Új Barázda, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
9 Az utcán agyonlőtt földmives Az ócsai gyilkosság bűnügyében a helyszínen folytatták le a tárgyalást . Miért lőtte agyon Viola János Mráz Jánost Ócsán 1923 karácsony első napján történt, hogy Viola János napszámos vadászfegyverével az utcán agyonlőtte Mráz János földmivest. Véres tettét, vallomása szerint, azért követte el, mert tudta, hogy Mráz valamit forral Károly nevű fia ellen, akit a korcsmából kijövet társaival együtt bajonettekkel és késekkel felfegyverezve körülvett és fenyegetett. A pestvidéki ügyészség emberöléssel vádolta Viola Jánost, akit fogságából később kaució ellenében szabadlábra helyeztek. A fiatal Viola Károlyt súlyos testi sértéssel vádolták. A pestvidéki törvényszék Leitner-tanácsa március 26-án , a helyszínen kezdte meg a gyilkossági ügy főtárgyalását, miután ez ügyben a fél falut megidézték tanúnak és így sokkal kevesebb költséggel járt a kincstárra nézve az ügy helyszíni letárgyalása. A tárgyalás két napon át tartott az ócsai községháza termében. A vádat Heppes Ferenc kir. ügyész képviselte. Az elhunyt Mráz János hozzátartozói és szomszédjai a vádlottak ellen, Violáék szomszédjai és több ócsai kisgazda mellette vallott. A tanúvallomásokból az a tényállás alakult ki, hogy Viola János Károly nevű fiát a korcsmában volt legények csakugyan az utcára hívták és ott késekkel és bajonettekkel fenyegették. Amikor a korcsmában levő Kocsis csendőrtörzsészmester kijött és látta a legény fenyegetett helyzetét, kimentene őt az embergyűrűből és a csendőrt laktanya felé vitte. Az apa közben már fegyverért futott és a korcsma elé érve, felindultan kiáltozott:• Károly fiam, hol vagy? Amikor megmondták neki, hogy fia már biztonságban van, vissza akart fordulni, de Mráz János vasúttával utánaszaladt. Viola Jánost figyelmessé tették üldözőjére, mire ő két-három lépésről lelőtte Mráz Jánost. A bizonyítási eljárás a gyilkossági ügyben a helyszínen befejeződött és a pestvidéki törvényszék épületében április 4-én mondja el vádbeszédét a kir. ügyész és védbeszédét a védő. Ugyan-akkor hozza meg ítéletét a Leitner-ta-nács a bűnperben. Borzalmas szerencsétlenség jegygyakorlaton Lesisalad Itt a Weser hídja és száz német katona fulladt a megáradt folyóba Hannoverből jelentik: Borzalmas szerencsétlenség játszódott le ma reggel Feldheim környékén a Weser-folyón. A Weser felső folyása mentén ma reggel nagyszabású hadgyakorlatok kezdődtek, amelyeken a birodalmi védőrség számos csapatteste vett részt. A hadgyakorlat közben a csapatok egy részének át kellett kelnie a Weseren, a hidászok által épített katonai hídon. A híd tömve volt katonákkal, gyalogosok, lovasok s nehéz tüzérség tömött sorokban vonult át rajta, amikor a hid leszakadt. A megáradt folyó pillanatok alatt tele lett kétségbeesetten küzködő katonákkal. Az úszást csaknem lehetetlenné tette, hogy a katonák teljes tábori felszerelésben voltak s igy nagy győri sokan a megáradt folyóba fut- sték. A környéken sok száz halottról beszélnek, ezek a hírek azonban bizoínyára túlozzák az áldozatok számát. Delaég így is borzalmas a katasztrófa, mert legalább száz katona lelte hátu lét, a megdagattt folytában. 1 I thBSKIMM V 1925 frprilis, szerda Pénteken dönt a minisztertanács a kisbérletek aranyalapon számított bérösszegei ügyében Fizetési halasztásra nincsteleneknek — A mezőfjazáasási hiteljavaslatot elfogadta a Kisgazdapárt ! — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt kedden este értekezletet tartott, amelyen Erődi-Harrach Tihamér előadó ismertette a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot, majd Puhfy Endre nyitotta meg a vitát. Aggodalma van aziránt, hogy a hitelt sokan nem vehetik igénybe, mert a trianoni határ következtében a telekkönyvi hatóságok területe kettészakadt s több helyen megszállott területen maradtak a telekkönyvek. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy Romániával már megvan az iratcsereintézmény, cseh és jugoszláv vonatkozásban pedig igyekezni fog a kormány a gátló nehézségeket kiküszöbölni. ■ Buti János pénzügyminiszter mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy a törvénynek nincs egyéb feladata, mint az, hogy a magyar földnek visszaadja a hitelképességet. A törvényben tervezett pénzügyi szindikátust azért állították be, hogy — feltéve, ha eredményes lesz a külföldi tárgyalás — ne kelljen külön szervet teremteni és ne szaporítsák újabb pénzintézettel a meglevő hazai intézeteket. A törvényjavaslat intézkedései kétfelé oszlanak, a kölcsönnyújtásra és a záloglevelek kibocsájtására. Minden intézet, mely azelőtt is foglalkozott jelzáloggal, résztvesne az akcióban. Nem áll az, hogy a kormány a nagybankok részére akar kedvezményt nyújtani. Amint a kölcsönnyújtás megtörténik, cessió útján a pénzintézetek a pénzügyi szindikátusra engedélyezik a kölcsönt s ez bocsátja ki a zálogleveleket. A pénzügyminiszter ezután a pénzpiacok kérdésével foglalkozott és közölte, hogy az angol pénzpiac egyelőre záloglevelek kibocsátására nem hatngozta el magát, csak tárcájába veszi át azokat. A többi világpénziac azonban teljesen