Új Barázda, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

I *,* 3 ■ * Tisza-emlékünnepek Miskolcon és Pápán Borsod vármegye legutóbb megfest­­tette Tisza István gróf arcképét és ezt most leplezték le. Az emlékbeszédet Tarnay Gyula volt főispán tartotta, majd Almásy­ László, a nemzetgyűlés alelnöke, beszélt a Tisza István em­lékbizottság nevében. Délben diszebid volt, amelyen több felköszöntő hang­zott el. Az elmúlhatatlan érdemű­ államférfi emlékezetét Pápa városa is most idéz­te fel, a dunántúli református egyház­­kerület közgyűlésének keretében. Ez az ünnep ugyancsak óriási arányokban folyt le. Németh István református püs­pök mondott megnyitót, ezután pedig Kozma Andor, a jelenkor költőinek egyik legkiválóbbja, kálvinista egyház­kerületi tanácsbíró, szólott magasba szárnyalóan Tisza István jelentőségéről és magyarságáról. Az ünnepség után, amelynek utolsó száma Meggyaszay Vince mezőföldi esperes szavalata volt, az egész közönség kivonult a refor­mátus kollégium udvarára s itt részt­­vett a főiskola Tisza Istvánról elne­vezett uj cserkészcsapatának felavatásán. Tizentesév lakó ház leégett Sárospatakon A tűz egy istállóban k­eletkezett — Az ÚJ BARAZDA tudósítójától . Az elmúlt napokban óriási tűz pusz­tított a megmaradt Felvidék kedves vá­rosában, Sárospatakon. A veszedelem elő­ször szerdán a kora délelőtti órákban ütött ki és egy Nádaskai nevű gazdálko­dónak az istállójában keletkezett. Ezt a tüzet azonban hamarosart elfojtották. Másnap, csütörtökön ugyanebben az idő­tájban a kispataki városrész gyulladt fel s éppen a legszegényebb gazdák zsup­­fedeles házikói és melléképületei fog­tak lángot. A közeli gőzmalom alkalma­zottai, úgyszintén a szomszédságban gya­korlatozó próbacsendőrök azonnal a tűz­höz vonultak, de segíteni nagyon ke­veset tudtak, mivel megfelelő szerszá­mok nem állottak rendelkezésükre. Te­lefonon segítséget kértek a sátoraljaúj­helyi tűzoltóságtól, amely teljes felsze­reléssel vágtatott át Sárospatakra. Mi­korra a tűzoltók kiértek, már nem sok munkájuk akadt. A nagy szárazság kö­vetkeztében ugyanis a tűzvész olyan fel­tartóztathatatlan iramban harapódzott el, hogy a szerencsétlen embereknek nem csupán házuk égett porrá, hanem bú­toraik, ruhaneműik s az ágybéliek, az­után a gazdasági eszközök, kocsik, ekék, boronák is odavesztek. Egyes családok nem voltak képesek megmenteni egyéb értéket, mint ami ruhafélékben rajtuk maradt. Még szerencse, hogy a szörnyű munkáját villámgyorsan végző vörös­kakas emberéletet nem követett áldoza­tul. Az oltásnál segédkező egyik csendőr ugyan a támadt gázoktól rosszul lett, de egyéb baja nem történt. A borzalmas pusztulás lehetetlen, hogy meg ne rendítse csonka országunk la­kosságát és csakugyan Istennek tetsző jótékonyságot vinnének véghez azok, akik felsegítenék, lábraállítanák a tra­gikus sorsú kárvallottakat. Vísz & debreceni ^2s@©Bigy­árban Leégett az egyik műhely teteje Tegnapelőtt este, eddig nem tudni mi okból, tűz ütött ki a debreceni vagongyár­­ban s a m­áz­olóműhely tetőzete percek alatt lángba borult. A tűzoltóságon kivül az összes munkások is a veszedelem el­szigeteléséhez láttak s elsősorban a mű­hely berendezéseit és gyúlékony anyag­­készletét helyezték biztonságba. Amikor a veszedelem ellen kivonult tűzoltóság ke­vésnek bizonyult, felvonult a Debreceni Vasutas Sport Klub csapata is és az ő segítségükkel az esti órákban ártalmat­lanná tették a részt, amely így mindössze a tetőzetet pusztította el. Az eddigi vizs­gálat még nem tisztázhatta a tűz valódi okát, csupán az látszik valószínűnek, hogy a veszedelem felidézője valamely szeren­csétlen véletlenség. ot BAts Azm.