Új Barázda, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

4 39:25 január 1, csütörtök mmimmmmtgmmmmmm sirnvir Megindult a toborzás az Uj Barázda zászlója alá Boldog újévet a magyarnak ! A bús magyar földön ma éjjel Víg zene zengjen szerteszéjjel! Az ó-esztendőt úgy temessük, Nagy, mély, őrült sírba fektessük. Az ó-év teli volt száz bajjal, Száz örömet hozzon a hajnal. Legyen a szegény magyar gazdag, Kincseket adjanak a kazlak. Betegség és bánat kerüljön. Minden szép tervünk sikerüljön. Boldog legyen ez a kis ország. Ragyogjanak a magyar orcák. Adjon Isten boldog újévet, Bort, búzát és szent békésséget!ad 1. Az „Új Barázda" legközelebbi száma — ‘a csütörtöki ünnep miatt — szombaton reggel jelenik meg. — Hó a vidéken. Hazánkban az idő ma reggelre ismét borult, ködös és hidegebb lett. Tegnap a keleti részeken még számottevő csapadék volt. Debrecenben 3, Csenger 10 centiméteres hóréteget jelentettek. Időjóslás: Fagypont körüli hőmérséklet, semmi, vagy kevés csapadékkal. — Otthont kapott a Szegedi Népfőiskolai Széchenyi Szövetség. Szegedről jelentik: Claiffelder Gyula dr. csanádi megyéspüspök a Szegedi Széchenyi Szövetség és népfőiskolások céljaira az elmúlt napokban átengedte a püspöki rezidencia egyik épületét. Az épület tatarozásához a városi tanács húsz millió koronával járult hozzá. — Halálozás. csikszentmihályi Balla Gyula, nyugalmazott miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, a Lipótrend lovagja, Marostorda vármegye volt törvényhatósági bizottsági tagja, folyó hó 30-án hatvankilenc éves korában elhunyt. Temetése január 1-én délután negyed négy órakor tesz a Kerepesi úti temető haláltasszázából. Az elhunytban csikszentmihályi Balla István dr. miniszterelnökségi osztálytanácsos édesapját gyászolja. Martinovich Péter szabadszállási földbirtokos Budapesten h hetvenhárom éves korában hirtelen meghalt. Az elhunyt negyven éven keresztül nagy szerepet játszott Pest vármegye közéletében, amelynek törvényhatósági tagja volt. Halálát egyetlen leányán felvül a Martinovich, Hellé, Gereby, Ráth, Szivák családok s kiterjedt rokonság gyászolja. A temetés január másodikán lesz délelőtt Szabadszálláson. A szertartást Ravasz László püspök fogja végezni. — Emigránsok visszacsempészése. A szociáldemokratáknak a politikában ismeretes az a törekvése, hogy külföldre szökött kommunista elvtársaikat visszacsempésszék a magyar politikai életbe. Ez a törekvésük bizonyára nagyobb sikerrel járt volna, ha Wellner elvtárssal nem történik az a kis baleset, hogy kommün alatti vezérkedéséért bírói eljárást indítottak ellene. Most az irodalomba próbálták visszacsempészni az emigránsokat. Valamelyik kabaré Gábor-Greiner Andornak jelenetét játsza, az Unió színházüzem pedig Biró-Blla Lajosnak it darabját fogadta el előadásra. Tiltakozunk ezeknek a kommunista firkászoknak visszacsempészése ellen. Ha a kabaré- és színházvezetőknek nincs annyi érzékük, hogy elutasítsák a magyarság ellenségeinek tolakodását, elvárják a hatóságtól, hogy megakadályozza a magyar önérzet újabb és újabb arculcsapását. — Kemálék győzelme a választásokon. Konstantinápolyból jelentik, hogy Mustafa Kemal basa pártja a választások alkalmával tejes győzelmet aratott. Az Új Barázda karácsonyi ajándékul egy igen értékes, tartalmas és tanulságos naptárt küldött minden előfizetőjének. Amikor a naptárakat szétküldöttük, egyben azt a kérést intéztük előfizetőinkhez, hogy viszonzásképen ők újévre lepjenek meg bennünket egy-egy új előfizetővel. A magyar agrár napilap az Új Barázda, amelyet a gazdatársadalom legkiválóbb vezérei indítottak meg, csak akkor képviselheti megfelelő erővel a falu népét, ha mögötte olyan tömeg áll, amely számarányával méltóan mondhatja: „ennek a lapnak minden szava az a falu népének kemény szava, követelése, panasza az én követelésem, az én panaszom !