Új Barázda, 1924. július (6. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-01 / 129. szám

1984. juílus 1, K?d4 ÍIE4BS1M r re csak olvasunk az . Uj i­de terjesszük “• 3 Aratóünnep Kisteleken Lchandl Károly államtitkár a terményspekuláció ellen — A magyar búzát nem lehet legyőzni S/S •elkeseti gabonaraktárak a spekuláció letörésére Hat derék munkás kitüntetése — Az IJJ BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Pesthy Pál igazságügyminiszter Törökszentmiklóson a nemzetköziség ellen harcot hirdetett Horánszky Dezső elítélte a szélsőséges politikát — Nagy­szabású kisgazdapárti beszámoló Törökszentmiklóson — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Ünnepnapja a magyar embernek, amikor a magyar rónán az első kasza­vágásra rendekbe hull földre az áldás, hogy kenyeret adjon millióknak. Kistelek lakossága Péter és Pál napján felelevenítette a régi szép aratóünnepet, amelyen más községek­ből is sokan megjelentek, hogy együtt adjanak hálát annak, aki a magyar kenyérről gondoskodott. Az aratóünnepre Kistelekre érke­zett Schandl Károly földművelésügyi államtitkár is, titkára, Siegescu Miklós úr kíséretében, hogy egyúttal két hűséges mezőgazdasági munkásnak a földmivelésügyi miniszter elismerő ok­iratát és pénzjutalmát átadja. A buzaszentesén A Tiszáninneni Gazdaszövetség épü­lete előtt gyülekezett a sokaság. Négy fehér ökör van fogva Sisák Péter sze­kerébe, amelyen készentelésre várnak a búzakeresztek. Körülötte magyar ruhás leányok és ifjak, előtte a Gazdaszövetség és a Katolikus Ifjúsági Egyesület ne­héz selyemzászlóit viszik. Harsány éh­­­en fogadja Schandl államtitkár érke­zését. Megindul a menet és az ökrök nyakán vidáman zengő kolompok hangja közben ér a templomhoz. Itt Bezdán János plébános mond misét, majd a templomi zászlókkal kivonulnak a tem­plom elé és a plébános az Isten áldá­sáról beszél, amely nélkül nincs gyü­mölcse az emberi törekvésnek, munká­nak. Ezután beszenteli a buzit, a tér­deplő, áhitatos tömeg egyházi dalt énekel. Utána felcsendülnek a Himnusz hangjai és a lélekemelő ünnepség­­egy­házi része ezzel véget ér. A munka Ünneplése A nap méltatása, a kitüntetésre ér­demesült munkások jutalmazása a Gaz­daszövetség hatalmas kertjében folyt le. Itt van mindenki, munkás és gazda, mindenki, aki együtt érez a földművelő néppel örömében és bajaiban. Együtt van a fáradhatlan rendezőség, Heffner Jak­ab gazdasági tanácsos, szövetségi el­­nök, az ünnepség lelke, Tóth Pál­­jegy­ző Solymossy István, Krizsán Sándor, Dózsa István dr. főszolgabíró a me­gye képviseletében, a községi elöljáró­ság Tóth T. János bíró vezetésével Jung József főjegyző, Iialla László, a Hangya szegedi kirendeltségének veze­tője, Fehér Ignác a szegedi kerület háziipari felügyelője, Szabó Gyula fő­nök .Belcsik Pál, a dorozsmaiak"küldött­ségében Kiss Ferenc, Szekerka Sándor, Vargha János, Varga György, Zádory Ferenc,­­­ Heffner Jakab elnök beszéde vezeti be az ünnepséget. Üdvözölte a hosszas betegségéből felépült államtitkárt. Sza­vait hosszas éljenzés követte. Köszön­tötte meg a megye képviselőjét, a meg­jelenteket, megemlékezett a nap jelen­tőségéről, a kitüntetett munkásokról és felkérte Schandl államtitkárt hogy a négy munkásnak adja át a szövetség ajándékát a négy teljesen felszerelt spangyal­ kaszát. Előlép a négy derék magyar: Mol­nár Sándor, Nagy Ferenc, Zetei Lajos, Tisoczki Lajos. Az államtitkár elismer, meleg szava­kat mond nekik, kezet fog velük és amikor egyenként átadja a kaszákat, él­jenzés köszönti a munka jutalmazottait. Könv ,csillan meg a négy magyar sze­mében,­ ezt a napot nem felejtik el soha , . Schandl Károly államtitkár hiszéde Most Schandl Károly államtitkár lép az emelvényre Percekig tan a£­t éljenzés, majd áhitatos csöndben figyelik a szavakat. A földmivelésügyi kormány — mondotta — hivatalosan képviselteti magát a magyarnak legszebb ünnepén. Amikor a gazda a legnehezebb mun­kába fog, amelytől nemcsak ő, hanem az ország is kenyerét várja, az tapasz­talható, hogy a búza és termények ára állandóan fejebb száll. Ezt a jelenséget a spekuláció okozza, mert természetes okai nincsenek. Ma