításával. A hetedik szakaszhoz Ivády Béla előadó terjeszt elő módosítást, amely szerint a nemzetgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a közszolgálati alkal­mazottak rendkívüli segélyeit az elke­rülhetetlenül szükséges mértékben emelő Egri Nagy János hasonló értelem­ben szólal fel, kéri azonban, hogy a többletek fedezetét ne a közönség, ha­nem maga az állam fedezze. A szakasz tárgyalása közben az el­nök az ülést két órakor félbeszakítja és folytatását délután négy órára tű­zi ki. A délutáni ülés Gaál Gaszton elnök négy órakor is­mét megnyitja az ülést. Orffy Imre módosítást ajánl a he­tedik szakaszhoz, a nehéz viszonyok között élő bírák helyzetén való segí­tés érdekében. Kállay Tibor pénzügyminiszter felszó­lalása után a Ház elfogadja a sza­kaszt az előadó, Egri Nagy János és Orffy Imre módosításával. Az állami tanítók öt évi szolgálat után kaphatnak nyugdíjat A kilencedik szakaszt a nemzetgyűlés az előadónak olyirányú módosításával emeli törvénnyé,­hogy az állami tant­

Next