Új Barázda, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-03 / 99. szám
Szövetkezők (—) Kongresszusra gyűltek össze a magyar szövetkezők. A hitelszövetkezetek tartották kogresszusukat tegnap délután Pest megye székházában s ma délelőtt az Országos Központi Hitelszövetkezet közgyűlésén folytatták tanácskozásukat. Az alkalom, melyre összegyűltek, ünnepies és emlékezetes. Huszonöt évi működésre tekint vissza a hitelszövetkezeti központ, mely Károlyi Sándor gróf nemzetmentő művéből sarjadt ki és nőtt nagyra. A spekuláció és üzleti élet zajától hangos nagyváros szürke hétköznapként halad el e nap mellett. De a falvak ezrei és a vidéki magyarság államfentartó rétegei ünnepnapnak tekintik azt, amelyen az Országos Központi Hitelszövetkezet negyedszázados fönállását üli meg. Mint muskátli a burjánzó vadnövények között, úgy hirdeti ez a szövetkezeti intézmény a magyar szövetkezők tiszta erkölcsi felfogását a liberális közgazdasági forgatagban, mely tombolva táncol épp e napokban a nemzet fájdalma körül. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a hitelszövetkezeti mozgalom irányítója és erőforrása. Elődje a Pestmegyei Hitelszövetkezet, majd a Hazai Szövetkezetek Hitelintézete volt, melyek már a kilencvenes évek elején virágzóan működtek. De maga a hitelszövetkezi mozgalom még régebbi, mert Károlyi Sándor gróf 1886- ban s a következő években alakította Hajós Józseffel és György Endrével az első községi hitelszövetkezeteket. A mozgalom eredete tehát messze viszszanyuilt abba az időbe, amikor megkezdődött a falu és a magyar föld küzdelme a létért. S voltakép a mai lap, mikor a hitelszövetkezeti mozgalom negyedszázados évfordulóját üli központja fönállásának, ezen a ponton lír nagy gazdasági és nemzeti jelentőséggel. Károlyi Sándor gróf nagy államférfiús bölcsesége abban nyilatkozott meg, hogy kellő időben észrevette, mely oldalról fenyegeti a meghasonlás veszedelme a magyar társadalmat. A gazdasági liberalizmus új arisztokráciáinak s a pénz felsőbbségének adott létet az országban, melyet ezer év óta a magyar erkölcsök uraltak. A jobbágyság alól fölszabadult föld népe nem tudott a maga lábán ellentállni a liberalizmus viharának. A mezőgazdasági válság a kisebb gazdákat az uzsora karjába kergette s házsorok kerültek árverésre. A falu katasztrófáját látva, Károlyi Sándor gróf erélyes kézzel sietett a magyar kisemberek segítségére s a szövetkezés utján erőhöz juttatta a falut. Hogy a falu és a föld népe ma él, azt Károlyi Sándor szövetkezeteinek köszönhetjük. Ezért nagy nap a mai s ezért köszöntjük ma meleg szeretettel a hitelszövetkezetek központját, mert nyilvánvaló jóakaratnak a jele. Az eddigi rendelkezések szerint Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap utazik Londonba és kedden fogadja őt lord Curzon, aki Bonar Law miniszterelnök távollétében az angol kormányt vezeti. A francia sajtó a miniszterelnök látogatásáról A francia sajtó behatóan foglalkozik a magyar kormány képviselőinek párisi útjával. A Matin hírt ad a magyar megbízottak Parisba érkezéséről. Azért jöttek — írja — a francia fővárosba, hogy képviseljék Magyarország ügyét a jóvátételi bizottság előtt, amely legközelebb fogja megállapítani a Magyarországot terhelő jóvátétel összegét. A Matin értesülése szerint Bethlen István gróf miniszterelnök a jóvátételi bizottság előtt ki fogja fejteni, hogy Magyarország semmikép sem akar kibújni kötelezettségei alól, de az ország pénzügyi helyzete olyan, hogy ha nagyobb összeg megfizetésére köteleznék, akkor ez egyértelmű volna csődbekergetésével. