Új Barázda, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Újévi üzenet Irta Sctoandl Károly Már tí? esztendő fordult az elmú­lásba, amióta' kitört a nagy hábo-. ru. Fele győzelmes volt és remény­kedtünk. Nem akartunk hódítani. Be­csületből kellett belemenni a hábo­rúba. Hiszen azóta minden kitudó­dott. A nagyszerb összeesküvők bé­relték fel a szeretjévé' gyilkost, hogy kirobbanjon a nagy háború. Akkor gyilkoltatták meg a trónörököspárt, mikor ők már készen voltak a há­borúra. Már akkor elhatározták, hogy feldarabolják ezeréves hazán­kat. Megnyerték a háborút. Nem győztek, csupán bennünket árultak el r, kézfeltariók és a pesti radikáli- cr Győzelmes hadseregeink front- i: mögött hitvány árulás történt Ká­rolyi Mi hülyék bűnéből A. radik átí­ró-» _ és -ZüCv. :,K. ikkOil . . ó. fik ; lett rgtói a-.gyczcien', ;'*nt-r; tlief Jéf Tiin *mtóttal, volhj össze. !gy« mi omlottunk össze- s lett ellen aé- prédája u magyar told Az Őszirózsás forradalom gyalázatot és nyomort, végül a bolsevizmus vé­re? borzalmait zúdította reánk. Már hat esztendő a szenvedés jegyében köszöntött reánk. Hat esz- tínfeje áz októberi forrada’om, az általános titkos és a világmegváltó szociáldemokrácia uralmának a bete­gei vagyunk. A nagy szabadság és szociális jólét koldusai vagyunk. Csak a legutóbbi esztendőben kez­dett derengeni. Bethlen István gróf hazafias eréiye és államférfiul bői- csesége megtalálta a külföldhöz ve Zetó utat s áttörve az ellenséges nem­zetek gyűlöl etgyürüj ét, a nagyobb nemzetek — angolok, olaszok és amerikaiak — rokonszenvét újra megszerez e szerencsétlen nemzetünk- nek. Az örvény szélén megálltunk s gazdasági katasztrófánk nem kö­vetkezett be. A kibontakozás utján , vagyaink. Egy esztendeje még sö tét aggodalmakkal néztünk az i esztendő elé. Ma reménykedve szöntjük az újévet. Ha mi is u. akarjuk, a # válságból kifelé -rie. j gyünk, Széchenyi István gróf utrnuta kövessük nemzetünk sorsdöntő j jaiban. ö azt mondta, hogy nehéz j időkben a szív helyett az észi ' ;1 -! gassunk s a hideg ész pc kövessük. Ne essünk kétsé be, **a egyszerre mindent el nem rre; k. Bízzunk és dolgozzunk. S i­gyart és hazáját csak ön1 ze ja végleg elpusztítani. De tu.ia­dás mitőlünk függ, Csat. ........ink s hallgassunk igazi vezéreinkre, ne az oi3zágrontó száj hősökre. Ezeket hirdeti a legnagyobb magyar s mint­ha csak a mai idők, az 1925. esz­tendő magyarságának mondta volna ezeket. Bizzunk s Széchenyire hallgatva, dolgozzunk kitartással, mert az ui idők nekünk kedveznek, Európa sze­me mindinkább kinyílik. Az igazság útban van. Már nem csupán a ten­gerentúlról tartják azt, hogy' nem sikerült a béke. Útban a sárga ve­szedelem: Szibéria, Japán és Kína szövetséget kötöttek. A Balkán or­szágai sietve szövetkeznek a bolse- vizmus ellen. A kulturnépek hova­tovább belátják, hogy Középeurőpát újra kell építeni. Magyarország volt védőbástyája Európának a tatár és török veszedelem ellen. Magyaror­szágra szükség van az uj keleti ve­szedelemmel szemben is. A hajnal dereng... Isten adjon boldogabb uj eszten­dőt nemzetünknek, a földtnivelő ma­gyar népnek. Ha mi is úgy akar­juk, Isten segítségével boldogabb