“ Az elmúlt néhány év alatt, amióta agrár napilap van, csendes, de szorgos munkával isikerült is a magyar gazdatársadalom állásfoglalásának olyan visszhangot adnunk, amelyre tekintettel kellett lenniük azoknak, akik ennek az aszignai és nemzetnek a sorsát a kezükben tartják. Nem soroljuk fel érdemeinket, ezt szerénységünk tiltja. De állításunkat, elveinkhez, programmunkhoz való hűségünket igazolja és bizonyítja az, hogy a legtöbb előfizetőnk lapunk megindulásának napjától kezdve olvasója az Uj Barázdának. Ha ez a hűséges tábor azt látta volna, hogy az Uj Barázda ma jogokat követel sérelmeket orvosokat s holnap azok sorába lép, akik a falu sebeit csak azért tépik fel, hogy annál jobban fájjon, ha látnák, hogy mi is csak a hargoskodók, az ámitók, hitegető!-, a rombolók elveit valljuk, akkor ez a lelkes, minden izében magyar, honszerető s a falu sorsáért aggódó, dolgozni akaró tábor már régen elpártolt volna tőlünk. De nem ! Aki megismerte az Új Barázdát és testvérlapját, a Vasárnapot,, az kitartott mellette a mai napig és szeretettel tart ki mellette továbbra is. A h,l előfizetőink s olvasóink — és ezt büszkén, örömmel, meggyőződéssel állapítjuk meg — azon. sorából kerülnek ki, akik a falat építeni, a hazát menteni akarják, nem pedig rombolni s a destrukció tirtalékára dobni. A mi olvasóink a falu legértékesebb, legértelmesebb dolgozó polgárai, nem pedig a demagógok, a szájhősök, a radikálisokkal, liberálisokkal s a köztársaságiakkal kacérkodók. Ezért jelent ma az »Új Barázda" mindenütt erőt és hatalmat, ahol a falu nevében kell szólani. De mi és a mi olvasótáborunk nem elégedhetik meg azzal, ha csak a legértelmesebb gazdák olvassák azLlj Barázdáét. Hiszen a mi célunk az kell legyen, hogy a falu minden polgárát felemeljük, öntudatra ébresszük s megértessük vele: a maga sorsával törődnie kell, művelődnie kell, a világ eseményeivel együtt kell haladnia, mert balkáni sötétségben a magyar ember nem élhet meg. A mi célunk az, hogy a gazdasági és kulturális szempontból megerősödött egész falut képviseljük a világ színe előtt, azt a társadalmat, amely méltó helyet követel és vívott ki a maga számára a közéletben. Ki vitathatná, hogy ennek keresztülvitelében a sajtónak van a legnagyobb szerepe s hogy a sajtó támogatása nélkül szervezkedés, az erő tömörítése, haladás nincsen. " Nekünk tehát mindenkit tömörítenünk kell az Új Barázda táborában, akiben csak egy szikrányi hajlandóság van arra, hogy a maga és a haza sorsáért tegyen is s aki élni akar a műveit nemzetek szellemében, haladva a korral, felemelkedve az emberi méltóság magaslatára. Ezt a nemes törekvésünket megértik olvasóink, ezért tartanak ki mellettünk ragaszkodással, hűséggel. Akik pedig velünk együtt a legnemesebb célokat akarják kiküzdeni, siettek bennünket támogatni azzal, hogy új híveket szereztek az építés munkájának új erőket, értékeket gyűjtöttek abba a tábába, amelyre támaszkodva kell, hogy felépüljön Nagymagyarország erős és büszke vára. Küzdő társaink, akik elsők voltak az új előfizetők gyűjtésében s akik leggyorsabban teljesítették kérésünket, amikor az újévi ajándéknaptárt szétküldöttük, a következők voltak: Andorka Gyula, Korzó József, Szalay György, Hajnal Dániel, Dóczy János, Zsilinszky Endre, Kappelmayer József, Farkas János, Zádori postaügynökség, Cigány József, Orbán Ferenc, Csikár Imre, Kósa Sándor, Tóth József, Báder Vince, Patonay Lajos, Géber János, Földi István, Felső Weisz János, Ladi János. Reméljük hogy a fentiek példáját még igen sokan fogják követni, akik az Új Barázda zászlója mögött az öntudatos, a magyar falu sorsát szívén viselő, a nemzeti újjáépítő minutában részt venni akaró magyar gazdatársakat tömöríteni kívánják. Minden új előfizető nagyobb erőt jelent harcainkban, új fegyvert a destrukció, az aknamunka ellen, amely a falu békéjét, fejlődését veszélyezteti. Mi hisszük is, hogy felhívásunk visszhangra fog takutni minden előfizetőnknél s táborunk meg fog kétszereződni. A névsor közlését folytatjuk s annál nagyobb legyen a dicsőség, minél előbb kerül valaki az Uj Barázda előfizetőinek toborzói közé. Minél hosszabb lesz ez a névsor, annál közelebb a falu megújhodása, a magyar gazdatársadalom jogainak teljes győzelme. — Báli Mihály nyugdíjba ment Bali Mihály, az állami hóhér már nagyon elöregedett és azért nyugdíjazását kérte. A nyugdíjazásról szóló hivatalos leiratot egy elismerő levél kíséretében már kézbesítték ki az öreg Báli Mihálynak, aki harminc éven és két hónapon át működött