Új Barázda, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

4’ uj ftMUKzm 1822. okttóber 1. vasárnap* Megjelentek: ess 99Uj Barázda** 1992-29. évire szóló naptárai Nyolc naptár — ezer hasznos tudnivaló Az Uj Barázda Lapkiadó Részvény­­társaság, mely egyszersmind hazánk egyik legnagyobb naptárkiadó vállalata, immáron országszerte kedvelt naptárai­nak harmadik évfolyamával lép a kö­zönség elé. A harmadik év gyönyörű bizonyítéka a vállalkozás nagyarányú fejlődésének, amennyiben az 1920-as és 1921-es évek három, illetőleg négy naptárával szemben ezidén nyolc különböző naptár jelent meg a vállalat kiadásában. Már a naptárak két esztendős múlt­ja is meggyőzhetett mindenkit arról, hogy az Új Barázda Lapkiadó Rész­vénytársaságot a falvak számára ké­szült naptárak szerkesztésében és kiadá­sában új szellem és új irány vezette. Ez a szellem nemes szándékot, helyesen kitű­zött célt és mindenekfölött meg nem alkuvó becsületességet egye­sít magában. A vállalat előtt a kisgazda- és földrui­­vestársadalomnak olyan egyéniségei ál­lanak, akik életük tiszta munkáját az agrártörekvések harcos szolgálatában töltötték el. Kitartó munkájukat siker koronázza és országszerte hálával, be­csüléssel és szeretettel ejti ki nevüket mindenki. Nevük egyben biztosítéka annak, hogy a vállalat kiadásában megjelenő lapok, kiadványok és naptárak kizárólag a falvak szempontjainak rezszigorúbb szem­­meltartásával készülnek és minden soru­kat egyetlen cél hívja életre! meghátrálást nem ismerve kiküz­­deni a földmívesek és gazdák jo­gos gazdasági és kulturális köve­teléseit. Ez a cél hordozza magában a többit: vezetni, irányítani­­ a falvak népét; ta­náccsal és Útmutatással minden irányban segítségére lenni, utását gyarapjtan­­, látókörét szélesbíteni, hogy idecsak biztosan álljon a helyén az ezerfélét fenyegető nehézségekkel szemben, ha­nem legyűrve azokat, megtalálja a mód­ját, hogy földjét jobban kihasználva és terményeit előnyösebben értékesítve, megnyíljék előtte az anyagi és szellemi fejlődés annyira óhajtott útja. Ez a nagy cél szabta meg az új irányt, mely természetesen félredobta magától az olcsó siker csábító kínálkozásait és elsőnek sietett a földmivelő társadalom egészét minden tekintetben meg­becsülni. Állást­­ foglalt tehát a megrögzött, ha­mis cél­kitűzéssel szemben és a falvak népét nem tekintette csak jóhiszemű vá­sárlónak, akit — minden válogatás nél­kül — elhalmozhat alacsony színvonalú, szemtelen ösztönökre számító férf­i mun­kákkal. Vállalatunk ezzel szemben most meg­­j­elent legújabb kiadványaiban — az 1923-ik évre szóló naptárakban is — a falvak folytonosan fejlődő kulturigényeire függesztette szemét. Éppen ezért a vezető cikkek megírására neves publicistákat és közéleti férfiakat; az elbeszélésekre, versekre a legjobb magyar írókat és költőket; az ismeretterjesztő tanulmányokra közismert szakembereket; a mezőgazdaság köréből vett­ értekezésekre a tudomány legjobbjait; a kü­l- és belpolitikai beszámolókra pedig kitűnő újságírókat kért fel. Ezenkívül szeretteljes gondot fordított a naptárak külső megjelenésére: a díszítő és illusztráló rajzokat neves festőművésszel, az eredeti fényképeket pedig szakavatott fotográfus­sal csináltatta meg. Mindezt azért, mert tudatában van an­nak, hogy a kisgazdatársadalom csodála­tos utat futott meg a kultúrfejlődés terén. Túlzás