lesz! A magyar falvakban az utóbbi időben veszedelmes szervezkedési munka folyik, amely éppen azért veszedelmes, mert megtévesztéssel dolgozik és mivel a sze­gényebb kisgazda rétegeket és földmű vés népet végeredményben a felforgató irányzat karjaiba kiyári’a hajtani. A Drózdi-féle, magát ^független föld- rni vessző vétségnek-:: nevező társaság agi­tátorait rázuditotta azokra a falvakra, ahol több törpebirtokos és földmunkás él és csábító jelszavakkal csalogatják a falusi embereket szövetségükbe. Ar­ról értesülünk, hogy agitátoraik nem világosítják fel a népet arról, hogy tulajdonképen a Drózdi-féle szövetség­ről van szó és így. a megtévesztett em­berek a hangzatos jelszavak után in­dulva, több helyen abban a hisiemben léptek be a szövetségbe, hogy a Falu- Szövetségről van szó, amelynek értékes munkáját azokon a helyeken is ismerik, , ol a Falu-Szövetség helyi szerve még r '-"i kult meg. "»ág egész, kisgazda társadal­mi.’- felhívjuk arra a ve- -isi játékra, •' ' vet-Drózdiék ági- ; "ve-írének, .d> tsw. ' föld­i».. íS, <1 r&Gl;. I t. ik hang. vágjál, j 1 .-nmiinbeií szereplés--- *>■’ /ar gazdák elő.. Oh u~u, ák, hogy ez a név - - ny-. sem is hozakodnak vele eh.., nem egyszer megesett az I. kegy nek, akik később tudtt r,- j, Drózdl-féle szervez r . un sző, rögtön otthagyták őket, sőt meg is akadályozták a további szervez­kedésben. Arra is hozunk fel példát, hogy ami­kor a Falu-Szövetség a Drózdi-féle szer­vezet megalakulása után alakult meg egyik-másik községben, a félrevezetett emberek megismervén a való helyzetet, valamennyien beléptek a Falu-Szövetség­be és Drózdiék hoppon maradtak. A községek vezetőinek és mindazok­nak a gazdáknak, akik tudják, hogy mi rejtőzik a ^független földmivesszö- vetségx leple alatt, fel kell világosita- niok erről az embereket. Jól tudjuk, hogy mit céloz ez a szervezkedés. A végső cél, amiről persze nem beszél­nek, az, hogy adandó alkalommal szállíthassák a félrevezetett föld- inivesnépet segítőeszközül a szo­ciáldemokraták felforgató törek­véseihez. ígérnek füt-fát, minden olyat, amiről előre tudják, hogy megvalósítani úgy­sem lesznek képesek. Náluk azonban nem is az ígéret beváltása a fontos, hariein az, hogy a csábító ígéretekkel megszerzett híveket ha kell, saját test­véreik ellen is kijátszik. Nem békés egy üttműködést és a kisgazdák helyze­tének közös erővel váló megjavítását akarják ók, hanem az a céljuk, hogy széthúzást, gyűlöletet szítsanak és egy­mással szembeállítsák azokat, akiknek -<r\más melleit van a helyük Egy szex '"fi-ban láttuk a vége a Vv, ' nwnf'fA - Ír*- • * Kioukat sem ii özségbe, > a ."1 iggetlen $í L.:ákí. k és a indent- -h kó.v'iiök árra, hog ezt 1* veszedelmes célzam '-v. kedést, a icivhágositús munkájával megakadályozzák A gyanús szervezkedés eb--'-"--» lyozására és a megtévesztett emberek \ sitáaára a Faluszövetség, atnel. eddig is jelentős eredményeket mutat­hat fel a falu érdekében végzett mun­kája során, erőteljes mozgalmat indí­tott. A Faluszövetség mögött már a megszervezett falvak hosszú sora áll és ez a becsületes szervezkedés vég­eredményben az egységes agrártábor megteremtését fogja eredményezni. A