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter helyettesítése A hivatalos lap mai rendkívüli száma közli, hogy Horthy Miklós kormányzó a minisztereinél, és a pénzügyminiszter külföldi tartózkodása tartamára a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával Daravázy Géza dr. igazságügyminisztert, a pénzügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával pedig Walkó Lajos dr. kereskedelemügyi minisztert bízta meg. A miniszterelnököt és a pénzügyminisztert ma fogadta Millerand köztársasági elnök és Poincaré miniszterelnök Bethlen és Kállaii a jóvátételi bizottság tagjaival tanácskozott Vasárnap utaznak Londonba . Az UI. BARÁZDA tudósítójétől - Páris, május 1. Bethlen István gróf miniszterelnök Kállay Tibor dr. pénzügyminiszterrel kedden reggel érkezett Parisba. A párisi félhivatalos távirati ügynökség jelentése szerint az a szándékuk, hogy pénteken délelőtt a jóvátételi bizottság előtt részletesen ismertessék Magyarország pénzügyi helyzetét és vázolják azokat a terveket, amelyek szerintük alkalmasak arra, hogy a magyar korona romlása következtében támadt gazdasági és pénzügyi nehézségeken enyhítsenek. A magyar államférfiak fogadtatása a párisi pályaudvaron Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter Párisba érkezését nagy érdeklődés előzte meg. Noha a német ajánlatról szóló hírek foglalkoztatják elsősorban a sajtót és a közvéleményt, a magyar államférfiakat mégis nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal fogadták. A párisi keleti pályaudvaron több fényképész és mozifényképész jelent meg, hogy az érkezés képét megörökítse. A párisi magyar követség tagjai teljes számban jelen voltak. A párisi magyarok közül is igen sokan várták a miniszterek érkezését. A nagy világlapok képviselői a Claridge-szállóban várakoztak a miniszterelnökre és a pénzügyminiszterre. Minthogy május elsején az autótaxisa nem közlekedtek, a magyar küldötteket Hevesi követségi tanácsos automobilja vitte el a Champs Elysées-n levő szállásukra, a Claridge-szállóba. A minisztereit tanácskozása A délután folyamán Bethlen gróf miniszterelnök több megbeszélést folytatott. A többi között tárgyalt Delacroix-val, a jóvátételi bizottság belga tagjával és Bradbury angol megbízottal. A magyar küldötteket ma délelőtt tizenegy órakor Poincaré francia miniszterelnök kihallgatáson fogadja. Délután négy órakor kormányférfiaink tárgyalnak Barthouval, a jóvátételi bizottság elnökével, öt órakor pedig kihallgatáson teszik tiszteletüket Millerand köztársasági elnök előtt. Az a körülmény, hogy a francia kormány vezetői már megérkezésük második napján sietnek fogadni a magyar minisztereket, kitűnő benyomást keltett. te 191 a 1933. május 3, csütörtök Ára 25-on. Budapest, T. évf. 99. szám új Bimáfrnft IXÓFÍZürÉSU ABAlt: neeysxaléwire 1400 isor., SZ£KKGSZT6sÉO, VI. kerület, G-utca 10. saflni Ixónapra 500 kor., Rfifyes ftra mindMlIM XcleXoa letoutfc : 43—49, 198—04, éjjel 140-71 ,Mtfrapokon Catbulapiuopokon 30 kor. — Hírű*, HCQ* BUteUlf KUUMJKIVATAAt VI. u.rOie*, Ö-ntca JO. szeni tink ntlllraCtír dUscnbAs szerint kSitbelik, Telefon