Új Barázda, 1925. június (7. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-03 / 123. szám

1930 Június 3. szerda A mór, aki mehet. A történelmi magyar középosztályra, a falusi kúriák lakóira, a földmivelő nép természetes vezetőire azt mondotta a baloldali blokk egyik szociáldemokrata képvise­lője, hogy mehetnek. A mór megtette kötelességét, a mór tehát mehet! Ezt mondotta, nem többet, nem kevesebbet. Mindössze szerény közbeszólás alakjá­ban. Mi azonban kevés szóból is sokat értünk, különösen, ha az a kevés szó olyan őszinte, mint amilyen őszinte ez az egyébként is rendszerint önkénytele­nül igaz közbeszólás volt. Valóban, a nemzetközi uraknak nin­cs egyéb, nincs hőbb óhajtásuk, mint hogy menjenek, takarodjanak, pusztuljanak a faluból azok a nemzetes urak, akikre a nép hallgat, akik ott nagy nemzeti hivatást töltenek be. Pusztuljanak, takarodja­nak és engedjék át helyüket az újak­nak. Az őslakó mórok menjenek és engedjék át a teret az új Móricoknak, a Galíciából bevándoroltaknak, a lel­künktől idegeneknek. Ma még ezeket a mórokat küldik az uj Móricok a fele­dés és küszöbön kívüliség erkölcsi gaj­deszébe, holnap már János gazdára, Mihály gazdára, azután a zsellérre kerül a sor. És végül küszöbön kívül leshet alamizsnakoncot tőlük az a ma­gyar munkás is kivert kutyaként, aki a hatalom polcára tolja őket. Mert ez a materialista lélek, ez a nemzetközi szív, illetve szívtelenség, ez az inter­­nacionálé bevándorolt Móricainak lé­­lektükre. Kíméletlen rombolás, hogy a romok tetején ők lehessenek a legna­gyobb urak. És ezek az emberek még humanizmusról, emberszeretetről, em­beriességről mernek regélni! De, ami még ennél is szomorúbb: még mindig vannak tömegek, akik tapsolnak ne­kik, ahelyett, hogy kinyílnának a sze­mek és harsány hangon zengene végig az országon a jelszó: „A mórok ma­radjanak, a Móricokból azonban elég! A mórok maradjanak, a Móricok ne jöjjenek!“ Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Földbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó­ utca 16., újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: az 1. számú tanácsban június hó 5. napján délután 5 órakor Bácsa község földreform ügyében csereingat­lan megállapítása tárgyában hozott I. fokú ítélet; a III. számú tanácsban június hó 10. napján délután fél 5 órakor Csajág község földmegváltási ügyében meg­váltott házhelyek vételárának, valamint a haszonbérlők, illetve jogutódaik kárpótlási igényi mennyiségének meg­állapítása iránt lefolytatott ügye; a IV. számú tanácsban június hó 10. napján délután 5 órakor Nemes­­kolta község földmegváltási ügye. Sorkikisfalud község földmegváltási ügye; június hó 12. napján délután 4 órakor Kemenesmagasi község föld­megváltási ügye (Eszterházy Sándor gróf és Pfeiffer Ottó vagyonváltságával kapcsolatos). Minden újságárustól követelje síz „ÚJ BARÁZDÁ“-t IffP* feezeseink­ ! figyelmáite 1 $EistrandH silnbErb® készalt férfi-, t fii- és gyarmekcipük 'mx is sevrd bőrből, továbbá ' munkásbakancsok a Isgjobb Bir­őségis B $ lesi utáni/osabb capi árakon szerezhetők be a (•Hangya** t*uház I­­zzafi és Miszsny­áruosztályánál.­­ Titralélipanzek Ieseményesebben mint áruelöreg ** ^betéteit a HANGYA­I központnál gyömölcsöztethetők A szegedi halálos repüllőgépkatasztrófa A külföld bizalmát a falu népe szerezte vissza Szép ünnepség keretében szentelték fel a balaton­szemesi Falu-Szövetség zászlaját — A Falu-Szövet­ség zászlaja alatt csak magyar testvérek vannak Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár ünnepi beszéde a magyar feltámadás útjáról — Az ÚJ BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Balatonszemes, június 1. A Falu­ Szövetség vasárnapon avatta fel balatonszemesi fiókjának zászlaját. A zászlóanyai tisztet Hunyady Imrén­ grófné vállalta, aki egyúttal a nehéz zöldselyem lobogót is adományozta a fiókszövetségnek. Ezt az alkalmat a Falu­ Szövetség udvarjárással, fogatver­sennyel és a nyaralóknak kiadandó szo­bák díjazásával kötötte egybe. Messze környékről jött el a zászlószentelésre a lakosság és az ünnepségen részt vett Schandl Károly dr. földrevelésügyi államtitkár is. Hódossy Gedeon népjó­léti h. államtitkár a népjóléti miniszter, Krieger Ödön vármegyei főjegyző a vármegye, fonyódi vitéz Markóczy An­tal tábornok a Somogy vármegyei vi­tézi szék képviseletében jelent meg. Horváth Jenő igazgató az Alsódunán­­túli Mezőgazdasági Kamarát képviselte. Részt vettek továbbá a zászlószentelési ünnepségen Spur István balatoni kor­mánybiztos, Paskeri Alajos, a Mező­gazdasági Múzeum igazgatója, Sztanko­­vics János gazd. főtanácsos, a Keszt­helyi Gazdasági Akadémia igazgatója, Schandl László miniszteri