___________• aMBMaMiii minMiiiiii'niiiwiiiiiwiiiiiiiii' 1—1 min ■mini imiii­i m­i­ib——■n^—i 1»S 3. mnnnns­ti, szóinkat Férfis holttestet találtak a rákosszentmihályi bűnügyben Tóth József három gyilkosságot követett el Lachmannt a felesége és a leánya gyilkolta meg Jtaya, aki segédkezik gyermeke és unokája holt­testének eltüntetésében — A­­ranozsay házaspár is bűnös — A bűntársak is a rendőrség kezében vannak — Az UJ. BARAZDA tudósítójától — A rákosszentmihályi bűntény rejtel­meiről mára lehullott a lepel s az el­vetemültség és borzalom olyan megren­dítő képét tárta fel, amilyenre a bű­nök világában is ritkán akad példa. A rendőrség bravúros munkát vég­zett. Annyi bizonyítékot hozott össze az utolsó két nap alatt a gyanúsított Mol­nár Tóth József kereskedősegéd ellen, hogy ezeknek súlya alatt megtört s maga mondta ki a szörnyű igazságot: — Gazember vágyai­! Többszörös gyil­kos vagyok! Mert nemcsak a kis Köves Gyula az áldozata ennek a lelketlen gyilkosnak, hanem Köves Lőrincné, továbbá az öreg Lachmann Andrásn­é is és tudott Lach­­mann András meggyilkolásáról is. Hogyan ismerkedett meg Tóth özvegnével ? Molnár Tóth Józsefet szerdán dél­után átkísérték a mátyásföldi rendőr­ségre, ahol Jákó István rendőrfogal­mazó próbálta vallomásra bírni. Mol­nár Tóth egy mesét talált ki, hogy a fiatal Köves Lőrincné és Lachmanné meggyilkolták Lachmann Andrást, ő ezt megtudta s kihasználta. A gyilkosok féltek tőle s ezért kimentek külföldre. Nem tudja, hogy most hol vannak. El­mondotta, hogyan ismerkedett meg Kö­­vesnével. Az asszony szenvedélyes tőzsdéző volt. Mindennap ott tartózkodott­­ a zugbör­zén és kötötte az üzleteket, de nem nagy sikerrel. Molnár Tóth az Országház­­kávéházban ismerkedett meg az asszony­nyal, aki nem tudta, hogy ő nős. A 24 éves fiatalember udvarolni kezdett a 38 éves asszonynak s házasságot ígért neki. Igen szoros viszony fejlő­dött itt­­ közöttük s már együtt is spe­kuláltak a tőzsdén. Lachmann állandóan ellenőrizte leánya üzletkötéseit s emiatt folytonos per pár var volt közöt­tük. Végül is Kövesné és az öreg Lach­­mmanné végzett a család fejével s holt­testét a házban lévő régi disznóólban ásták el két méter mélységben. Molnár Tóth a kis Köves Gyula ha­lálát is Kövesné bűnéül akarta felróni, akit azért tett volna el az anyja láb alól, nehogy kifecsegje a szörnyű tit­kot, amiről tudott. Ezt a vallomást szerdán este tette Molnár Tóth s azzal fejezte be, hogy másnap hajlandó megmutatni a helyet, ahol Lachmann holtteste el van ásva. E­egtalálják Lachmann holttestét Úrnapján reggel nagy rendőri bizott­ság szállott ki Rákosszentmihályra, a János­ utca 52. számú volt Lachmann­­féle villába, amelyet a kipusztított csa­ládtól Molnár Tóth József egy Kano­­zsay nevű pékmesterrel együtt vett meg s azóta ismét túladtak rajta mostani tulajdonosának. A rendőri bizottság ve­zetője Czövik Sándor kerületi főkapi­tány, a belügyminisztériumi nyomozó­­osztály vezetője volt, aki maga vette kezébe ennek a borzalmas bűnténynek felderítését. * Molnár Tóth a villában megmutatta azt a helyet, ahol Lachmann András el volt ásva. Megkezdték a munkát és végre déltájban az ásók kemény, meszes talajra találtak. Két méter mélységbe voltak. A mészréteg felásása után megtalálták a meg­gyilkolt Lachmann holttestét oltott mésszel leöntve, valósággal bele­fagyva a kőkemény rétegbe. Molnár Tóth József idegesen haj­togatta : — Nem én tettem. Nem én. Én csak tudtam, hogy itt van! Czövek főkapitány erősen néz a szemébe s kemény hangon mondja: — Az asszonynak, a fiatalasszonynak is itt kell lennie. Az innen nem ment el. Hol van az asszony? — Én nem tudom. Elutazott. El­utazott kérem . . . félt, hogy elárulom. Elutazott kérem ... A rendőrfőkapitány merően néz a gyilkos szemébe, aki nem bírja ezt a szúrós tekintetet. Motyog még vala­mit, de a főkapitány imét szól hozzá: — Nézze, könnyítsen a lelkiismere­­tén, hiszen látom, hogy beszélni akar. Az asszony nem utazott el, itt van a házban! Itt fekszik meggyilkolva. Nem kérdezem. Maga beszéljen. Adok gon­dolkozási időt. Ha beszélni akar, hi­vasson ! Czövek főkapitány bement a villába, Molnár Tóth pedig az udvaron állt a detektívek mellett. Alig tiz perc múlva erős felindulás vett rajta erőt s alig hallható han­gon mondotta: — Vallani akarok. Az asszony itt van, itt előttünk! A gyilkos vallani kezd A villa bejáratánál egy