Mtkmoka 43—49, 128—04, UJJel 140-71 Kizárólag az OKH legyen megbízva amezőgazdasági hitel közvetítésével 2600 szövetkezet tartozik az OKK-ba — Felmérhetetlen a szövetkezés hazafias jelentősége — Országosan ünnepük a negyedszázados hitelszövetkezeti eszmét — Az Országos Központi Hitelszövetkezet huszonötéves jubileuma —Az UI. BARÁZDA tudósítójától — Az 1923-as esztendő szellemi életünk nevezetes fordulóin kívül a nemzeti értelemben vett közgazdaságnak is érdekes állomásjelzője. Csak a minap örülhetett az egész magyarság a »Hangya« Fogyasztási Szövetkezet negyedszázados létének, a mai szerdán már az Országos Központi Hitelszövetkezet huszonötéves fennállásához érkeztünk el. Természetes, hogy ez az esemény az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben hívta fel a szövetkezeti élet vidéki képviselőinek figyelmét és a délután öt órára Pest megye székházába összehívott jubiláris kongresszusára rengeteg sokan jöttek el. De a hivatalos körök is megfelelően képviseltették magukat. Ott voltak Schandl Károly, Szomjas Lajos és Ferdinandy Bertalan államtitkárok a földmivelésügyi minisztérium, Vargha Imre államtitkár a pénzügyminisztérium, Morvay Jenő és Büttner Miklós miniszteri tanácsosok a kereskedelemügyi, illetve a népjóléti minisztérium, Hazay Ödön tábornok-hadbiztos a honvédelmi minisztérium megbízásából. A jelen voltak között láttuk: Nagy Emilt, Fáy Gyulát, Balogh Elemért, Czettler Jenőt, Försler Aurélt, Kaán Károlyt, Majláth József grófot, Sczanski Mihályt, Desztelyi-Nagy Lászlót, Preszly Elemért, Steuer Györgyöt, Mayer Károlyt, György Endrét és sok egyéb közéleti kiválóságokat. Mielőtt az ünnepi kongresszus elkezdődött volna, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége részéről Horváth János gazdasági főtanácsos-igazgató számolt be a tavalyi esztendő őket érdeklő mozzanatairól. Lelkesedéssel szólott a tejszövetkezeti mozgalomról és megállapította, hogy 1922-ben mintegy négyezerszáz szövetkezet tartozott Csonkamagyarországon a szövetség kötelékébe. Érintkezésben állunk — úgymond az igazgató — az angol, a német, az olasz, a francia, a belga, a lengyel, az észt, a litván és a finn szövetkezetekkel. Nagy tetszéssel fogadták Horvát fejtegetéseit, majd megkezdődött a kongresszus. Minden egyes jelenlévő elé odahelyezték az OKH legújabb üzleti jelentését, amelyből kiderült, hogy elszakított területre összesen 1562 hitelszövetkezetet szorítottak, a csonkaországban pedig tavaly öszszesen 1095 szövetkezetük működött. Az összes jegyzett üzletrészek értéke a tavalyi esztendő végével meghaladta a százhatvankét, a befizetett üzletrészeké viszont a száztizenhatmillió koronát. Az OKH keretei közé tartozik a »Centrum« Főiskolai Hallgatók Hitelszövetkezete, a Magyar Cserkészek Takarék- és Hitelszövetkezete, a Magyar Művészek és Művészpártolók Szövetkezete, a Jegyintézeti Tisztviselők Takarék- és Hitelszövetkezete és a Ganzgyári Alkalmazottak Hitelszövetkezete. Ez az utóbbi alakulás bizonyítja, hogy a szövetkezeti eszme nem áll meg térhódító útján, hanem eddig ismeretlen mezőkön is teljes diadalt arat. A csehek fennhatósága alá került szövetkezetek központjával rövidesen befejezik az elszámolásokra vonatkozó tárgyalásokat. Megemlékezik a jelentés a kormányt odaadó segítéséről, a tisztviselői kar önzetlen munkásságáról. Irren ér-