tizennégy arany­korona a búza ára és szomorúan em­lékeztet az 1890. évre, amikor a föld­­mivelő termésére ráfizetett. A spekuláció híreszteli, hogy Amerika 30 millió mázsa gabonafűlöslegét akár ráfizetés­­sel is Európába hozza, arról azonban nem beszélnek, hogy a törvényhozás az amerikai földmivelésügyi kormánynak ezt a tervét elutasította. Nem fog tehát túlságosan olcsó amerikai búza beözönlése be­következni. Az angol birodalmi ki­állításon a magyar lisztnél szebb lisz­tet mutattak be. Ez a fejlettebb angol malomipar érdeme és nem a magyar liszt minősége ellen bizonyít. A magyar búzát nem lehet le­győzni, mert minőségét a talaj és éghajlat adja, máshol termelni nem lehet. Ezért mindig lesz becsületes ára a ma­gyar búzának, azonban a spekuláci­ó ellen fel kell venni a küzdelmet. A hitelviszonyok javulásával szövetkezeti gabonaraktárakat kell létesíteni, ahol a gazda hitelt kap gabonájára és nem függ boldogulása a­ spekuláció kí­­nye-keövétől. A földmivelésügyi kormányzat előre látta a nehéz időket és ha céljaiban a földmivelőtársadalom az önsegélyre való törekvésével segíti, nem kell fél­teni mezőgazdaságunkat. Új korszak nyílik meg. A magyar pénz visszasze­rezte becsületét. A pénz megbecsülésé­vel megszűnik a játékos spekuláció és a dolgos emberek megélhetési lehető­sége is visszatér. Az aratóünnepen együtt van munkás és gazda, amint együtt vannak a mun­kában is. Ez bizonysága annak, hogy a magyar mezőgazdasági munkás nem hallgat a lázító beszédekre, átérzi és tudja, hogy a sorsa a gazda sorsában osztozik. Ha a gazdának több jut, neki is több jut, ha kára van, ez az ő kára is. Adja az Isten, hogy a munkás és gazda lélekben, törekvésben­ összeforr­va dolgozzon, mert akkor a magyar jövendőbe bizalommal tekinthetünk. (Él­jenzés.) A jutalmazó* Most az államtitkár Bartucz Pálnak és az öreg Menyhért Pálnak átadta a földmivelésügyi miniszter elismerő ok­iratát és pénzjutalmát. Kezet fog velük és Bartucz Pálnak ezt mondja: »Átadom a földmivelésügy, miniszter úr és a haza elismerését. Adja Isten, hogy sokáig legyen része abban a tiszteletben, amelyet becsületes munkájával ért el.It Menyhárt Pálhoz ezeket a szavakat intézte: zsirjen meg sok évet megbe­csülésben és tiszteletben. Vegye jó szív­vel a magyar Haza kitüntetését, amilyen jó szívvel az a Haza adja.­ A két ünnepelt meghatódón áll ott, szorongatják az államtitkár kezét. Aj­kaik szólnának, ha tudnának, de sze­mük könyben úszik, fényben ragyog és azok ezer színes szófiái többet mon­­d­janak... Átadják a kalászkoszorút Szabó József, az ifjúsági egyesület ve­zetője, szép beszédben kéri meg az ál­lamtitkárt, hogy fogadja el a búzako­­szorút, amelyet az első kaszavágásra le­hullott kalászokból kötöttek. A kalász­­koszorút Sisák Juliska nyújtja át, Schandl államtitkár pedig buzdító sza­vakat intéz az ifjúsághoz: — Tegyék meg a kötelességeiket a maguk körében — mondotta legye­nek telve lelkiismerettel, erényekkel, szeressék szüleiket, hazájukat, a köte­lességeket, és akkor boldog korszak virrad a nemzetre. Még Keresztes Nagy Antal köszönte meg a páratlan tevékenységű Heffner Jakab gazdasági tanácsosnak a nagysi­kerű ünnepélyt amelyet a Himnusszal fejeztek be. Az ünnep vendégei ezután Heffner Jakab vendégszerető házába tértek. Három kiállításon A délután folyamán Schandl Károly államtitkár a szövőtanfolyam kiállítását látogatta meg. A kiállítást Tóth Péter és Tóth T. János rendezték. A tanfolyamon huszonhatan tanulták meg a szövést és fonást s szerették meg ezt a munkát. Tö­lekszentmiklós, június 30. Pesthy Pál igazságügyminiszter. Al­mási­ László, a Kisgazdapárt ügyve­zető alelnöke,­ Temesváry Imre, Herczeg Béla, Kurta P. András nemzetgyűlési képviselők és Almásy Sándor, Jász-Nagy- Kun-Szolnok vármegye főispánjának kí­séretében vasárnap délelőtt Törökszent­­miklósra érkezett, ahol részt vett Ho­­ránszky Dezsőnek, a kerület nemzetgyű­lési képviselőjének beszámolóján. Délelőtt 11 órakor volt a beszámoló a Kossuth­ téren, több ezer főnyi hall­gatóság jelenlétében. Fü­zessy Imre helyi pártelnök megnyitó szavai után Ho­­rinszky Dezső tartotta meg beszámo­lóját. — Az elmúlt hét évből — mondotta — amely a meddőség­ és szélsőség poli­tikai korszaka volt, elsőnek azt a tanul­ságot vonhatjuk le, hogy szakítanunk kell a szélsőségekkel, és reálpolitikát kell folytatnunk. Szélsőségnek tekintem azt, hogy ma az ellenzék — és et a fajvédő pártot és annak sajtóját sem veszem ki — harcát a kormány és az egyesült párt ellen nem, elvi meggyőződések, ér­zelmi megfontolások alapján, folytatja, hanem érzelmi momentumokból.