közelmúlt napokban a tolnamegyei Sár­köz népe sorakozott a Faluszövetség zászlaja alá. Jellemző, hogy ezen a vidéken Drózdiék szervezetéből a felvilá­gosított emberek átmentek a Falu­szövetségbe. Nagyarányú gyűlés volt Nagy dörög községben, ahol a szomszédos Kajdács, Gyököny, Bikács és Gillingcsalád köz­ségek népe is megjelent. A közel 2000 főnyi tömeg előtt Balogh Gyula igaz­gató ismertette a Faiuszövetség célját, amely a tanulás, előrehaladás és az összetartás. A többi társadalmi osztá­lyok szervezkedéssel és tömörüléssel Igyekeznék érdekeiket előmozdítani, e tekintetben tehát a falu népe sem ma- - j taúí.&i ti- " AzouDaű- vhafftfPtt? 'ti-- t'T_ I választani az--Piát. nti/iógy a faliig I rossz Irányban indsltjérn • 1 ’ ' szií. rád László dí. kifejtette, nogV -­fel kell venni a harcot az újból lábrakapoít nemzetietlen törek­vésekkel szemben éí el kell végezni azt az épiíőmunkat amelyet a jövő elénk: szabott. A szö­vetkezeti élet vágányain kell haladnunk, mert máskép nem tiadunk lépést tar­tani a nagy gazdasági versenyben. Kiás József kisgazda figyelmeztette földmi- veló társait, hogy itt az alkalom, ami­kor hazafias, nemzeti alapon meg kell szervezkedni a falu szépének. Borbély János nagygazda ígéretet tett arra, hogy a kibontott zászlót diadallal fogjak lo­bogtatni. Ezután kimondották a Falu­szövetség helyi szervtítetének megala­kítását. Sárszentlőrinc község egész lakossága ott volt a községháza előtti téren, ami­kor Balogh Gyula ismertette mit tett eddig a Falu-Szövetségi a falu népéért. Vetőmagvakot szerez >be, könyvtárakat állít, megtanít arra, hogyan lehet a gaz dálkodással több eredményt elérni, elő­segíti a villamosítást és a szövetkeze­tek terjedését, mert célja az, hogy a faS» népe gazda ságilag erős legyen Szekeres László, A7;K litván, Bartos Elemér és Szabó Qyctrgy felszólalása után megalakították a helyi szerveze­tet. A következő napokon Öcsény és Decs községben alakult meg nagy lel­kesedéssel a helyi szervezet Egyike a legérdekesebb yiiiés le­nek volt a valkói gyűlés, ahol .röviddel ezelőtt alakult meg a Drózdi-féle szer­vezet. Orosz Imre és Fyehér Mátyás be­szédei után az egy begyül t tö eg előtt Szekeres László fejtette ki a* Falu-Szö­vetség céljait és törekvéseit. A vitában itt főként a Drózdi-féle szervezet tag" iái vettek részt. Eleinte Drózdiék Jel* WATtfETTf^ ------1 < J UJ BARÁZDA f I SZELVÉNYE l»3S Január 1, cgttt»rt»k Al*8 iijUlLi! 1(01*0110 Bfléapest, W1I. évf. 1. sí, ui bab Ázna El.OlIZt.íí.SI AUMis negyedévre 58.000 kor., e*y SZEimESZTŐSfiGi VI, kerület, Ö-utca IO. szihn nőnapra 20.000 kor. Egyes példány ára 1000 kor., llaf|riMrik hAtfg Itlvátuléval mindaanaa Et'fííU': **-*•> 108-04, éjjel 140-71 vasárnapokon 1500 korona. — Hlríetéaekat mllll- ™ KIADÍHIVAMÍi TI, kerBIet, w-ntea 10. uám m«ter <H(ainti«a aserlnt vmi fel a ktadtfhivatal. Telefon tiknak: 491—40, 108—04, «||el 140—71 Veszedelmes szervezkedés folyik a falvakban *7., - u-' ití célOKr.? ak:i iáé tne^siierv^ziil a népei lyamzs , nzék — A Dr6iái~i.rtc ^ííUdmfvcsszövclség4* ' in Iplttsiaköl ^ ÁlítvAlágoslioli emberek r- Az UJ BAfoZUé tudósítójától —'

Next

/
Thumbnails
Contents