kerek vi­rágágy van, amelyet a mostani tulaj­donos gondozott s ültette tele virá­gokkal. Molnár erre a virágágyra mu­tatott. A munkások ásni kezdtek és fél­méter mélységben egy pléhlappal letakarva megtalálták Kövesné hul­láját kötélel átkötve. Közben megérkezett a törvényszéki orvosszakértő, aki azonnal hozzálátott a holttestek fel­boncolásához. Molnár pedig ismét egy mesét mond el, arról, hogy az asszony maga­ magát lőtte agyon dulakodás közben. Köves Gyu­lát ő lőtte le, mert megtámadta őt. Nem mondott igazat. S Czövek fő­kapitány gondolkodni kezd, majd, mint­ha valamilyen megállapításra jutott volna, hirtelen azt kérdi: — Hol temette el az öregasszonyt? — Nem ... — mondja egy pillanatig gondolkodva Molnár Tóth — kezem, nem... — Hol? — Kispesten! — felel egészen hal­kan és most már összetörve, őszintén a gyilkos. — Kispesten ... Rózsa­ utca 34... két méter a föld alatt. . . bádog­koporsó ... Hogyan ette meg Tóth a gyilkos feleséget? Majd elmondja, hogy­­az öreg­asszony sürgette a villa vételárát, a nyolc és félmilliót, amit neki kellett volna le­fizetnie Kanozsayval, akivel összejátszott a család kizsarolásában. Az asszonyt kicsalta a villába, ahol zsineggel megfojtotta, holttestért pedig egy bádogdobozba tette. A dobozt egy faládába zárta s kocsin kivitette Kispestre, a Rózsa-utcába, öz­vegy Szegi Imréné házába, ahol régeb­ben lakott. Itt a fáskamrában elásta a bádogkoporsót s a Szegi-családnak öt­venezer koronát adott hallgatási díjul. A törvényszéki orvosszakértő közben elkészült Lachmann és Kövesné holt­testének felboncolásával. Megállapította, hogy mindkettőjüket egy hat milliméteres Piper pisztolygolyó ölte meg. Este fél nyolckor autón kiment a bizottság a gyilkossal Kispestre a Ró­zsa­ utca 34. szám alá. A Szegi-család tagjai menteni igyekeztek Molnár Tóth Józsefet s nem akartak semmiről sem tudni. A fáskamrában való ásás azon­ban hamarosan rájuk cáfolt. Két méter mélységben valóban megtalálták a Lachmanné holttes­tét rejtő pléhkoporsót. A gyilkost a bű­ntársi minőséggel gya­núsított Szegi Máriával, Józseffel és Áronnal együtt bevitték a belügymi­nisztériumi nyomozóosztály vámhertköz­­úti épületbe. A valóság a mesénél is borzalmasabb Ma részletes vallomást tett borzalmas tettéről a gyilkos. Most már kétség­telen a következő tényállás: Molnár Tóth József, aki a Molnár előnevet jogtalanul használja, az Or­­szágház-kávéházban kileste Kövesné egyik beszélgetését, amikor egy orvostanhallgatótól mérget kért, hogy — egy barátnője eltehesse a férjét láb alól. A családdal megismerkedve, rájött, hogy Kövesné és Lachmanné meggyil­kolták Lachmannt. január 5-én Lach­manné és Kövesné összevesztek, vere­kedtek, Kövesné le akarta lőni az any­ját. Köves Gyula fel akarta lármázni a szomszédokat, Tóth József utána szaladt és közvetlen közelből halántékon lőtte. Kövesné kezéből kicsavarta a fegyvert és evvel anya szemes­­láttára maga lőtte le a fiatalasz­­szonyt. Az öreg Lachmanné, akit a férj gyilkosság bűntudata ter­helt, segédkezett leánya és uno­kája gyilkosának a két holttest eltüntetésében. A gyereket közösen gyömöszölték a plébádába, de az öregasszony leányá­tól már sajnálta ezt a drága koporsót, azért ásták holttestét csak egy pléh lemez alatt a földbe. A Kanozsay házaspár már kint la­kott a villában, amikor Lachmanné egyizben kijött oda s a pék és ennek felesége jelenlété­ben fojtotta meg Tóth az öreg­asszonyt. Természetesen a rendőrség letartóz­­tatta a Kanozsay házaspárt is, to­vábbá a Szegi testvéreket és Hauer Hugó fuvarost, aki Kispestre szállí­­totta ki a borzalmas f­élikoporsót. Így a magyar rendőrség történeté­ben eddig páratlan bűnténynek úria­dén részlete ismeretes s a bűnösök is megérdemelt helyükre kerültek. A földi igazságszolgáltatás sújtó keze alól nem menekülhet egyik sem. WWAWVVVVWVVVVVWVVVtVVVVVVVVVV^A^ Polgári Sömörfa-bútorok legjobb kivitelben kaphatók a Halomaoky bútorgyár eladási vállalatánál BALÁZS, Károly-körút 3. félemelet Tisztviselőknek fizetési kedvezmény)

Next