titkár, Kukul­­jevic József gazdasági akadémiai tanár, Pacséry Károly tanfelügyelő, Bódo­gi Pé­ter főszolgabíró, Koltay Zoltán nagy­­csepelyi, Horváth Győző szárszói főjegy­zők, Szabó Pál teleki, Szabó László sió­foki, Zana Lajos öszödi, Benedek Imre balatonszemesi községi bírók. Külön érdekességet kölcsönzött az ünnepség­nek a magyarbarát Erdmaius D. Bey­­non, amerikai lelkész nejének megje­lenése. A balatoniszemesi fürdőegyesület elnö­ke, Angyal Pál egyetemi tanár, a fiók­szövetség elnöke Schandl Géza ezredes­, a Falu­ Szövetség részéről Steinecker Fe­renc ügyvezető­ elnök, Szekeres László főtitkár, Bécsy Bertalan titkár, Schnei­­der Lambert jószágigazgató, valamint Peinhoffer József és Csősz Ferenc ta­nítók fáradoztak az ünnepség sikeres megrendezésében. A bírálóbizottságok, amelyekben részt vett az ifjú Hunyady gróf is, a dél­előtt folyamán az udvarokat, a nyara­lóknak kiadásra szánt lakásokat tekin­tették meg, majd a fogatversenyt tar­tották­ meg. A zászlószentelési ünnepség tábori mise keretében folyt le. A mi­sét tachartai József náládi esperes mon­dotta, aki a zászlót fel is szentelte. A mise után Kőszegi Antal nágpesi plé­bános mondott nagyhatású, szép beszé­det a Falu-Szövetség nagy céljáról és összetartásra, szeretetre buzdított. A zászlószentelés után ünnepi gyű­lés volt, amelyet Schmd­ Géza, a Falu- Szövetség szemesi fiókjának elnöke nyi­tott meg lelkes beszéd kíséretében. — A kardot — mondotta — ki­ütötte kezünkből a forradalom és Tria­non. Kard helyett a Falu­ Szövetség zászlóját emeljük magasra, amely alatt minden magyar ember, társadalmi kü­lönbség nélkül, a hazaszeretet jegyében küzd a falu erkölcsi, vagyoni és kul­turális felemeléséért. Az elnök után Schandl Károly államtitkár mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Schandl Károly államtitkár beszéde Schandl Károly földművelésügyi ál­­lamtitkár volt az ünnepi szónok, aki a következőket mondotta: — A földművelésügyi kormány kép­viseletében, örömmel jöttem Balaton­­szemesre, a Falu-Szövetség zászlajának felszentelésére. A földművelésügyi kor­mány készséggel segíti elő a Falu-Szö­vetségnek a falu érdekében kifejtett életrevaló, hazafias mozgalmit, hogy a falu népét erkölcsében és kultúrájában felemelje. A háború előtt alig törőd­tek a faluval, magára hagyták. Ez az idő elmúlt. Ma minden felelős tényező kiváló | minőség | és ennek dacára olcsó .. . az ár­v­a féle kávé- fel pótlék­ról ||| a „kávédarálóval**. Ezért kérik :fj| praktikus háziasszonyok |||| csakis ezt mindenütt. p|| kötelességének ismeri, hogy felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a fal­vak haladását szolgálják. — A Falu-Szövetség a falu régi er­kölcseit akarja visszaállítani, amelyek megnyilatkoznak a csattos imakönyvtől a szövőszélig, a műhelytől a barázdáig. Istenfélelem, hazaszeretet és köl­csönös megbecsülés hassa át a falu népét. Magyarország jövőjét csak a régi er­kölcsre lehet alapítani. — Ha a­zt látjuk, hogy a falu gaz­daságában, erkölcseiben és kultúrájá­ban gyarapodik, akkor az egész or­szág gyarapodott azzal. Sajnos, ma minden törekvésnek kerékkötője a pénzhiány­ .­­ Nincs elég pénze a falunak. Ha a falunak pénze lenne és nem lett volna a rossz termés, akkor ma a ke­reskedő és az iparos sem panaszkodna. Ha nincs pénze a gazdának, meg­érzi az egész ország. Most jónak ígérkezik a termés, de ezen­felül magunknak is kell törekedni, hogy­ a mezőgazdasági helyzet mindig jobb és jobb legyen. A földművelésügyi kor­mány felkarolja a Falu­ Szövetség ne­mes munkáját, de nem lehet és nem szabad mindent az államtól várni. — Ha a falu népe, megértve a hívó szót, egyetlen táborba tömörülve, a maga hatalmas erejével szolgálja a jól felfogott érdekeit, akkor leküzdhetők azok a nehézségek, amelyekbe Trianon és az európai gazdasági válság sodort. Ad­dig is, amíg ez, a győztes államok­ban is tapasztalt nehéz gazdasági hely­zet elmúlik, a magyar állam arra törekszik, hogy olcsó kölcsönhöz jussanak a gazdák. 30—40 százalékos kölcsönök mel­lett nem lehet termelni. A kormánynak az a törekvése, hogy a külföldi tőke is segítsen a gazdag­sági talpraállásban. A külföld bizalma kezd már felénk fordulni. A külföld bizalmát az ország iránt a falu népe szerezte vissza, mert azt látta a külföld, hogy a ma­gyar falvakban munka folyik, a ma­­gyar gazda dolgozik, termel, arra tö­rekszik, hogy minél többet és egyben jobbat is termeljen. Mindenütt a Falu­ Szövetség zász­laja alá tódul a falvak népe. Egyetlen nagy tábort kell összehozni a zászló alá, amely a széthúzást, gyű­lölködést nem ismeri. E zászló alatt csak magyar testvérek vannak és nem tekintjük ellenségünknek a várost, de meg kell követelni, hogy

Next