­­ Megbocsáthatatlan bűnnek tartom azt, hogy ezek a szélsőséges pártok még ma is azoknak a szekerét tolják, akik­nek a bolsevizmust köszönhetjük, hogy ezeknek a pártoknak vezető férfiai még ma is összeköttetést tartanak fönn azok­kal, akik a külföldön sajtóban, társa­dalomban, s mindenütt, ahol csak le­hetséges, a nemzeti eszme, a nemzeti konszolidáció, sőt a kormányzó sze­mélye ellen is izgatnak.­­ A szélsőséges politika semmiféle­képen sem lehet, üdvös az országra. Ezzel a politikával a Kisgazdapárt semmiesetre sem haladhat együ­t , szem­be kell fordulnia vele. Nem a libera­­lizmust dicsérem s nem emellé szegő­döm, mert annak ehhez a kérdéshez semmi köze nincs. Ha a polgári társa­dalom nem fog össze, a­kkor nem tudjuk visszatartani az erkölcsi züllést, a de­struktív irányzatot s nem tudjuk vissza­állítani a tekintélytiszteletet. A szélsőséges politika szigorú elíté­lése után szükségesnek mondotta a ház­szabályok ig­ganitását, m­iért szerinte a Itt Fehér Ignác felügyelő fogadta és Holcsik Mariska üdvözölte az államtit­kárt. Schandl államtitkár válaszában el­ismerését fejezte ki a szép munkákról, rámutatott a háziszövés fontosságára és azt a reményét fejezte ki, hogy a legtöbb házban lesz szövőszék, amelynek kattogása vetekszik a fegyverek ropo­gásával. A kézim­unkakiállításon, amelyet Ke­resztesi Ilonka, Szántó Aranka, Szántó Gabriella a Gazdaszövetség segítségé­vel rendeztek, szebbnél-szebb tárgyak kötötték le a figyelmet. A kisteleki hölgyek munkáinak nagy kerete van és a külföld arannyal fizeti azokat. Mos­tanában is indul egy küldemény kézi­munka Angliába. Különösen tetszettek Pungáts Ilonka , cérnamunkái, Bakos Irénke batikfestése, Rehákné Tóth Erzsé­bet hímzései, Szőnyi Sándorné, Kovács Józsefné, Pohann Béláné munkái. Ezután a borkiállítást tekintették meg a vendégek, amelyen a kistelki gazdák borai méltó feltűnést keltettek zamat­jukkal és minőségükkel. Este Balázs János vendége volt az államtitkár, aki ma délelőtt érkezett vissza a fővárosba, A m,a szólásszabadság a nemzetgyűlésen elfa­jult. Beszéde végén a kormány pénz­ügyi politikájáról szólott és megálla­pította, hogy a rossz gazdasági hely­zet miatt a mai kormányzatban bűnba­kot nem lehet keresni. Kérte választóit, legyenek bizalommal az iránt a poli­tika iránt, amely a jobb jövőt lehetővé tette számukra és amely az ország bol­dogulását fogja magával hozni. A nagy tetszéssel fogadott beszá­moló után Pesthy Pál igazságügyminiszter ismertette azokat a szempontokat, a­melyek a kormány politikai irányát ve­zetik. — A nemzet — mondotta — egy fajból, egy vérből származó emberek­nek foglalkozás szerinti összeszövődése egy egésszé. A kormányzati elveket az adja és szabja meg, hogy milyen ösz­­szetételből alakul a nemzet. Különbséget kell tenni nemzeti alapon való kor­mányzás és nemzetközi alapon való kormányzás között. Felesleges hangoz­tatni, hogy a kormány nemzeti alapon kormányoz. — A nemzetközi alapon való kor­mányzás első főbűne is hibája, hogy kizárólag egy társadalmi osztálynak, az ipari munkásságnak kezébe akarja le­tenni a kormányzást, a többi népré­teget ki akarja zárni belőle. Hogy mennyire igazságtalan és lehetetlen a nemzetközi alapon való kormányzás,elég rámutatni arra, ami 1918-ban és 1919- ben történt. A nemzetközi szociálde­mokrácia történelme bizonyítja, hogy a­mikor ez az irány kormányra kerül, maga is polgári síneken kormányoz. A miniszter szavait lelkes éljenzés követte. Temesváry Imre, Róna P. And­rás és­ Nerczeg Béla tartottak még nagy tetszés mellett beszédet. A besz­ámolót bankett követte, amelyen Almásy Sán­dor főispán a kormányzót köszöntötte fel.__________________

Next