nélkül elmondhatjuk tehát, hogy a vállalat kiadásában megjelent naptárak a földmivelő nép vágyát, lelkét, törekvéseit és céljait tükrö­zik vissza. Hiszen a falu kultúrvágya semmivel sem marad mögötte a városénak, ha a jelen­legi súlyos viszonyok­ között nem is jut­hatott el addig, hogy egészen kielégíthesse. Ostoba bűnt követ el tehát az, aki még ma is ponyvairásokkal, tűz­reval­ó rémme­sékkel és üres tákolmányokkal akarja az öntudatos földmívest megközelíteni. Ilyen törekvést a falu ma már egyértelműen ki­közösít magából. Csak végig kell lapozni a vállalatunk kiadásában megjelent naptárakat és rögtön megállapíthatja mindenki, hogy ilyen magas színvonalú, ennyire gondosan szerkesztett és kiállított naptárakat még senki sem adott ki a nép számára Magyarországon. Pedig még csak néhány kezdőlépést tet­tünk meg a messzire kitűzött cél felé és mégis, ha a figyelmes szemlélő a tavalyi­­és tavalyelőtti naptárainkkal hasonlítja össze a mostaniakat, hamarosan rá fog jönni arra, hogy az ideiek minden tekin­tetben messze túlszárnyalják a régieket. Ennek az örvendetes fejlődésnek jelentő­ségét sokszorosra fokozza az a körülmény, hogy ez idén a gazdasági viszonyok soha sem hitt mértékben súlyosbodtak és vál­lalatunk csak a legnagyobb erőfeszítés és jelentékeny anyagi áldozatok árán tudta naptárat megjelentetni. Kéréssel fordulunk tehát a kisgazda- és föld­mívestársad­alomhoz. Azt kérjük, hogy becsüljék meg 32 érdekükben végzett fá­radságos munkát és legyenek segítségünkre abban, hogy céljaink megvalósításában még sokkal messzebbre juthassunk. Meg­teszik akkor, ha szeretet­nket szeretettel viszonozzák, ha bíznak bennünk és elfo­gadnak becsületes barátjuknak. Bizonyosak­­ vagyunk benne, hogy teljes megértésre találunk a falvak népének soraiban, most is csakúgy, mint eddig. Ez a hitünk leküzd­hetetlen erőt ad arra, hogy­ tovább dolgoz­zunk értük. Az Uj Barázda Lapkiadó Részvénytársa­ság az 1923-ik közönséges évre a követ­kező naptárakat adta ki: Az Uj Barázda Naptára (ára 100 K). A Vasárnap Naptára (ára 70 K). A Falu Naptára (ára 70 K). Nagy Képes Családi Naptár (ára 100 K). Nagy Képes Regélő Naptár (ára 100 K). Nagy Képes Szent Családi Naptár (ára 100 K). Amerikai Magyarok Naptára (ára 100 K). Familien Volkskalender (német nyel­ven, ára 100 K). A naptárak tartal­mát a következőkben ismertetjük: Naptárrész: Az 1923-ik közönségesére szóló tudnivalók A római katolikus, protestáns, ó és új görög és izraelita naptár. — A planéták. — Időjárás tapasztalás szerint. — A hold fényváltozásai. —­ A nap, a hold kelte és nyugta. — Naplójegyzetek számára fenntartott bőséges üres hely. — A havi gazdasági tennivalók. — Százesztendős jövendőmondó. — A névnapok betüsoros jegyzéke. Az országos vásárok helyének és idejének pon­tos felsorolása. — Régi mértékek átszámítása méterrendszerre. — Sorsjegy hozás! naptár. Spányeikkek: Odday Barna (Kié a jövő. Az igazi demokratizmus). Meskó Pál (A polgárság szervezkedjék). Schandl Károly dr. (Múltúnk és jövőnk). Bernet Pál (Csend és áhítat). Elbeszélések: Bársony István (Menyus gazda tapogatódzik). Nyáry Andor (Szekeres János bosszúja). Móricz Pál (A zöld huszár. Az öregek. Szent Cecília hegedűje). Lond­ay Károly (Borozda Bátyó őzikéje. A Krasznócy csellója. Az ötletes Bodoky). Koplík Gyula (A kihalt falu. Az ötletes asszony). Malonyay János (Szent Jusztusz csodája. Anikó és a medve. Grugulyország). Péterfy Tamás (A gombrajáró esőtartó. A Flórián­­napi kocsonya). Versek: Petőfi Sándor, Bodor Aladár, Nagy Ferenc, Miklós Jenő, Sik Sándor, Tur­­csányi István, Vályi Nagy Géza egy-jegy költeménye. Ismereti érj­esítő cikkek: Ünnepeljük Petőfi Sándort. — A limpiaszi csodafeszület.