szabad s minden pénzintézet szabadon használhatja fel meglevő összeköttetéseit. A hitel lebonyolításánál. " Pesthy Pál igazságügyminiszter felszólalásában kifejtette, hogy a földreformttovesának a megváltási eljárások befejezéséről szóló 18. szakasza egyáltalában nem áll ellentétben a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel. Az OFB ezután nem tartja függőben az ügyeket, hanem megmondja a legmagasabb mértéket, amelyet esetleg igénybe vesz az egyes földbirtokoknál, a birtok többi részével pedig a tulajdonos szabadon rendelkezhetik. Ily módon a földbirtok- politikai célok is megóvulnak és a tu-lajdonos számára megnyílnak a hitellehetőségek. Hajós Kálmán indítványozza, hogy a külföldi jelzálogintézetek belföldi fióktelepeit is jogosítsák fel záloglevelek kibocsájtására. Bod János pénzügyminiszter válasza után a párt a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A kisbérlők ügye Dréhl Imre napirend után két kérést terjesztett aföldművelésügyi miniszter elé. Az egyik kérése oda irányult, hogy azok a kicsiny vagy törpebirtok-bérlők, akik hatósági beavatkozás útján lettek bérlők, a búzaalapon megállapított bérösszeget aranyalapon számítva fizethessék. Második kérésében szóvátette azt, hogy azokban a községekben, ahol már ítéletileg befejezést nyert a földbirtokreformeljárás, az Ítéletben benne van az, hogy az országos földbirtokrendező alapból előlegezett költségeket a tárgyalást vezető bíró által megjelölendő harminc nap alatt ha kell fizetni s amennyiben ez a befizetés elmarad, az illető házhelyhez vagy földhöz jutottakat végleg visszalépésnek tekintik. Arra kérte a földmivelésügyri minisztert, hogy fizetési halasztást engedélyeztessen ezeknek a nincsteleneknek az aratási időpontig, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy a minimális összegeket is befizethessék. Mayer János földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a búzavalutát ki kell kapcsolni és helyette az aranykoronát kell értékmérőnek venni. A busz holdig terjedő, hatósági beavatkozás útján keletkezett kisbérleteknél szociális kötelezettségei vannak a kormánynak, melynek m meg is kíván felelni. A minisztertanács foglalkozott is ezzel a kérdéssel, mivel azonban ez valutáris kérdés, a pénzügyminiszter hatáskörébe utalták s az ügy most az ő kezében van. Tekintettel arra, hogy nap-nap után a küldöttségek serege" terjeszti elő panaszait, sürgetni fogja az ügyet s a pénteki minisztertanácson döntést fog kérni e tekintetben. A költségelőlegek befizetését a törvény írja elő. Ott, ahol a költségelőleget túl magasan szabták ki, csökkentésért az OFB útján lehet közbelépni. A befizetéstől azonban teljesen eltekinteni nem lehet. Dréhl Imre újabb felszólalásában azt kérte, hogy a húsz holdas kishaszonbérlők részére, amíg a pénzügyi kormányzat e kérdést el nem intézi, fizetési halasztást léptessen életbe. A földművelésügyi miniszter megnyugtató válasza, utána az értekezlet véget ért. A nemzetgyűlés bizottságai elfogadták a felsőházi javaslatot A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi együttes bizottsága kedden délután folytatta az országgyűlés felsőháziról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 29. szakasznál az előadó a következő módosítást terjesztette be: A törvénykezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. A felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt. Az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg, a felsőház azon nem módosíthat. A bizottság elfogadta a módosítást. Az országgyűlés két háza közötti konfliktusok rendezéséről a következő új szakasz intézkedik. Ha az országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet az nem fogad el, az ellentét kiegyenlítése együttes ülésben kíséreltetik meg a két háznak ama bizottságai által, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. A bizottságok jelentést szerkesztenek a két ház közötti ellentétről, javaslatot tesznek, a javaslatot a házak külön-külön tárgyalják. A törvényhatósági bizottságok által választandó tagokra nézve a bizottság elfogadta azt az indítványt, hogy ha a törvényhatósági bizottságok nem alakulnának meg oly időben újjá, hogy a felsőházba kellő időben tagokat választhatnának, a törvényhatóságok részéről a választást a működésben lévő törvényhatósági bizottságok tartják meg. E bizottságok által választott felsőházi tagok helyébe azonban az új törvény alapján megalakult bizottságok új felsőházi tagokat választanak, akik működésüket a választás utáni hónap első napján kezdik meg. A bizottság a többi szakaszokat változás nélkül elfogadta s ezzel a javaslatot részleteiben is letárgyalták. Halállal végződő tréfa Az elsült fegyver golyója megölt egy kisfiút és megsebesített egy másikat Karcagról jelentik. Mezőbaj községben Tompa Mihály pénzügyőr tréfából ráfogta fegyverét Nagy Lajos cipészmester hároméves Imre nevű fiára. Szerencsétlen véletlen következtében a puska elsült és a golyó mellkasát keresztülfúrta, majd tizennyolc éves Lajos bátyjának a térdét roncsolta össze. Nagy Imre néhány pillanat múlva meghalt, a nagyobb fiúnak állapota is életveszélyes.