mint állami ítéletvégrehajtó. Báli nyugalomba vonulásakal esedékessé vált a hóhéri állás betöltése, amelyre rövidesen kiírják a pályázatot. — Csalás fedezetnélküli csekkel Deutsch Albert budapesti ügyvéd feljelentést tett a főkapitányságon egy Giün Henrik állítólag kereskedő ellen, aki fizetésképpen egy idegen csekket adott neki azonban a beváltásnál kiderült, hogy a csekkre nincs fedezet. Grün Henriket előállították a főkapitányságra, mivel ellene már több kereskedő Hasonló csalások miatt, mintegy 100 millió korona kárös öszegben, feljelentést tett. Letartóztatták. A magyar gazdatársadalom napilapjának hívei gyűjtik az előfizetőket— Kik küldték be elsőknek a mi újévi ajándékunkat — A falu értékeit a mi zászlónk alatt kell tömöríteni Előfizetési felhívás: január hó 1-én új..afizetést nyitunk, csakhogy alkalmat adjunk a kisgazda-, földmives- és kisiparostársadalom tagjainak arra, hogy lapunkra előfizethessenek s így előnyös árban kapják meg lapunkat s mindazoknak, akik lapunkra egyej évre előfizetnél, ingyen küldünk egy, az Uj Barazda kiadásában megjelent, gazdag tartalmú, 1923. évre szóló naptárt. Az Uj Barázda előfizetési ára Egy hóra .... 20 OO0 K Egynegyed évre . „ SS.1 00 K Félévre.................... 110.000 K Egy évre....................220.000 K Az Uj Barázda a legolcsóbb napilap Mutatványszámot ingyen küld az Új Barázda kiadóhivatala, Budapest, VI. kerület, Ó utca 10. szám. T. olvasóinkhoz! Tisztelettel értesítjük olvasóinkat, akik lapjainkat példányonként vásárolják és sorsjgyüket a 60 szelvénnyel beküldötték, hogy az 1925. évre szóló naptáraink elküldését már megkezdtük és január 10-ig be is fejezzük. Kérjük tehát azokat, akik 60 szelvényes sorsjegyeiket nem küldötték be, azt legkésőbb január 8-ig küldjék be a kiadóhivatalba. — Egyszerű levél, arany szív. A szerkesztőségünkbe naponta érkező levelek között igen sok van, amelyekben olvasóink igaz magyar szeretetüket és ragaszkodásukat fejezik ki irántunk és jókívánságaikat is elküldik az új esztendőre. A sok meleg írás között találjuk ma Horváth Sándor sarródi szegény munkásember levelét, amely mély meghatottsággal és büszkeséggel töltött el bennünket. Azt írja Horváth Sándor, hogy nagy szegénységében magától és szegény családjától takarítja meg azt a kis összeget, amellyel az Uj Barázdára előfizet, de nem olvas mást, mert eza lap csak munkát és szeretetet hirdet, szivén viseli a kisemberek érdekeit, távol áll minden káros szélsőségtől s becsületes, igaz, magyarszivü barátja a becsületes lelkű magyar népnek, Horváth Sándor büszkén hangoztatja, hogy „munkaszerető és emberszerető ember* s hogy „ha minden ember úgy gondolkozna, mint ő, akkor a gazda megértené a szegényt, a szegény a gazdát, a legmagasabbtól a koldusig kezet fognának és mind testvérek lennének a magyarok." Boldog büszkeséggel olvastuk Horváth Sándor sarródi szegény munkásember levelét, mert gyönyörű bizonyítékát láttuk benne, hogy önzetlen fáradozásunk, magyar fajtánk javára kifejlett munkásságunk, nem eredménytelen, a mi igyekezetünk által elvetett magtermő talajba hull s dús kalásszá érik a lelkekben. Adná a magyarok Istene, hogy minden magyar ember olyan munkaszerető és emberszerető legyen s úgy gondolkozzék, érezzen, mint Horváth Sándor, akinek csak anyagiakat adott szűken a sors, mert a szive aranyat ér — akkor hamarosan eloszolna a balsorstól tépett nemzet egérel a sok fekete felhő és arany napsugárban fürdene boldogan a sokat szenvedett magyarság! — Újabb zivatar dühöng az angol partvidéken. Londonból jelentik: Nagybritannia partvidékein újabb zivatar dühöng. A Themse elöntötte a mezőket, kerteket és utcákat. A Franciaországgal való postaösszeköttetés szünetel. — Elismerés az ,,Ecclésiá“"nak. A Harangművek R.-T. nagyságos Igazgatóságának, Budapest. December 21-én felszentelt uj haranggal, melyet az Ecclésia harangöntödéje készített a bodrogkereszturi református Egyháznak, egészen meg vagyunk elégedve. Kellemes szép hangját mindnyájan örömmel hallgatjuk. Adja a jó isten, hogy még igen sok egyháznak készíthessen az Ecclésia harangöntődéje uj harangot. Bodrogkeresztur, 1924. dec. 27. Balta János s. k. ref. lelkész.