­­ A magyar­­ sport fejlődése. —­ Minden kulturnemzet ismeri és bálványozza Petőfit. — A szén keletkezése és előfordulása. — A gyermekietek titkai. — A legcsúnyább állatok. — A kőbaltától a negyvenkettesig. — Járhatatlan mélységek, elérhe­tetlen hegycsúcsok. — A bolsevikok uralma és Szibéria mezőgazdasága. — Hírhedt szédelgők, országrontó csalók. Másfél milliárd ember megoszlása a földön.Különös gyüjtőszenvedélyek. — Küzdelem a csecsemőhalálozás ellen. — A Niagara hősei. — A tudomány csodái. — Európa térképe, ahogy az ántánt megformálta. — Páduai Szent Antal élete. — Híres magyar szépírók. Beszámolók. Az elmúlt év eseményei. — Az év nagy halottai. — Károly király tragé­diája. — Rubinek Gyula. — Külföldi államok a magyar gyermekekért.­­- Nem­zetgyűlésből országgyűlés. — A­­Falus országos szövetség második éve. Szövetkezeti és gazdatársadalmi tanulmányok: Széchenyi hadserege. — A mezőgazdasági kamarák haszna. — Útbaiga­zító a gazdasági iskolák körül. — A takarékos háziasszony. — Mit akarnak a falusi népakadémiák. —­ A földkérdés megoldása. — A földmives iskolák. — Az állatkiállítások jelentősége. — A szövetkezetek haszna. — Fedezékek a drága­ság ellen. —■ A földbérlő szövetkezeti mozgalom. — Munkásoké a vállalkozói nyereség. — Magyarország gazdasági és társadalmi ujjáteremtői. — Milyen legyen az eszményi falu ? — Létesítsünk motorszövetkezeteket. Oktató cikkek: Mi mindent ad a szarvasmarha az embernek? — Becsüljük meg az istállótrágyát. —­ Hogyan tenyészt az amerikai baromfit? — Gondoskodjunk méheink jövőjéről. —­ Orsó és rokka. — Néhány szó a borsózsizsikről. — A házi szövőszék. — Az amerikai magyarság és a mezőgazdaság. — Táblázatok a műveleti növények termesztési viszonyairól; a ló életkorának jeleiről; az alom, só és víz szükségletről; a gazdasági termények súly veszteségéről; a vetőmag szükségletről; az állatok adásvételi szavatosságáról; az állatok szál­lítás közbeni súly veszteségéről; a szálastakarmányok termesztési viszonyairól; a gyümölcsbor és gyümölcspálinka készítéséről; a takarmányneműek súlyáról és térfogatáról; a vemhesség és kotlás tartamáról; a tenyésztésre legalkal­masabb életkorról; a növendék állatok szoptatási időtartamáról és a többi. Vegyes közlemények és képek: lde soroljuk a verses tréfákat, a képekkel tarkított adomákat, mulattató politikai és társadalmi karcolatokat. A gazdag képanyag részben rajzokból, részben fotográfiákból áll és kitű­nően kiegészíti a cikkeket. Végül a gazdatársadalom beszerzési forrásait felsoroló hirdetések teszik teljessé a naptárakat.* Külön felhívjuk olvasóink Ügyeimét az Am­erikai Magyarok Naptárára, amely­ Amerikában élő honfitársaink szá­mára készült és kitű­nő könyv arra a célra, hogy teljes és megbízható képet nyerjenek a hazai viszonyokról. Helyesen cselekszik tehát mindenki, ha Amerikában élő hozzá­­tartozójának megküldi ezt a naptárt. A naptárak megrendelhetők az „Új Barázda” kiadóhivatalánál (Budapest, IV., Múzeum­ körút 1.), a vidéki Hangyaszövetkezetekben, jobb könyvkereske­désekben és az „Új Barázda” elárusítóinál. Zürichben 100 magyar koroná­ért 0-21­2 svájci frankot fizettek. Méhészeti kiállítás Debrecenben. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a jövő év nyarára Debrecenbe egy méhészeti szakkiállítást készít elő, melynek rende­zését már a most szervezés alá kerülő méhészszövetséggel együtt, tehát magával a méhészérdekeltséggel együttesen kívánja teljesíteni. A kiállítás és vele kapcsolatos méhészgyűlés ügyében együttműködésre a kamara felkérte a Magyar Méhészek Országos Egyesületét is. Nemesített gyümölcs csemetefák. A debreceni mezőgazdasági kamarának ak­ciója, a nemesített gyümölcsfák ülte­tése érdekében, néhány hét alatt máris szép sikerrel járt. Debrecenben egy vagonnyi különféle csemetefákat je­gyeztek elő, amelyek október hóban fognak megérkezni. 2500 méter mázsa exportálandó liszt árverése a­­Futuránál*. A közélelmezési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve felhatalmazta a „Fammra“, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rész­vénytársaságát, hogy a kincstári készletek­ből budapesti malmokban tároló 2500 méter mázsa hatósági finom tésztalisztet vámkülföldre való kivitel céljából nyilvános szóbeli árverésen adjon el. Az árverés 1922. évi október hó 5-ikén délelőtt 10 órakor a Futura gabonagyűjtési főosztályá­nál (Budapest, V., Szalay­ utca 10, VI. eme­let 10. ajtó alatt) tartják meg. A részletes vételi feltételek ugyanott tudhatók meg. Venni szándékozók kötetesek az árverés megkezdése előtt 200.000 korona bánatpénzt ugyanott a főpénztárnál letenni. ­ Vás­ár és piac Gabona, liszt és őrlemények. (Heti jelen­tés.) Csekély kínálat és minimális for­galom melle­tt az irányzat változatlanul szilárd. Szeptember hór 28-án, budapesti paritásban a következő árakat jegyez­ték: Búza 76 kg.-os: Tiszavidéki 10.250 —10.300 K, fejérmegyei és pestvidéki 10.200-10.250 K. Attér 78 kg.-os: Tisza­vidéki 10.350—10.400 K, fejér megyei és pestvidéki 10.300-10.350 K, rozs 7250 —7350 K, takarmányárpa 6800—6950 K, sörárpa 7200—7400 K, zab 6500—6700 K, tengeri 9000—9200, repce 16.000— 17.000 K. A lisztpiacon a forgalom meg­élénkült. Az irányzat szilárd. A buda­pesti malomkoncentráció az őrlemény­­árakat újból felemelte. Az árak kg.­­ként a következők: nullásliszt 170, főző­liszt 162, 1. kenyérliszt 154, II. kenyér­­liszt 130, 8-as liszt 63 korona. Vidéki malmok lisztjéért kg.-ként a következő árakat fizetik: Duplafogós nullás liszt 150 K. Nullásliszt 142 K. Főzőliszt 135 K. 6-os kenyérliszt 130 K. 71/1-es kenyér­liszt 115 K. 8-as takarmányliszt 62 K. Nullás rozsliszt 120 K. 1-es rozsliszt 100 K. Korpáért 100 kg.-ként 5150 K-t fizetnek. Vetőmagvak. (Heti jelentés.) Nyers lu­cernamag 43.000, nyers lóheremag 45.000, bíborheremag 40.000, fehérheremag 50.000, baltacimmag 13.000—13.500, tiszta tavaszi bükköny 10.000—12.000, zabos tavaszi bükköny 10.000—12.000, szőszösbükköny 25.000— 28.000, őszi borsó 10.000—11.000, Viktória borsó 12 000—12.500, velő borsó 12.000- 12.500, fehér bab 7200 -7500, tarka bab 7000-7200, mák 40.000-42.000, ká­posztarepce 16.000—17.000, mustármag 16.000- 17.000 korona métermázsánként feladóállomásról. Takarmány. (Heti jelentés.) Mérsékelt felhozatal következtében a takarmány­­cikkek iránt élénk a kereslet. Árak a budapesti piacon, lyn kg.-ként a kő-

Next